A történelem során számos épület vált a szerelem és a tragikus sorsok tanújává. Magyarországon is találunk olyan helyeket, amelyekhez különleges szerelmi történetek kapcsolódnak – legyen szó örökké tartó hűségről, botrányos viszonyról vagy tragédiába torkolló szenvedélyről. Valentin-nap alkalmából már összegyűjtöttük a legizgalmasabb nemzetközi példákat, most lássuk hazánk szerelemes házait!
Bory-vár: A kőbe álmodott szerelem
Székesfehérvár egyik legkülönlegesebb épülete a Bory-vár, amelyet Bory Jenő szobrászművész és építész saját kezével épített felesége, Komócsin Ilona festőnő iránti szerelme jeléül. A „székesfehérvári Tádzs Mahal” több mint negyven éven át épült, és minden egyes tornya, csarnoka és szobra ezt az örök szerelmet hirdeti.
Bory Jenő egy igazi polihisztor volt, aki nemcsak a kőfaragás, hanem az építészet és a festészet terén is maradandót alkotott. Amikor feleségével összekötötték életüket, úgy döntött, hogy egy olyan helyet hoz létre, amely méltó kifejezése lehet az egymás iránti hűségüknek és szeretetüknek. A várban számtalan Komócsin Ilonát ábrázoló festmény és szobor található, mintegy bizonyítékául annak, hogy a művész szívében mindig ő volt a legfontosabb.
Mivel az épületet szinte teljesen saját kezével hozta létre, az tulajdonképpen szobrászati alkotásnak is tekinthető. Középkori formáinak köszönhetően stílusa leginkább neoromán, ám a történelmi hűség helyett hangulata sokkal inkább meseszerű, egy idealizált középkort, lovagvilágot tükröz. A Bory-vár ma is a szerelmesek zarándokhelye, ahol a látogatók egy olyan történet részeseivé válhatnak, amelyben a szerelem szó szerint kőbe vésett formában maradt fenn.
Gutenberg tér 2.: A nőfaló halála
A pesti Gutenberg tér 2. szám alatti bérház története szorosan összefonódik excentrikus építtetőjével, köves-gyűri lovag Freystädtler Jenő pasával, aki hatalmas örökségét látványos szenvedélyeire, elsősorban lovakra és nőkre fordította. Állítólag még szeretői lábairól is szobrot készíttetett, aranyból ezüstből vagy bronzból, attól függően, hogy a lábak mennyire voltak formásak. Bár Freystädtler leginkább apai vagyona elherdálásáról vált ismertté, azt el kell mondanunk, hogy a lovagi címet ugyan örökölte, a „pasaságot” saját maga nyerte el, mivel részt vett a török vasút építésében.
A pasa kapcsolatát Jákó Amáliával, a Budapesti Színkör színésznőjével is legendák övezik: a színésznőnek ajándékozta a házat, ám miután Freystädtler elvesztette vagyonát, Amália máshoz ment feleségül, és még akkor sem fogadta vissza, amikor a háború után visszatért a haláltáborból.
A különc férfi haláláról is többféle történet maradt fenn, egyesek szerint a Gutenberg téren, egy padon érte a vég.
A Palotanegyedben található, 1928-ban emelt épület egykor saroktornyokkal és díszes tetőidommal emelkedett a tér fölé, homlokzatán bábos korlátokkal és két, mára eltűnt lovagszoborral. A bérház művészeti értékét Érdi Zsigmond tervei adják. A kovácsoltvas korláttal díszített függőfolyosók, a belső udvar és az egykor impozáns külső elemek a két világháború közötti historizáló építészet szép példájává teszik, balkonjai és keskeny ablakai a francia építészet hatását mutatják.
Casanova-ház: A csábítás és a botrány helyszíne
Buda egyetlen fennmaradt rokokó épülete az egykori Fehér Kereszt Fogadó, vagy ismertebb nevén Casanova-ház, amely a 18. században fontos vendéglátóhely volt, hiszen a Bécsbe induló postakocsik állomása mellett helyezkedett el.
A legenda szerint 1757-ben itt szállt meg Giacomo Casanova, a hírhedt velencei kalandor és nőcsábász, akinek szerelmi hódításai egész Európát bejárták.
A városi legenda szerint meg is szöktette a fogadós lányát, ám a lány vőlegénye és társai utolérték a párt és félholtra verték a vén kujont.
Bár Casanova naplójából tudjuk, hogy máshol szállt meg, és egy másik fogadós lányát szöktette el – tehát egy másik vőlegény hagyta helyben –, az épületen mégis rajta ragadt a Casanova-ház elnevezés. Ugyan az épülettel kapcsolatos leghíresebb történet nem igaz, az bizonyos, hogy a fogadó a budai éjszakai élet egyik központja volt, ahol nem csupán üzleti és politikai találkozók zajlottak, hanem szenvedélyes románcok is szövődtek. Valószínűleg innen ered a legelképesztőbb történet is: a rossz nyelvek szerint itt bonyolította titkos viszonyát Mária Terézia királynő és gróf Grassalkovich Antal is, ami azonban biztosan nem történt meg. (Ha meg is mertek volna kockáztatni bármi hasonlót, arra volt mindkettőjüknek számos kastélya.)
A Batthyány téri ház persze nemcsak a falai között zajló, botrányos szerelmi történetek és öngyilkosságok miatt izgalmas. Az fogadó egy egyszerűbb és egy díszesebb épület egyesítésével jött létre, előbbiben a cselédség, utóbbiban pedig a vendégek kaptak helyet, és itt volt a híres társadalmi eseményeknek otthont adó, látványos díszterem is.
Legszebb mégis a főhomlokzata, melyen a rokokó építészet minden sajátosságát megtalálhatjuk, az apró virágornamentikát, a rojtos drapériát utánzó ablakkötényeket és a filigrán kovácsoltvas korlátokat is.
Nem csoda, hogy a híres építész, Bierbauer Virgil így írt róla: „Homlokzatának risalitját mozarti bájjal díszítette fel egy ismeretlen mester.” A fogadó az évek során több átalakuláson ment keresztül, de romantikus múltja ma is él: egykori vendégei és titkos találkozásai még mindig misztikus aurát vonnak a falak köré.
Szerelem az építészetben
E három épület története azt bizonyítja, hogy a szerelem nemcsak emberek között létezhet, hanem beépülhet a téglákba, a kőfaragványokba és a szobrokba is. A Bory-vár az örök szerelem szimbóluma, a Gutenberg téri ház egy tragikus kapcsolat emléke, míg a Casanova-ház a szenvedély és a kockázatos szerelmek helyszíne. Ezek a helyek ma is élnek, történeteik pedig a látogatók képzeletében tovább íródnak – mert a szerelem, akár beteljesül, akár tragédiába torkollik, mindig inspirációt ad.
Borító: Wikipédia
