Két jelentős kulturális épület kapott új életet Győrben és Dunaszerdahelyen.
A győri Magyar Ispita és a dunaszerdahelyi Vermes Villa felújítása egy magyar–szlovák együttműködés részeként valósult meg, amely nemcsak az épületek megőrzését, hanem kulturális szerepük megerősítését is célul tűzte ki.
Megújult a Magyar Ispita
A győri Magyar Ispita kívül-belül jelentős átalakuláson ment keresztül. Rendbe hozták az elhasználódott homlokzati felületeket, a nyílászárókat és a szoborfülkéket,
miközben a belső terek is korszerűbbé váltak.
A látogatók számára új információs pultot és ruhatárat alakítottak ki, az emeleti kiállítóhelyiségek pedig klimatizálást kaptak. A fejlesztés így egyszerre őrzi az épület történeti karakterét és teszi kényelmesebbé mai használatát.
Új korszak a Vermes Villában
Dunaszerdahelyen a kortárs művészetnek otthont adó Vermes Villa újult meg. A műemlék külső és belső felületeinek renoválása mellett kicserélték a külső nyílászárókat és modernizálták a fűtési rendszert.
A változás az épület falain túl is folytatódott: a villát körülölelő park szintén új arculatot kapott, így a környezet is szervesebben kapcsolódik a kulturális helyszínhez.
Művészet, ami összeköt
A felújítások mögött nem pusztán építészeti célok álltak. A közel két évig tartó magyar–szlovák program a két város kulturális kapcsolatát is erősítette. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, valamint a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria szakmai workshopokon és közös programokon került közelebb egymáshoz.
A két intézmény abban is megállapodott, hogy időszakosan egymás gyűjteményeiből mutatnak be válogatásokat.
A megújult épületeket 2026 nyarán vehették ismét birtokba a kulturális intézmények, szeptemberi ünnepélyes átadásukat követően pedig már egymás kortárs gyűjteményeiből rendezett kiállításokkal indult az új fejezet.
Több mint egymillió eurós fejlesztés
A smARTacross elnevezésű projekt az Interreg Magyarország–Szlovákia Program keretében valósult meg. A beruházáshoz 1,16 millió euró európai uniós támogatást biztosítottak,
amelyet hazai társfinanszírozás és a partnerek saját forrása egészített ki.
A fejlesztés hosszabb távú célja, hogy a két történeti épület ne csupán megőrzött műemlék legyen, hanem aktív, kortárs kulturális helyszínként is tovább éljen.
