Amelyek így engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül használhatók fel.
Több mint 70 éve, 1955-ben halt meg Hajós Alfréd és Kőrössy Albert Kálmán, így az európai szerzői jogi szabályozás értelmében 2025. december 31-én lejárt műveik oltalma, így ezek
engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatóvá váltak.
Hajós Alfréd nemcsak legelső olimpiai bajnokunk, de elismert építészünk is volt, neki köszönhető például az azóta róla elnevezett, margitszigeti sportuszoda. Kalandos életéről és építészeti szakágban szerzett olimpiai ezüstérméről alábbi cikkünkben írtunk bővebben.
Ezüstérmet érő győzelem
Hajós Alfréd sikere az 1924-es művészeti olimpián
Kőrössy Albert Kálmán mindeközben teljesen más stílust képviselt, a magyar szecesszió egyik legjelentősebb alakjaként írta be magát a történelembe. Ismert alkotásai közé tartozik például a Városligeti fasori Kőrössy-villa és a Tündérpalota, de ő tervezte azt a VI. kerületi Sonnenberg-házat is, ami nemrégiben egy ambiciózus hölgynek köszönhetően kapta vissza az ötvenes években elpusztított Róth Miksa-üvegablakát. Az egyedülálló történetet ebben a cikkben dolgoztuk fel, amelyben az újjászületés legfontosabb mozgatórugója, Szinger Margit is megszólal.
Rajtuk kívül olyan személyek munkássága vált még közkinccsé, mint Török Sophie író és Borszéky Frigyes iparművész vagy épp Albert Einstein és Thomas Mann.
Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Nyitókép: Hajós Alfréd Nemzeti Stadionra vonatkozó terve az Érdekes Újság 1914. évi 1. számából
