Trabzonba ezekben a napokban sok magyar elsősorban a Fradi miatt készül, pedig a Fekete-tenger partján fekvő város önmagában is megér néhány órát vagy akár egy teljes napot. Egykori császári főváros, Nagy Szulejmán szülőhelye, bizánci templomok, oszmán mecsetek, régi bazárok és különleges fekete-tengeri konyha várja az utazót. Összegyűjtöttünk öt történelmi látnivalót amit érdemes megnézni Trabzonban.
Görög városból egy császárság fővárosa
Trabzon története jóval az oszmán kor előtt kezdődött. Az ókori Trapezus görög település története legalább az időszámításunk előtti 7. századig nyúlik vissza. Kedvező fekvése miatt a Fekete-tenger déli partjának fontos kikötőjévé és kereskedelmi központjává vált, amely Anatóliát a Kaukázussal és a kelet felé vezető kereskedelmi útvonalakkal kapcsolta össze.
A város történetének talán legizgalmasabb korszaka 1204-ben kezdődött. Konstantinápoly negyedik keresztes hadjárat során történt elfoglalásának idején a Komnénosz-dinasztia egy ága Trabzon központtal önálló államot hozott létre. A Trapezunti Császárság 1204-től egészen 1461-ig állt fenn, vagyis több mint két és fél évszázadon keresztül. Fővárosa a mai Trabzon volt. Végül II. Mehmed oszmán szultán foglalta el, mindössze nyolc évvel Konstantinápoly bukása után.
Trabzon történetének van egy különösen érdekes magyar vonatkozása is. 1494-ben itt született I. Szulejmán, a későbbi Nagy vagy Törvényhozó Szulejmán, a mohácsi győző, Magyarország három részre szakítója, aki - ennyi elégtétel jár talán nekünk - Magyarországon 1566-ban, Szigetvár ostroma alatt halt meg, közvetlenül a vár eleste előtt.
1. Trabzoni Hagia Sophia – a Trapezunti Császárság egyik legszebb emléke
Trabzon talán legfontosabb látnivalója az Ayasofya, vagyis a Hagia Sophia. Nem tévesztendő össze hatalmas isztambuli névrokonával: jóval kisebb annál, történelmi és építészeti értéke azonban rendkívüli.
A templom a Trapezunti Császárság idején, I. Mánuel Komnénosz uralkodása alatt, a 13. században épült. Az oszmán korszakban mecsetté alakították, a 20. században múzeumként is működött, napjainkban ismét mecset.
Különösen szépek a középkori freskók és kőfaragványok, de maga az épület is érdekes: a bizánci építészet mellett a Kaukázus felől érkező hatások is felismerhetők rajta.
Az Ayasofya ráadásul magasabban fekszik a tengerpartnál, így a környékéről szép kilátás nyílik a Fekete-tengerre. Ha valaki csak egyetlen történelmi épületet tud megnézni Trabzonban, jó eséllyel ezt érdemes választania.
2. Ortahisar és a Fatih-mecset – ahol egykor császárokat koronáztak
Trabzon történelmi magja Ortahisar, amelynek neve szó szerint „középső erődöt” jelent. A környéken a középkori városfalak maradványai, régi utcák és hagyományos trabzoni házak között lehet sétálni.
A negyed legfontosabb épülete a mai Fatih-mecset, amely eredetileg Panagia Chrysokephalos, vagyis az „Aranyfejű Szűz” temploma volt.
Ez nem egyszerűen Trabzon számos középkori templomának egyike volt. A Trapezunti Császárság székesegyháza és az uralkodói reprezentáció egyik legfontosabb helyszíne volt, ahol a Komnénosz uralkodók története szó szerint összefonódott a városéval. Trabzon 1461-es oszmán elfoglalása után az épületet mecsetté alakították.
Ha az Ayasofya a trapezunti építészet egyik legszebb emléke, akkor Ortahisar az a hely, ahol igazán érzékelhető, hogy Trabzon egykor nem egyszerű tartományi város, hanem egy császárság fővárosa volt.
3. Atatürk-villa – európai építészet Trabzon zöld dombjai között
Egészen más arcát mutatja a városnak az Atatürk Köşkü, vagyis az Atatürk-villa.
A Soğuksu városrész zöld dombjai között álló reprezentatív épület a 19–20. század fordulójának Trabzonját idézi. Európai ihletésű architektúrája, világos homlokzata, reprezentatív belső terei és parkosított környezete látványosan különbözik a középkori város építészetétől.
Mustafa Kemal Atatürk trabzoni látogatásai során többször is megszállt az épületben, amely ma múzeumként látogatható.
Az építészet iránt érdeklődők számára azért is izgalmas, mert megmutatja, milyen sokszínű kereskedőváros volt Trabzon az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben.
4. Trabzon bazárja és a Bedesten – itt érdemes egy kicsit elveszni
Ha Trabzon nevezetességei mellett a város hétköznapi hangulatából is szeretnénk valamit megtapasztalni, érdemes besétálni a Çarşı, Kemeraltı és Bedesten környékére.
