Az év második negyedévében látványosan felgyorsult az új lakások átadása, miközben az engedélyezett lakások száma is jóval meghaladta az egy évvel korábbit. A fordulat egyik legfontosabb ösztönzője az Otthon Start Program volt, amelynek deklarált célja az első lakáshoz jutás megkönnyítése mellett az ingatlanfejlesztések és az építőipar élénkítése is. A kínálat bővülése igazolta, hogy sok vásárlónak érdemes volt kivárnia, ugyanakkor a program jövője és az engedélyezés második negyedévi lassulása már komoly bizonytalanságot jelent.
Fordulat következett be a magyar lakásépítésben. A Központi Statisztikai Hivatal ma megjelent, friss jelentése szerint
2026 első felében 6278 új lakást vettek használatba, 22,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 16 588 lakás megépítését tervezték, ami 29,3 százalékos éves növekedés.
A féléves adatnál is látványosabb a második negyedév eredménye. Január és március között még 2821 új lakást adtak át, mindössze 4,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Április és június között viszont már 3457 lakás készült el, szemben a 2025 második negyedévi 2425-tel. Ez több mint 42 százalékos növekedést jelent, vagyis az új lakások átadása valóban ugrásszerűen felgyorsult.
A fordulat egyik fontos katalizátora az Otthon Start Program által létrehozott kereslet és fejlesztői várakozás. A programot ugyan elsősorban az első lakásukat megvásárlók támogatására vezették be, de a korábbi kormányzat kommunikációja egyértelművé tette, hogy az ingatlanfejlesztők helyzetének javítása és az építőipari teljesítmény növelése is a célok között szerepelt. A program keretében külön eljárási könnyítésekkel is támogatták az Otthon Start feltételeinek megfelelő lakásprojektek megvalósítását.
A 2026 első felében használatba vett lakások többségének építése ugyanakkor még az Otthon Start 2025. szeptemberi indulása előtt elkezdődött. A program közvetlen hatása tehát egyelőre elsősorban az új projektek meghirdetésében, az engedélyezési adatokban és a fejlesztői aktivitás növekedésében látható, nem kizárólag a mostani lakásátadásokban.
A lakásépítési engedélyek növekedése már 2025 első felében elkezdődött: akkor 43 százalékkal több lakás megépítését engedélyezték, mint 2024 azonos időszakában. Az Otthon Start tehát egy már megkezdődött folyamatot erősített fel és tett szélesebb körűvé.
Az első negyedévi lendület ugyanakkor megtört
A féléves engedélyezési adat erős, de a negyedéves számok már óvatosságra intenek. Az első negyedévben 9291 lakásra adtak engedélyt vagy tettek egyszerű bejelentést, ami 64 százalékos éves növekedést jelentett. A második negyedévben viszont már csak 7297 lakás került az engedélyezési statisztikába, alig 1,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A féléves 29 százalékos növekedés tehát szinte teljes egészében az első negyedév kiugró eredményének köszönhető. Ez nem jelenti azt, hogy a lakásépítési fellendülés véget ért, a kiadott engedélyek alapján további növekedés várható, de az az év eleji tempó nem folytatódott változatlanul.
Az MNB májusi előrejelzése 2026 egészére 15,7 ezer új lakás átadásával számolt, ami 30 százalékos éves növekedés lenne. Ennek teljesüléséhez a második félévben még mintegy 9400 lakást kellene befejezni, csaknem 36 százalékkal többet, mint 2025 második felében. A prognózis teljesíthető, de ehhez a második negyedévben megindult átadási hullámnak az év végéig fenn kell maradnia.
Bizonytalan az Otthon Start jövője
A fejlesztők számára az egyik legnagyobb kockázat jelenleg maga az Otthon Start jövője. A program hatására elindított projektek többéves beruházások, miközben még nem lehet tudni, hogy a támogatott hitel változatlan feltételekkel rendelkezésre áll-e majd akkor is, amikor ezek a lakások elkészülnek.
A jelenlegi kormány júliusban azt közölte, hogy az Otthon Start a költségvetési felülvizsgálat részét képezi, de a program megtartásáról, szigorításáról vagy átalakításáról még nem született döntés. Ez az első lakásukat keresők mellett az ingatlanfejlesztők számára is bizonytalanságot jelent, hiszen a projektek üzleti terve jelentős részben a kedvezményes hitel által fenntartott keresletre épülhet.
További korlát, hogy az új lakások jelentős része már most sem felel meg az Otthon Start árkorlátainak. Az MNB szerint 2026 első negyedévének végén a budapesti új lakásoknak mindössze 14 százaléka volt teljes egészében jogosult a programra. Vagyis a kínálat ugyan bővül, de nem feltétlenül abban az árkategóriában, amelyet az Otthon Start vásárlói meg tudnak fizetni.
A nem lakáscélú építéseknél visszaesés látszik
A lakásépítési adatok javulása nem jelenti az építési piac egészének egyenletes fellendülését. A KSH szerint 2026 első felében 1380 nem lakóépület – például ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vagy közösségi épület – létesítésére adtak engedélyt, 1,1 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban.
Ez azért figyelemre méltó, mert az első negyedévben még 18 százalékos növekedést mértek ebben a körben. A második negyedév tehát nemcsak a lakásengedélyeknél hozott lassulást, hanem a nem lakáscélú építések esetében már a korábbi növekedést is visszafordította. A lakásépítés élénkülése így egyelőre nem tudta maga után húzni az építési piac valamennyi részét.
Ferencváros és a XIII. kerület viszi el az engedélyek háromnegyedét
A fővárosi adatok különös területi koncentrációt mutatnak. Budapesten az első félévben 6560 lakás építésére adtak engedélyt, de ezek 75 százaléka mindössze két kerülethez kötődik. A XIII. kerületben – Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó térségében – 2561, Ferencvárosban pedig 2364 lakás megépítését tervezik.
Ez nem jelenti azt, hogy a már elkészült budapesti lakások is szinte kizárólag ebben a két kerületben találhatók. A használatba vételeknél más a sorrend: az első félévben Kőbánya vezetett 832 lakással, majd a XIII. kerület következett 476-tal. A budapesti átadások 83 százaléka négy kerületben – a X., XIII., I. és XI. kerületben – összpontosult.
A friss adatok összességében egyértelmű fordulatot mutatnak: a lakásépítés kilábalt a 2025-ös mélypontról, a második negyedévben pedig már az átadások száma is ugrásszerűen nőtt. Az Otthon Start teljesítette egyik gazdaságpolitikai célját, és érdemben megmozgatta a fejlesztőket. A fellendülés tartósságát azonban az dönti el, hogy fennmarad-e a támogatott kereslet, folytatódik-e az engedélyezési aktivitás, és az új kínálatból valóban elérhető árú lakások kerülnek-e a piacra.