Aki évekkel ezelőtt járt a Festetics-major környékén, most rá sem ismerne az egykori romos épületegyüttesre. A 2023 decemberében Fenékpusztai Majorság néven újjászületett komplexumban interaktív kiállítások és lovasmúzeum kapott helyet, ahol a hazai lóversenyzés és lótenyésztés aranykorába nyerhetünk betekintést.
A Festetics család 1739-ben azzal a szándékkal vásárolta meg a major helyén álló, a bécsi udvarhoz tartozó spanyol lovasiskolát, hogy ott európai hírű ménest neveljenek ki. A terv sikerült, hiszen a Festeticsek fenékpusztai ménesbirtoka a 19. században a magyar lótenyésztés és a magyar lovassport egyik legjelentősebb központjának számított. A 17-18. század fordulóján, Festetics II. Tasziló idején épültek az istállók és a cselédlakások,
1820-ra pedig elkészült a ma is látható kiskastély.
A legenda szerint II. Tasziló nem szívesen kocsizott végig a Kossuth Lajosról elnevezett főutcán, ezért egy saját utat építtetett 1894-ben, amely összekötötte a keszthelyi Festetics-kastélyt a fenékpusztai birtokkal. A hat kilométer hosszú, kettős feketefenyő fasorral szegélyezett úgynevezett Fenyves allé ma is lenyűgöző látványt nyújt, nem csoda, hogy II. Tasziló felesége, Lady Hamilton skót hercegnő is szívesen kocsikázott itt.
II. Tasziló szenvedélyes vadász és lótenyésztő hírében állt, vadászatain a magyar és az európai arisztokrácia képviselői is rendszeresen megfordultak. 1884-ben alapított fenéki telivér ménesének versenylovai számtalan sikert arattak az Osztrák-Magyar Monarchia lóversenypályáin. Híres csodakancájáról, Patience-ról így nyilatkozott a Vadász és Versenylapnak 1914-ben:
„Legjobb lovamnak Patiencet tartom. Különösen a gyorsasága volt az ereje és azt hiszem, hogy 1400-1600 méterre Angliában is igen jól állotta volna meg helyét, mert mindig inkább flyert (szárnyaló), mint stayert (kitartó) kerestem benne.”
Ezt a dicsőséges aranykort is megismerhetjük a kiállítás bejárása során, sőt a Kiskastély emeletén, a „Gróf úr szobájában” maga II. Tasziló is megszólal a technika segítségével.
A Kancaistállóban 12 lónak kialakított box kapott helyet, míg a Borjú- és a Gulyaistállók területén lovasmúzeum várja a látogatókat. A különálló épületek bejárása során képet kaphatunk a csikós és gulyás hierarchiáról, a fenéki pásztornyelvről, benézhetünk a Kiskastély lelkének nevezett Füstös konyhába, egy korabeli térképen pedig kirajzolódik a hatalmas keszthelyi uradalom is.
Az egykori Gulyaistálló és Borjúistálló klasszikus, illetve interaktív eszközökkel mutatja be a fenéki ménest, valamint a Festeticsek lótenyésztésének és lóversenyzésének történetét. A technika segítségével akár mi magunk is részesei lehetünk egy lóárverésnek, belenézhetünk a digitális méneskönyvbe, sőt fogadhatunk a lóverseny győztesére is. A Majorság ezen részét a gyerekek is garantáltan élvezni fogják.
A Fenékpusztai Majorság önálló programként is megállja a helyét, de megtekintését érdemes összekötni a keszthelyi Festetics-kastéllyal, hiszen a két helyszín kiállításai kombinált jeggyel, kedvezményesen is látogathatók.
Érdekesség, avagy tudtad, hogy...?
Magyarország egyik legfontosabb régészeti lelőhelye is Fenékpusztán található. A VI. században egy közel tizenöt hektáros római erőd épült ezen a területen, a kutatások szerint raktárépületek, fürdők, reprezentatív és adminisztrációs épületek is állhattak a falakon belül. A római kori erőd romja a Majorság szomszédságában szabadon megtekinthető.
Megközelítés:
Cím: 8360 Fenékpuszta 1.
A Majorság Keszthelytől körülbelül 6 km-re található a 71-es úton Balatonszentgyörgy irányába, a bejáratot tábla jelzi.
Tömegközlekedéssel: Keszthelyről a Majorságba induló autóbusz megállója a kastély bejáratától 3 perc sétányira található.
Látnivalók a közelben:
- Festetics-kastély, Keszthely
- Kis-Balaton Látogatóközpont, Kányavári-sziget, Fekete István Emlékhely
- Hévízi Tófürdő
- Kápolnapusztai Bivalyrezervátum
- Fenyvespusztai állatsimogató
Plusz tipp: Az ajándékbolt, a kávézó és a kastélypark nyitvatartási időben belépőjegy nélkül is látogatható.
Nyitókép: Kaprinyák Nikolett
