Kívül és belül is újra méltó lett múltjához.
Három évig tartó restaurálás után augusztus 1-jén megnyitja kapuit a nagyközönség előtt a gernyeszegi Teleki-kastély. Erdély egyik legjelentősebb barokk főúri rezidenciája. Az épület ma ismét a Teleki család tulajdonában van, helyreállítását az örökösök több mint egy évtizedes előkészítő munkája tette lehetővé. A kastély egyben a két világháború közötti Magyarország meghatározó miniszterelnöke, gróf Bethlen István szülőhelye is.
A Marosvásárhelytől mintegy 17 kilométerre fekvő Gernyeszeg egyik legfontosabb épített öröksége három év restaurálás után nyeri vissza helyét Erdély kulturális és turisztikai térképén.
A kastély augusztus 1-jétől a hét minden napján 10 és 18 óra között lesz látogatható, termeiben kiállítások, múzeumi enteriőrök és a környék népi kultúráját bemutató tárlatok kapnak helyet. A tulajdonosok hosszabb távon konferenciáknak, koncerteknek, mesterkurzusoknak, családi és vállalati rendezvényeknek is otthont adnának az épületben.
Középkori várból barokk főúri rezidencia
A mai kastély helyén már a 15. század második felében vizesárokkal és tornyokkal megerősített középkori vár állt. A gernyeszegi uradalom az 1670-es évek közepén került a Teleki családhoz, amikor I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem Teleki Mihály kancellárnak adományozta a birtokot.
A középkori várat Teleki Mihály is átépíttette, de a ma látható barokk rezidencia kialakítása csaknem egy évszázaddal később kezdődött.
Teleki László 1772-ben fogott hozzá az omladozó erődítmény lebontásához és egy új kastély felépítéséhez. A hosszú, több generáción át zajló munkálatok a 19. század elejére fejeződtek be.
Az egy emeletes, U alaprajzú kastély két oldalszárnya szimmetrikusan kapcsolódik a főépülethez. Leglátványosabb része a magas, kupolaszerű tetővel és kis óratoronnyal koronázott középpavilon. Az udvari homlokzat földszintjén árkádsor húzódik, a központi épületrészt pedig ión fejezetes pilaszterek, félköríves ablakok és balusztrádos erkély teszik hangsúlyossá.
A kastély terveit korábban gyakran Mayerhoffer Andrásnak tulajdonították, a jelenlegi művészettörténeti kutatások szerint azonban érdemes óvatosan fogalmazni, hiszen közvetlen bizonyíték nincsen. Az épületet Mayerhoffer vagy valamelyik közvetlen követője tervezhette, kivitelezését pedig helyi mesterek irányították.
A pesti és gödöllői barokk kastélyépítészet hatása jól felismerhető, de az épület egyszerűbb részletképzése egyértelműen az erdélyi hagyományokhoz kapcsolja a rezidenciát.
Itt született Bethlen István
A kastély történetének egyik kevésbé ismert fejezete, hogy 1874. október 8-án itt született gróf Bethlen István, aki 1921 és 1931 között tíz éven át Magyarország miniszterelnöke volt.
Bethlen édesanyja széki Teleki Ilona a kastélyhoz kötődő Teleki ág tagja, Teleki Domokos leánya volt. A későbbi miniszterelnök tehát anyai családjának rezidenciájában született, miközben saját családi birtokainak központja később Mezősámsondon alakult ki.
Bethlen születésének emlékét ma tábla őrzi a kastélyban, amelyet 2022-ben avattak fel. A helyszín így nemcsak a Teleki család történetének, hanem a magyar történelemnek is fontos emlékhelye.
A kifosztástól a tüdőszanatóriumig
A kastély a 19. században és a 20. század első felében a Teleki család egyik legfontosabb erdélyi rezidenciája volt. Teleki Domokos műgyűjtőként valóságos múzeumot rendezett be a falai között, régészeti leleteket, fegyvereket, ötvöstárgyakat, keleti szőnyegeket és népművészeti tárgyakat gyűjtött. A birtokon mintagazdaságot is kialakítottak.
A pusztulás 1944 őszén kezdődött. A kastélyt előbb német, majd szovjet katonák dúlták fel, a berendezés és a gyűjtemények jelentős része eltűnt. A mintegy háromezer kötetes könyvtár és a családi levéltár nagy része megsemmisült vagy szétszóródott. A megmentett könyvek egy része a marosvásárhelyi Teleki Tékába, a levéltári anyag pedig később közgyűjteményekbe került.
