Prof. Dr. Anthony Gall dékán szerint az építész- és építőmérnök-képzés nem pusztán elméleti tudás átadása, hanem fokozatos bevezetés egy összetett és felelősségteljes szakmába.
Milyen tudásra lesz szüksége egy építésznek vagy építőmérnöknek a 21. században? Hogyan lehet egyszerre megtanítani a tervezés kreatív oldalát, az építés műszaki szabályait és az új digitális eszközök használatát?
Ezekre a kérdésekre is választ keresett az Óbudai Egyetem honlapján megjelent interjú, amelyet
Szeberényi Csilla készített Prof. Dr. Anthony Gall-lal, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánjával és az Építészet, Design és Technológia Doktori Iskola vezetőjével.
Az ausztrál származású, Ybl-díjas építész több mint egy évtizede oktat a karon, 2019 óta pedig dékánként vezeti az intézményt. Megbízatása alatt az Ybl 2020-ban az Óbudai Egyetem részévé vált, miközben jelentősen nőtt a hallgatói létszám és bővült az oktatási, kutatási kínálat is.
Közel kétszázan kezdik meg az építészképzést
Anthony Gall szerint az építészmérnöki alapképzés korábbi, 60–80 fős évfolyamai mára közel kétszáz fősre növekedtek. Ez ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy a képzés személytelenné válik: a nagyobb hallgatói létszám mellett is meg kell őrizni a műhelymunka, a közvetlen oktatói kapcsolat és a kisebb gyakorlati csoportok szerepét.
Ennek érdekében összehangolták az egymásra épülő tantárgyakat, megerősítették a szakfelelősi rendszert, és nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a hallgatók fejlődése ne különálló kurzusok sorozata, hanem tudatosan felépített szakmai folyamat legyen.
Nemcsak tananyagot, szakmát tanítanak
Gall megfogalmazása szerint az építészeti és mérnöki oktatás nem merülhet ki az ismeretek átadásában. A képzés egyfajta szakmai szocializáció is:
a hallgatóknak meg kell tanulniuk együtt dolgozni más szakágak képviselőivel, megvédeni a terveiket, reagálni a kritikákra, és felelősséget vállalni a döntéseikért.
Az Ybl képzésében ezért kiemelt szerepet kapnak a feladatalapú kurzusok, a tervezési műhelyek és a kis létszámú gyakorlati csoportok. A cél nem pusztán az, hogy a hallgató egy vizsgán vissza tudja mondani a tananyagot, hanem hogy egy összetett problémára szakmailag és kreatívan is használható választ tudjon adni.
Valós helyzetekkel már az egyetemen találkozhatnak
A kar egyik legfontosabb törekvése, hogy a képzésben ne csak elméleti vagy kitalált feladatok jelenjenek meg. Az oktatók beruházókkal, önkormányzatokkal, hatóságokkal, kivitelezőkkel, szakmai kamarákkal, valamint kulturális intézményekkel is együttműködnek.
Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók valós helyszínekkel, valódi társadalmi igényekkel és kézzelfogható problémákkal foglalkozzanak. Egy tervezési feladat így nem egyszerűen rajzok elkészítését jelenti: figyelembe kell venni a környezetet, a használók szükségleteit, a szerkezeti és gazdasági lehetőségeket, valamint az épített örökség értékeit is. Gall szerint éppen ez az életszerűség és gyakorlatiasság az Ybl képzésének egyik legfontosabb védjegye.
A kézi rajz mellé megérkezett az adat és a digitális modell
A hagyományos építészeti készségek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a korszerű technológiák. A kar laboratóriumi és kutatási fejlesztéseiben előtérbe kerültek a digitális és szimulációs tervezési módszerek, a térinformatika, valamint az épített környezet adatainak kezelése és elemzése.
A jövő építészeinek és mérnökeinek tehát egyszerre kell érteniük a terekhez, az anyagokhoz és a szerkezetekhez, miközben digitális modellekkel és nagy mennyiségű adattal is dolgozniuk kell.
A technológia azonban nem helyettesíti az alkotói gondolkodást: olyan eszközt jelent, amellyel pontosabban vizsgálhatók egy terv környezeti, szerkezeti vagy használati következményei.
A tehetséges hallgatókat felkarolják
Az interjúból az is kiderül, hogy az egyetem nem kizárólag a diploma megszerzésére készíti fel a hallgatókat. A demonstrátori rendszer, a tudományos diákköri munka és a gyakornoki programok révén a diákok már tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnak kutatásokba, oktatási feladatokba és szakmai projektekbe.
Ez különösen azok számára lehet érdekes, akik a tervezői vagy kivitelezői pálya mellett később kutatással, oktatással vagy új építési technológiák fejlesztésével is foglalkoznának.
Az alapképzéstől a doktori fokozatig
Az Ybl-ön az építészmérnöki BSc nappali és levelező formában egyaránt elérhető, és hét félévig tart. A végzettek tervezőirodákban, kivitelező cégeknél, önkormányzatoknál, hatóságoknál vagy üzemeltetési területen helyezkedhetnek el, illetve mesterképzésben folytathatják tanulmányaikat.
Az építőmérnöki BSc nyolcféléves, szintén választható nappali vagy levelező tagozaton. A képzésben többek között magasépítési, geotechnikai, települési, valamint tűz- és katasztrófavédelmi területek jelennek meg. Az építőmérnök-hallgatók duális képzésre is jelentkezhetnek, amelyben az egyetemi tanulmányok mellett partnercégeknél, szakmai mentor irányításával szerezhetnek munkatapasztalatot.
A képzési út ma már az Ybl-ön is egészen a doktori fokozatig vezet. Az Építészet, Design és Technológia Doktori Iskolában építészmérnöki tudományterületen PhD-, építőművészeti területen pedig DLA-fokozat szerezhető. Gall szerint ezzel olyan teljes szakmai életpálya alakult ki, amely az alapképzéstől a mesterszakon és a gyakornoki programokon át egészen az oktatói-kutatói pályáig kísérheti a hallgatókat.
Nem elég szép épületet tervezni
Az interjú egyik legfontosabb üzenete, hogy az építészet nem csupán esztétikai kérdés.
Egy épület évtizedeken, akár évszázadokon keresztül alakíthatja egy település képét és az ott élők mindennapjait. Az építészeknek és mérnököknek ezért nemcsak jól használható és műszakilag megfelelő, hanem társadalmilag és környezetileg is felelős megoldásokat kell létrehozniuk.
Az Ybl képzésének célja ennek megfelelően nem egyszerűen diplomások kibocsátása, hanem olyan szakemberek felkészítése, akik értik döntéseik hosszú távú következményeit. Ahogy az interjú címe is fogalmaz: aki épít, annak maradandót kell építenie.
forrás és teljes interjú: https://uni-obuda.hu/2026/07/09/aki-epit-annak-maradandot-kell-epitenie-prof-dr-anthony-gall-a-xxi-szazadi-epitesz-es-epitomernok-kepzesrol/
Fotó: Magyar Krónika