Keskeny utcák, kisebb üzletek, ékszerészek, fémművesek, ruhák, fűszerek és helyi termékek között lehet bolyongani. Ez az a városrész, amelyet nem érdemes taxiból kipipálni: itt maga a séta a program.
A környék építészeti központja a Bedesten, a hagyományos fedett kereskedőház. A török kulturális minisztérium Trabzon önálló látnivalójaként is számon tartja.
Mit érdemes enni Trabzonban?
Ha már a bazárban járunk, érdemes a helyi konyhával is megismerkedni. Trabzon gasztronómiája erősen különbözik attól, amit a klasszikus isztambuli török konyháról gondolunk: ez már Fekete-tenger vidéke.
Az egyik legismertebb fogás a kuymak, kukoricalisztből, vajból és olvadó sajtból készülő, sűrű és elképesztően laktató étel. Helyi klasszikus a Trabzon pidesi, csónak alakú, kemencében sült tészta és érdemes megkóstolni az Akçaabat köftét, azaz húsgombócot is, amely a Trabzon melletti Akçaabat egyszerű fúszerezésű, mégis ízletes specialitása .
Ha szezonja van, jöhet a hamsi, a Fekete-tenger apró szardellaféléje, amelyet a régióban szinte minden elképzelhető formában elkészítenek.
Desszertnek jó választás a közeli Hamsiköyről híressé vált sütlaç, vagyis a török tejberizs.
És mit igyunk? A legegyszerűbb válasz: teát. A keleti Fekete-tenger Törökország teatermelő vidéke, ezért Trabzonban a kis, tulipán alakú poharakból fogyasztott fekete tea szinte a mindennapi élet része.
A kuymakkal azért a meccs előtt érdemes óvatosan bánni: ez nem feltétlenül az az étel, amely után az ember frissen és könnyedén sprintel a stadion felé.
5. Sümela-kolostor – Trabzon környékének legkülönlegesebb látnivalója
Szigorúan véve a Sümela-kolostor már nem Trabzon városában található, hanem Maçka közelében, az Altındere-völgyben. Ha azonban egy fél nap belefér az utazásba, ezt a kitérőt nehéz kihagyni.
A görög ortodox kolostor meredek sziklafalhoz tapadva, több mint ezer méteres magasságban áll. Nem véletlenül Trabzon tartomány legismertebb látnivalóinak egyike.
A ma látható épületegyüttes jelentős része a Trapezunti Császárság idején fejlődött tovább, belsejében pedig különösen értékes freskók maradtak fenn.
A Sümela-kolostor legendája
Sümela eredetét egy több mint másfél évezredes legenda övezi.
A hagyomány szerint két athéni szerzetes, Barnabás és Szofroniosz isteni útmutatást követve érkezett a hegyhez. A legenda szerint itt találták meg Szűz Mária egyik csodatévő ikonját, amelynek elkészítését Lukács evangélistának tulajdonították.
És ha valahol, itt könnyű megérteni, miért született ilyen történet: a sziklafal oldalába kapaszkodó épületegyüttes ma is szinte valószerűtlen látvány.
+1. Papara Park – stadion, amelyhez még a tengert is feltöltötték
A Fradi miatt Trabzonba utazóknak aligha kell külön bemutatni a Papara Parkot avagy a Senol Günes Stadiont, hiszen jó eséllyel ez lesz az út egyik fő célpontja és többen már jártak itt négy éve.
A befogadóképessége 41 131 néző.
A stadion azonban építészeti és városfejlesztési szempontból is érdekes. Az Akyazı városrészben fekvő sportkomplexum számára jelentős területet a Fekete-tenger feltöltésével hoztak létre. Vagyis a stadion olyan partszakaszon áll, amely korábban egyszerűen nem létezett.
Maga az aréna 2016-ban készült el, és a Trabzonspor új korszakának egyik jelképe lett.
Trabzonban egyébként hamar feltűnik, hogy a futball jóval több hétvégi programnál. A Trabzonspor bordó-kék színei az egész városban jelen vannak, a klub pedig a helyi identitás egyik legfontosabb eleme.
Persze egy fradistának nem kell hosszan magyarázni, hogy milyen az, amikor az ember élete és egy futballklub identitása ennyire szorosan összefonódik.
Trabzon több, mint egy futballmeccs
Trabzon nem Isztambul, és nem is a török tengerpart klasszikus üdülővárosa. Éppen ettől érdekes.
Ókori görög kikötő, a Trapezunti Császárság több mint 250 éven át fennálló fővárosa, Nagy Szulejmán szülővárosa, bizánci és oszmán műemlékek, fekete-tengeri konyha és rendkívül erős futballkultúra találkozik itt.
Ha a meccs mellett csak néhány óra marad, az Ayasofya, Ortahisar és a bazár egy rövidebb városi programba is beleférhet. Ha van fél vagy egy teljes nap, érdemes hozzávenni az Atatürk-villát, és mindenekelőtt a városon kívül fekvő Sümela-kolostort.
Trabzonból tehát a meccsjegyen és az eredményen túl is érdemes hazahozni valamit.
Kevés mai futballváros mondhatja el ugyanis magáról, hogy egykor császárok fővárosa volt.
És természetesen: Hajrá Fradi!