1949 márciusában a kommunista államhatalom kilakoltatta a családot és államosította az épületet. A kastélyban ezt követően tüdőbeteg gyermekek számára fenntartott preventórium működött. Ez számos átalakítással járt, ugyanakkor megmentette az épületet a teljes elhagyatottságtól és az olyan mértékű pusztulástól, amely sok más erdélyi kastélyt ért.
Ennek köszönhetően megmaradtak az eredeti parketták, ajtók és nyílászárók, több cserépkályha, három muránói üvegcsillár, valamint az emeleti nagyebédlő festett mennyezete. Az intézmény egészen 2011-ig működött a kastélyban.
Négy örökös tulajdonában van
A kastélyt Teleki Mihály legkisebb fia, Teleki Kálmán hosszú jogi eljárás után 2006-ban kapta vissza, az egészségügyi intézmény kiköltözésére azonban további öt évet kellett várni. A birtok ténylegesen 2011-ben került ismét a család használatába.
A kastélynak jelenleg négy, a Teleki családhoz tartozó tulajdonosa van. A helyreállítás és az épület újraélesztésének meghatározó alakja az elmúlt években Teleki Kálmán volt, aki Belgiumból rendszeresen hazatérve szervezte a munkát. A 79 éves gróf a restaurálás befejezésével a napi irányítást Bota Melinda kastélymenedzsernek és a család fiatalabb tagjainak adja át, de tanácsaival továbbra is segíti a működést.
A család már a visszatérés után kulturális rendezvényeket, művésztáborokat, fesztiválokat és konferenciákat szervezett a kastélyban. A teljes helyreállítás előkészítése azonban több mint tíz évet vett igénybe. Felmérésekre, művészettörténeti és műszaki vizsgálatokra, engedélyezési dokumentációkra, valamint megfelelő finanszírozási konstrukcióra volt szükség.
Három év és 4,6 millió euró
A fordulatot Románia uniós finanszírozású országos helyreállítási terve hozta meg. A kastély 4,6 millió eurós támogatást kapott a Hívogató Románia program keretében, amely több kulturális és turisztikai útvonal – köztük egy országos kastélyút – kialakítását célozza. Az Európai Bizottság projektismertetője szerint a beruházás célja a műemlék hozzáférhetővé tétele, a térség turisztikai vonzerejének növelése és új helyi munkahelyek létrehozása.
A tervezési munkát a Tektum Arhitectura végezte Tóthfalusi Gábor vezetésével, a generálkivitelező a műemlék-helyreállításokra szakosodott Kvadrum Axis volt. A projekten csaknem harminc különböző szakember – építészek, statikusok, mérnökök, régészek, művészettörténészek és restaurátorok – dolgozott párhuzamosan.
A munkálatok során megújították a tetőszerkezetet, megszüntették a beázásokat, restaurálták a homlokzatokat és a történeti nyílászárókat. Új fűtési, elektromos, víz- és csatornahálózat készült, akadálymentes mosdókat és korszerű konyhát alakítottak ki. A tűzvédelmi rendszerhez két, egyenként 116 köbméteres föld alatti víztartályt építettek.
A beavatkozások alapelve a lehető legtöbb eredeti anyag megtartása volt. A régi parketták kopásait például nem tüntették el, hanem az épület történetének látható rétegeként őrizték meg. Egy helyiségben korábban ismeretlen barokk falfestések kerültek elő, amelyeket szintén restauráltak. A díszterem festett felületeinek helyreállításán Molnár Zenta és Szász Lajos dolgozott.
A visszaszolgáltatás új esélyt adott az erdélyi kastélyoknak
Gernyeszeg története egy szélesebb erdélyi folyamat része. A kommunizmus idején államosított kastélyok és udvarházak közül több visszakerült az egykori nemesi családok leszármazottaihoz. A visszaszolgáltatás önmagában természetesen nem jelentett automatikus megújulást: a gyakran romos épületek fenntartása hatalmas anyagi terhet rótt az örökösökre, és számos esetben hosszú perek, pályázatok és új gazdasági funkciók keresése követte a tulajdon rendezését.
A sikeres példák azonban azt mutatják, hogy a történelmi családok visszatérése több helyen valódi fordulatot hozott köszönhetően annak, hogy végre valódi, az épülethez és annak történelméhez kötődő tulajdonosok kezébe került az épület, akik megfelelő funkciót is találnak.
Gernyeszegen éppen ez következik most. A helyreállított Teleki-kastély többé nem hagyományos családi rezidenciaként működik majd, hanem múzeumként, kulturális központként és rendezvényhelyszínként. A cél az, hogy az épület ne csupán a Teleki család és ezáltal a magyarság múltját őrizze, hanem ismét a környék életének aktív, fenntartható és mindenki számára hozzáférhető helyszíne legyen.
Maszol, Krónika, Magyar Építők