A Vértes erdeinek története mellé hamarosan egy jóval régebbi világ is beköltözhet a csákberényi múzeumba. Már áll az új épületszárny, amelyben interaktív kiállítás mutatja majd be a környék avar kori örökségét. A fejlesztés egy olyan lelőhely történetét hozza közelebb a látogatókhoz, ahol kilencven éve még egy iparvasút építése fordította ki a földből az első sírokat.
Új fejezet kezdődik a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum életében. A csákberényi intézmény bővítése már túl van az épületszerkezet kialakításán, a nyílászárók is a helyükre kerültek. A következő feladat a belső terek befejezése, a múzeumtechnika kiépítése és a kiállítás berendezése. Vécsei László polgármester a FEOL-nak mintegy 200 millió forintos fejlesztésről beszélt; a tervek között játszótér kialakítása is szerepel.
Az új szárny a település avar kori régészeti örökségének ad bemutatóhelyet.
Egy vasútépítéssel kezdődött
Csákberény-Orondpuszta régészeti története 1935-ben vett fordulatot. A Bodajk felé vezető iparvasút építésekor avar kori temetkezések kerültek elő. A feltárást Lencsés József, a székesfehérvári múzeum munkatársa kezdte meg, majd 1938-tól László Gyula folytatta.
A második világháború kitöréséig összesen 452 sírt tártak fel.
A munka ezután nyolcvan évre megszakadt, és csak 2019 nyarán indulhatott újra.
A kutatóknak a táj is segített megtalálni a folytatás helyét.
Egy légifelvételen a növényzet eltérő színe és növekedése rajzolta ki a föld alatt rejtőző sírokat. Az egykori beásások lazább, jobb víztároló képességű talajában a gabona másként fejlődött, így a felszín fölött is láthatóvá vált a temető rendje. A felvételen a régi kutatóárkok és az iparvasút nyoma is felismerhető volt.
Találkozó kultúrák a Vértes lábánál
A lelőhely jelentőségét a tárgyak sokfélesége adja. Szücsi Frigyes régész tanulmánya szerint a 6–7. századi közösség emlékei között keleti, sztyeppei eredetű fegyverek és lószerszámok éppúgy megtalálhatók, mint késő antik hagyományokat őrző ékszerek és kerámiaedények. A Meroving-germán eredetű tárgyak pedig nyugat-európai és észak-itáliai kapcsolatokra utalnak.
Egy temető így az egykori együttélésről is mesélhet: viseletről, szokásokról, távoli vidékeket összekötő kapcsolatokról. A leletanyag romanizált kultúrájú csoport jelenlétét is valószínűsíti, miközben a kutatók számára továbbra is kérdés, pontosan milyen eredetű népességek alkották a közösséget.
Az új kiállítás ezt a feltáruló világot szeretné élményszerűen bemutatni. A tervek szerint a látogatók a régészeti munka folyamatát és a leletek történetét is megismerhetik. A FEOL október eleji beszámolója december 12-ét jelölte meg tervezett nyitásként; a megvalósulásig még a belsőépítészeti és kiállításrendezési feladatok vannak hátra.
Múzeumból az erdőbe
A bővítés egy már működő kirándulóhely kínálatát gazdagítja. A 2014-ben átadott múzeum a Vértes vadászati és erdészeti múltját mutatja be. Trófeák, festmények, régi műszerek és az élőhelyeket megidéző dioráma kapcsolják össze a táj természeti és emberi történetét.
Mellőle indul a közel öt kilométeres Vértesi Panoráma tanösvény, amelyhez vadmegfigyelő pont is kapcsolódik.
Forrás: feol.hu
