Sokan álmodoztak gyerekként arról, hogy egyszer régészként egy több ezer éves település nyomait kutathatják. Szeptemberben Pilisszentivánon erre – legalább néhány nap erejéig – valódi lehetőség nyílik: önkénteseket várnak a Hárs-erdőben fekvő római kori falu idei régészeti feltárásához.
A szeptember 7. és 15. között zajló pilisszentiváni régészeti ásatáson önkéntesek is együtt dolgozhatnak a szakemberekkel és régészhallgatókkal. Az ásatást – a korábbi évekhez hasonlóan – dr. Simon Bence, az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének régésze vezeti. A munkában az Archeovertex és az ELTE munkatársai, hallgatói, a Közösségi Régészeti Egyesület tagjai, valamint helyi önkéntesek vesznek részt.
A lehetőség azért is különleges, mert nem egy újonnan kijelölt próbaterületen lehet ásót ragadni: egy több mint egy évtizede kutatott, római kori falutelepülés feltárása folytatódik.
Egy római kori falu rejtőzik a Hárs-erdőben
A Pilisszentiván melletti Hárs-erdő régészeti lelőhelye országos szinten is figyelemre méltó. A település Aquincum északnyugati hátországában, a Kis-Szénás lábánál, a Hársas-forrás környezetében feküdt.
A lelőhelyet 2009-ben azonosították, majd 2014 és 2018 között több ásatási kampány zajlott a területen. A kutatás később geofizikai és modern távérzékelési módszerekkel is folytatódott: talajradarral, illetve légi lézerszkenneléssel, azaz LiDAR-ral vizsgálták az erdő felszínét. Ezek alapján sikerült meghatározni a település több határát és azonosítani a hozzá vezető út nyomát is. A vizsgálatok szerint a római kori település legalább három hektárnyi területet foglalhatott el.
A lelőhely jelentőségét növeli, hogy Magyarországon viszonylag kevés római kori települést sikerült olyan erdei környezetben azonosítani, ahol a későbbi beépítés és intenzív földművelés kevésbé bolygatta meg a maradványokat.
Az elmúlt évek kutatásai során már nyolc épület vagy épületrész maradványai kerültek elő, a település fénykorát pedig a kutatók a római császárkor első évszázadaira teszik.
Aquincummal is kapcsolatban állhattak az itt élők
A feltárások nemcsak falmaradványokat hoztak felszínre.
Korábban kézzel formált, bennszülött hagyományokat őrző kerámiák, egy kerámiakészítéshez kapcsolódó ritka pecsétlő, üvegpalack töredékei és pecsételt pannoniai edények is előkerültek. Utóbbi leletek arra utalnak, hogy az itt élők kapcsolatban álltak Aquincummal és Pannonia más részeivel. A régészeti eredmények alapján a településen évszázadokon át zajlott falusias élet.
A korábbi ásatások leletanyagának egy része ma már helyben is megtekinthető: a „Pilisszentiván története a római korban” című állandó régészeti kiállításon többek között kerámiák, pénzek, viseleti tárgyak, szerszámok és a római kori kőépítészet emlékei láthatók.
Most az önkéntesek is bekapcsolódhatnak a feltárásba
A 2026-os ásatási kampány szeptember 7-től 15-ig tart. A munkanapok nagyjából reggel 7 órakor kezdődnek és 15 óráig tartanak, ezt követi a munkaterület rendbetétele és az eszközök összepakolása.
A szervezők kisszerszámokat biztosítanak, ugyanakkor azt kérik az önkéntesektől, hogy aki tud, vigyen magával ásót vagy lapátot, csákányt és kisebb seprűt. Kulacsról vagy palackról ugyancsak érdemes gondoskodni, a helyszínen ugyanakkor szódavíz és – a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület támogatásának köszönhetően – valamilyen napi élelmezés is rendelkezésre áll.
Esős idő esetén az ásatás vezetői értesítik a résztvevőket az esetleges változásokról.
Az önkéntes munkára előzetesen itt lehet jelentkezni, a jelentkezési táblázat és a részletes tudnivalók Pilisszentiván önkormányzatának oldalán érhetők el.
Így akinek gyerekként az elveszett városok, római romok és földből előkerülő régi tárgyak jelentették a régészet varázsát, annak szeptemberben nem feltétlenül kell beérnie egy múzeumlátogatással: néhány napra testközelből is megtapasztalhatja, hogyan születik meg egy régészeti feltárás eredménye.
doaj.hu, pilisszentivan.hu, mrmt.hu
