Az üzletekkel Kína, az Egyesült Államok és Európa járnak jól.
Tehervasút az amazonasi őserdőn keresztül
Mind Brazíliában, mind Afrikában pusztító hatású vasúti projektet kivitelezése van tervben. Brazíliában a Ferrogrão keretein belül mintegy 1000 kilométernyi vasúti pályát építenének ki, amin elsősorban olyan árucikkeket szállítanának, mint a kukorica vagy a szójabab. Ezeket – miután a vasúton keresztül az amazonasi őserdő déli végétől az Amazonas egyik mellékfolyójánál található raktárba szállítják, majd onnan a barcarenai kikötőbe úsztatják – az ország legfőbb kereskedelmi partnerei, például Kína vásárolnák fel.
A munkálatok megkezdéséhez egyrészt a brazil Legfelső Bíróságnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a területen érintett Nemzeti Park határait módosítsák, másrészt a terveket még egy kongresszusi felügyelőszervnek is el kell fogadnia. Minderre azonban igen jó esély mutatkozik, így a helyi érdekvédelmi szervezetek, illetve a beruházás területén élő őslakosok nemrégiben elégedetlenségüknek adtak hangot.
Szakértők szerint a munkálatok tizenöt őslakos közösség életterét érintenék. Alessandra Munduruku, az egyik ilyen közösség szószólója az AP-nek azt nyilatkozta, a projekt együttes hatásai, így az erdőirtás, a monokultúra elősegítése és a mérgező anyagok használata ellensúlyozzák azokat a környezetvédelmi előnyöket, amikkel a korábban használatos szállítókamionok vonatokra való leváltása járna. A Társadalmi-Környezeti Intézet nevű non-profit szervezet képviseletében Mariel Nakene elmondta,
a kormány ígérete ellenére nem egyeztetett az őslakosokkal.
Kormányzati számítások szerint tehát a szállítmányozás károsanyag-kibocsátása összességében jelentős mértékben csökkenne, miközben a szállítható termény összsúlya a korábbi számokat megduplázva évi 44 millió tonnára, majd később akár 77 millió tonnára növekedhetne. A Ferrogrão ügyével kapcsolatban már megkezdődtek a bírósági viaskodások.
Afrikai akkumulátorvasút amerikai és európai pénzből
Mindeközben Afrikában is egy jelentős vasúti beruházás borzolja a kedélyeket. A Kongói Demokratikus Köztársaságban állítólag 1200 lakóépületet, mintegy 6500 ember otthonát rombolnák le azért, hogy a területen futó vasúti pályákat fémszállítmányozás céljából bővítsék. A Lobito Folyosó elnevezésű projekt célja az lenne, hogy a Kongói DK-ból az angolai kikötőkbe futó, 1905-ben megnyitott Benguela-vasútvonalat felfejlessze, a kikötői infrastruktúrát modernizálja és megteremtse a korszerű összeköttetést Zambiával is. A vasúton olyan fémeket szállítanának – például rezet és kobaltot –, amelyeket többek között az elektromos autókban elhelyezett akkumulátorok előállításához használnak.
A Kongói DK-ban található Kolwezi bányavárostól az angolai határig húzódó szakaszon a fejlesztés azzal is járna, hogy
nagyjából 1200 lakóépületet le kellene bontani
– állítja a Global Witness érdekvédelmi szervezet. Jean-Pierre Kalenga a szervezetnek azt mondta, az itt élő emberek illegálisan tartózkodnak ezen a területen, itt ugyanis az építkezés nem volt megengedett. A helyzetet komplikálja, hogy a vasutat az 1980-as évek óta nemigen használták, és az ide költözőket senki sem akadályozta az építkezésben.
Donat Kambola, az egyik helyi érdekvédelmi csoport képviselője a Guardiannak azt nyilatkozta, mivel a lakók 10, 20, 30 éve itt élnek már, és senki sem szólt rájuk az itt felhúzott lakóházaik miatt, nem illik rájuk az illegális jelző. Sokan közülük állítólag olyan eladóktól vásárolták meg a telküket, akik valójában nem is birtokolták azt, mások pedig – a beszámolók szerint – a pályát üzemeltető állami vasúthálózat itt lakhatást kapó munkatársaival kereskedtek.
A síneket övező bufferzóna jelenleg 10 métert fed le, ám a fejlesztések miatt ez 25 méterre növekedne. A vasúti hálózat üzemeltetésére 2023-ban egy portugál-belga-szingapúri konzorcium, a Lobito Atlantic Railway nyerte el a 30 évre szóló koncessziót; a LAR állítása szerint azonban egyelőre nem került a kezükbe olyan bizonyíték, ami a 6500 ember kényszerű kitelepítését alátámasztaná. A Global Witness által megkérdezett helyiek mindeközben attól félnek, bármilyen nemű kompenzáció nélkül telepítik majd ki őket, tapasztalataik szerint ugyanis volt már erre példa az országban.
A projekt kivitelezéséhez – egészen konkrétan az angolai kikötővel és sínekkel kapcsolatos munkálatokhoz – az Egyesült Államok egy 553 millió dolláros kölcsönnel járult hozzá,
míg az Európai Unió a zambiai szakasz fejlesztését támogatta 50 millió euróval.
Az Unió nevében megszólaló szóvivő állítása szerint elkészítik majd a helyzet áttekintését szolgáló szükséges tanulmányokat, és az EU az általa finanszírozott projektek esetében mindig a legmagasabb társadalmi és környezetvédelmi normákhoz tartja magát.
Forrás: AP; The Guardian
Nyitókép: Illegálisan kitermelt fát foglalnak le brazíliai őslakos területen. Ibama | Wikimedia Commons
