Töltsd ki a COHO kérdőívet, mondd el, mit gondolsz és ezzel formáld a közösségi lakhatás jövőjét Magyarországon!
A CO-HO akták cikksorozatunkkal több oldalról jártuk körül a közösségi lakhatás témáját.
Lakva ismerszik meg az ember
Magyarország új lakhatási trendje: co-living és co-housing
Tisztáztuk, mi a különbség a co-housing és a co-living között, megnéztük, külföldön hol és hogyan működik már a modell, majd megvizsgáltuk, jelenleg mi akadályozza az itthoni elterjedését.
Co-living és co-housing Szingapúrban
Trendi közösségek vagy ingatlanpiaci aranybánya?
Ezt követően bátor hazai kezdeményezéseket és kísérleteket is bemutattunk. Beszélgettünk például Sándor Gergellyel, a KOHÓ® projekt alapítójával, aki a co-housing kapcsán rámutatott arra, hogy: „Magyarországon még nincs meg az a társadalmi, jogi és gazdasági háttér, ami lehetővé tenné a gyakorlati megvalósítást. Azt is be kellett látnom, hogy ez a modell nálunk nem adaptálható, hanem saját magunknak, a hazai körülményekhez igazítva kell ezt újra alkotni.”
Ahol minden négyzetméter több, mint tégla és beton
Interjú Sándor Gergellyel, a KOHÓ® projekt alapítójával
Interjút késztettünk Babos Annamáriával, a CoHousing Budapest Egyesület alapító társelnökével is, aki elmondta, hogy a modell elterjedését akadályozza, hogy „nálunk még mindig erősen él a magántulajdon kultusza, illetve a társbérlet emléke sem túl vonzó. Ugyanakkor már van képzett szakértői bázis, így ha lenne önkormányzati vagy magánberuházói nyitás, nagyon gyorsan elindulhatna valami.”
Egy tér, ahol mindenki számít
Interjú Babos Annamáriával, a CoHousing Budapest Egyesület alapító társelnökével
Mindkét beszélgetésből kirajzolódott, hogy ugyan vannak még a co-housing elterjedését akadályozó tényezők,
a modell előbb vagy utóbb itthon is utat fog törni magának.
Éppen ezért most az olvasóinkhoz fordulunk. Arra kérünk titeket, hogy mondjátok el most ti, mit tartotok vonzónak és mit nem a co-housingban.
