A szakma szereti, a lakosságot megosztja – bárhogyan is vélekedjünk róla, az Orczy Fórum mindenképpen feldobja a VIII. kerület ezen hányattatott sorsú negyedét. Kévés György születésének 90. évfordulóján emlékezzünk meg az egyedi épületegyüttesről, ami összeköti a bérházakat a gyártelepekkel.
A VIII. kerületnek megvan a maga híre – hogy jogosan-e vagy sem, azt majd az olvasó eldönti. Az Orczy tér e vonatkozásban fontos szerepet tölt be a kerület dinamikájában, hiszen a Kőbányai úton kívülről érkezve gyakorlatilag ez nyitja meg a sűrűn beépített budapesti várostömböt.
A városképet, ami egykoron főleg Lechner Ödönnek volt köszönhető, itt főleg a századforduló környékén épített bérházak határozzák meg, ám a környék sajátos miliőjéhez nagyban hozzájárult az is, hogy az itt futó vasút és az átellenben elhelyezkedő gyárak fontos célpontjai voltak a II. világháborús bombázásoknak.
A jelentős károk nyomai hosszú évtizedekig meghatározták az Orczy teret. A szomorkás villamosdepó, a raktár- és egykori gyárépületek szorításában még a MÁV azon tervei is csírájukban haltak el, melyek szerint az üzleti életet a szomszédos józsefvárosi vasútállomásra bevezetett külvárosi vonatok pezsdítették volna fel. Ezt a szerepet így többé-kevésbé annak az Orczy Fórumnak kellett végül betöltenie, amelynek tervezője, az Ybl- és Kossuth-díjas
Kévés György napra pontosan 90 éve született.
A telekre egy svájci cég eleinte négyszáz ágyas szállodát akart építeni, de hiába kezdődtek meg az alapozási munkálatok, félúton elfogyott a pénz. Változott tehát a terv, de hogy pontosan mire, az homályos maradt, sőt egészen a projekt befejeztéig, tehát közel 15 évig nem körvonalazódott teljesen, teret hagyva a környék és a gazdasági helyzet változásához való alkalmazkodásra. Végérvényesen Kévés György, azaz a Kévés és Építésztársai vállalat tervezte meg az egész komplexumot, sőt, a generálkivitelezők is ők voltak.
Az eredmény a stílusában rendkívül egységes Orczy Fórum lett. Ennek legelső eleme, az irodaház 1996-ra készült el és határozottan egy egyetemi épület benyomását kelti, melyet a negyvenlakásos Orczy-ház követett, ahol eredetileg 3, 5 és 10 millió forint között lehetett lakást találni, de a földszinten működött hosszú évekig a Kévés Stúdió Galéria is. Az ütemtervben, még az ezredforduló előtt a Baross-irodaház következett, ami a főbejáratot is magában foglaló keresztcsíkos hengertömbjével vérbeli irodaháznak számít.
Egészen hasonló, gúnyos internetes felhasználók szerint virágcserépszerű a két Csobánc-ház két sarokpontja,
ahol 60, illetve 55 lakás fért el – ezeket a vásárlók gyorsan elkapkodták. Szintén a lekerekített ívek dominálnak a Csobánc-udvarnál, ahol az B épület segítésével a félkör alaprajzú A épület gyűrűzi körbe a középen felállított lakótornyot.
Az előbbi a parkolóház szerepét is betölti, és a végén kialakított, kizárólag kör alakú ablakok izgalmasan törik meg az Orczy út mentén látható épületek sorát, a homlokzatmagasság ugyanakkor tökéletesen illik a mintába. Igaz ez a legutolsóként, 2006-ra elkészült Baross 135 társasházra is, ami az Orczy tér és a Baross utca találkozásánál zárja közre az egyedi épületegyüttest.
A belső zöldterület rovására készült el a belső parkoló, amit állítólag a magas talajvízszint miatt nem tudtak a föld alá vinni, és persze a fórumot kettészelő Csobánc utca sem javítja a tér esztétikáját. az épületek által körbeölelt belső terek ennek ellénére tartogatnak izgalmas részleteket:
egyrészt a Magyar Keresztet, másrészt pedig egy földalatti kápolnát,
amit az ember – a magyar zászló színeiben pompázó lépcsők ellenére – esetleg valamilyen szervizhelyiségnek nézhet, pedig valójában az 1848–49-es és 1956-os hősöknek állít emléket.
A szakma elismerte a végül több mint 15 év alatt 15 milliárd forintból megvalósuló projektet, a Nemzetközi Ingatlan Szövetségnél (FIABCI) kategóriagyőztes lett, és valószínűleg Kévés György 2007-es Kossuth-díjánál sem feledkeztek meg róla.
A helyiek körében természetesen ennél megosztóbb, főleg a helyenként játékos, már-már bohókás kinézete miatt. A lakók a félköríves belsőudvarnál és a lakásokat elválasztó falaknál is nagy mértékű áthallatszódásra panaszkodtak, valamint kifogásolták a járdák mentén futó árkádok szűkösségét.
Való igaz, a Fórum külsőre talán egy vízalatti várost mimikáló ugrálóvárra hajaz,
ám mindenképpen tiszteletre méltó az egyedi stílushoz való ragaszkodás,
egyik legfőbb erénye pedig az egységesség. A tavaly elhunyt Kévés György ugyanis Földvári Éva, Kovács András, valamint Bárdi Tibor építészek közreműködésével határozott elképzeléssel vágott neki a munkának, és kizárólag a kívánt kompromisszumok megkötésével meg is valósította azt.
Egy biztos: az Orczy Fórum a mai napig a VIII. kerület egyik legkarakteresebb szeletének számít.
(Nyitókép: Jászai Csaba | MTI/MTVA)
