Folytatódik műemlékes sorozatunk az E-Örökség adattárából válogatva – a napokban Csongrád-Csanád vármegyében kalandozunk, ezúttal Szegeden.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu most sorozatot indít az E-Örökség tartalmainak bemutatására. Ezekben a napokban Csongrád-Csanád vármegyébe látogatunk el.
Szeged impozáns, két világháború között született Dóm terét különleges épületegyüttes veszi körbe. Az egyetemi épületek és a székesegyház hatalmas tömbjei egy Magyarországon egyedülálló teret alkotnak, a 20. század első felének nívós és előremutató építészeti stílusainak alkalmazásával.
A tér egységét azonban egy kis szabálytalanság töri meg, ám ez a szabálytalanság a legnagyobb értéke:
ez a középkorból fennmaradt Dömötör-torony, Szeged egyik legrégebbi építménye.
Itt, Szeged ősi szívében állt egykor a Szent Demeter-templom, amely már 1050 körül, pár évtizeddel az államalapítás után szolgálhatta a híveket.
A templomot 1199-ben említették először, és akkor már állhatott a különleges, nyolcszög alaprajzú torony is,
amit ma is láthatunk a Dóm téren. A templom sorsa összefonódott Szeged hányattatott sorsával, együtt élték át a középkort, majd a török uralom hosszú korszakát.
A Szent Demeter-templom az 1700-as években barokk kialakítást kapott, homlokzata a Budapesten ma is látható Ferenciek terén álló templomra emlékeztetett. A templom túlélte az 1879-es nagy szegedi árvizet is, amiben a város nagy része elpusztult, és hazai és nemzetközi összefogással kezdődött aztán az újjáépítése.
A Monarchia idején történő nagy városépítő nekibuzdulásnak köszönhetően
Szeged belvárosa egy Budapesttel vetekedő, a korban modern és igényes városképet kapott.
A város közössége fogadalmat tett arra is, hogy új katedrálist emeltet – melynek alapkövét 1914-ben tették le. Ez a döntés megpecsételte az addigra megkopott Szent Demeter-templom sorsát is, mivel annak helyét elfoglalta a tervezett új székesegyház is.
A régi templom bontása során azonban különleges felfedezést tettek a kutatók,
a torony belsejében rátaláltak a középkori toronyra is.
Az illetékesek helyes döntést hoztak: a középkori tornyot nem bontották le, helyette inkább míves munkával felújították és kiegészítették. 1931-ben keresztelőkápolnává alakították Rerrich Béla tervei alapján. A torony falába beépítették a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, az új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették.
A kápolna belsejébe Aba-Novák Vilmos falfestményei kerültek, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A Rerrich Béla tervezte kovácsoltvas kapu a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be.
A Dömötör-torony kalandos történetét őrizve ma is Szeged és a Dóm tér látványossága, az újjászületett város középkori múltjának különleges emléke.
Fotó: Wikipedia
