Képen és videón is láthatóak a kereszténygyűlölő vandál pusztítás részletei.
Elképesztő vandalizmus történt a világ egyik leglátogatottabb katolikus zarándokhelyén: fekete festékkel rongálták meg a medjugorjei Jelenések hegyén és a Kék keresztnél álló Mária-szobrokat és felgyújtották a Szent Jakab-templom mögötti szabadtéri oltárt. A kegyhelyet évente mintegy hárommillióan keresik fel.
A Zarándok.ma beszámolója szerint 2026. július 27-ről 28-ra virradó éjszaka több medjugorjei imahelyet is megrongáltak. Fekete festékkel öntötték le a Jelenések hegyén, vagyis a Podbrdón álló fehér márvány Mária-szobor arcát, nyakát, mellkasát és kezét, a talapzatra pedig sértő feliratokat festettek.
Az 1982-es évszámot viselő közeli emlékkövet ugyancsak összefirkálták. támadás érte a hegy lábánál található Kék kereszt közelében álló kisebb Mária-szobrot is. Ennek arcát és egyik kezét szintén fekete festék borította, az előtte elhelyezett kőtáblára pedig angol nyelvű, vallásgyalázó felirat került. A rongálások a medjugorjei látnokokat és a kegyhelyhez kapcsolódó Mária-tiszteletet támadták. gyújtottak a szabadtéri oltárnál
Hajnali öt óra körül a térfigyelő kamera felvételei szerint egy férfi felgyújtotta a Szent Jakab-templom mögött kialakított szabadtéri oltárt is.
A rendőrség lezárta a területet, és megkezdte a helyszíni vizsgálatot. A szabadtéri oltárt 1991-ben hozták létre, hogy a nyári hónapokban érkező nagy számú zarándok számára is megfelelő helyszínt biztosítsanak a szentmisékhez és az esti imaprogramokhoz.
A helyi plébánia közleményében mély szomorúságának adott hangot, és jelezte, hogy azonnal megkezdték a megrongált helyszínek megtisztítását és helyreállítását. A híveket arra kérték, hogy a történtekre ne gyűlölettel, hanem imával, böjttel és megbocsátással válaszoljanak. A kegyhely továbbra is nyitva maradt, az imaprogramok pedig a megszokott rendben folytatódnak. e mintegy hárommillióan keresik fel
A bosznia-hercegovinai Medjugorje 1981 óta vált a katolikus világ egyik legismertebb zarándokhelyévé. Hat helyi gyermek akkor számolt be arról, hogy a település melletti hegyen megjelent előttük Szűz Mária, aki a beszámolók szerint a „Béke Királynőjeként” mutatkozott be.
A kegyhely legfontosabb helyszínei a Szent Jakab-plébániatemplom, a Jelenések hegye, a Kék kereszt és a Kereszt hegye. A Podbrdón ma álló fehér márványszobrot 2001. szeptember 8-án, a feltételezett jelenések kezdetének huszadik évfordulójához kapcsolódva állították fel koreai zarándokok adományából.
Évente körülbelül hárommillió turista és zarándok érkezik Medjugorjéba. A nemzetközi jelentőséget mutatja, hogy csak 2025-ben több mint 47 ezer pap vett részt koncelebránsként az ott bemutatott szentmiséken.
Medjugorje egyházi megítélése hosszú időn keresztül vitatott volt.
Ferenc pápa 2019-ben engedélyezte, hogy egyházmegyék és plébániák hivatalosan is szervezhessenek zarándoklatokat Medjugorjéba. A Hittani Dikasztérium 2024 szeptemberében pedig úgynevezett „nihil obstat” döntést adott ki. Ez elismeri a medjugorjei lelkiséghez kapcsolódó pozitív vallási gyümölcsöket – a megtéréseket, a gyónáshoz és a szentségi élethez való visszatérést, valamint a papi és szerzetesi hivatásokat –, és engedélyezi a nyilvános vallásgyakorlatot, ugyanakkor nem mondta ki, hogy a Mária-jelenések valóban természetfeletti eredetűek, és a katolikus híveknek nem kötelességük hinniük bennük. A zarándokokat ezért arra biztatja, hogy ne a látnokokkal vagy a rendkívüli jelenségekkel való találkozást keressék, hanem az imádságra, az Eucharisztiára és a Krisztussal való kapcsolatra összpontosítsanak.
A vandalizmus így nem csupán néhány szobor és egy szabadtéri oltár elleni támadás: olyan imahelyeket ért, amelyek több millió ember számára a megtérés, a lelki megújulás és a béke keresésének jelképeivé váltak.
