Európa versenyképessége az intelligens korszak hajnalán egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. A McKinsey & Company és a Világgazdasági Fórum jelentése szerint a kontinens ipari és technológiai stratégiájának radikális átalakítása nélkül Európa lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött.
A McKinsey & Company és a Világgazdasági Fórum jelentést adott ki a kontinens ipari és technológiai helyzetéről. A dokumentum szerint a kontinensnek sürgősen lépnie kell, ha nem akar leszakadni az Amerikai Egyesült Államoktól és Kínától. Az építőipar különösen érintett, hiszen az iparág digitalizációja, fenntarthatósági törekvései és innovációs képessége meghatározza a gazdasági növekedés és a versenyképesség jövőjét.
Európa a tettek mezejére lép?
Az Egyesült Államok és Kína évről évre jelentős beruházásokkal fejleszti technológiai infrastruktúráját, míg az európai vállalatok évente 700 milliárd euróval kevesebbet költenek innovációra. Ez a lemaradás nem csupán az építőipari digitalizációt gátolja, hanem csökkenti az ágazat hatékonyságát és versenyképességét is.
Az iparág digitalizációs szintje jelenleg elmarad más iparágakhoz képest, miközben a mesterséges intelligencia, az IoT-alapú folyamatok és a BIM (Building Information Modeling) alkalmazása jelentős termelékenységi növekedést eredményezhetne.
Európa a 14 kulcstechnológiából mindössze négyben állja a sarat a globális versenyben.
Prognosztizáltan, a 2040-re 30 milliárd dollárra növekvő piacokon csupán 9 százalékos részesedéssel bír majd. Az európai piac részesedése a mesterséges intelligenciában csupán 5 százalék, míg az amerikai cégek hatszor annyi forrást fordítanak AI-fejlesztésekre. Az európai információs és kommunikációs technológiai befektetések mértéke is csupán az amerikai szint fele, ami tovább mélyíti az innovációs lemaradást.
Ha ez így marad, 2040-re évente akár 4 milliárd eurós GDP-veszteséget is elkönyvelhetünk.
Draghi és Letta szakpolitikai javaslatai
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke és Enrico Letta, Olaszország korábbi miniszterelnöke által készített szakpolitikai elemzés szerint Európának az egységes piac megerősítésére, célzott ipari beruházásokra és a bürokrácia csökkentésére kell koncentrálnia. Javaslataik között szerepel tíz nagyszabású állami projekt elindítása, amelyek az ipari innováció felgyorsítását és az európai gazdaság versenyképességének helyreállítását célozzák.
Hol játszhatunk és hogyan nyerhetünk?
A jelentés 14 kulcsfontosságú technológiai szektort azonosít, amelyekben Európa a jövőben megerősítheti pozícióját, de mivel nem minden technológiai területen képes vezető szerepet betölteni, ezért célzott stratégiát javasol:
- A vezeték nélküli magánhálózatok és ipari automatizáció területén Európa már most is erős, így a cél a meglévő globális pozíciók fenntartása.
- A kvantumtechnológiák területén gyors növekedést kell elérni, hogy Európa fenntarthassa piaci jelenlétét.
- Az ipari mesterséges intelligencia fejlesztése esélyt teremt a digitalizációs hátrányok csökkentésére és az ipari specializáció erősítésére.
- A kiberbiztonsági és energiaátállási technológiák terén a cél a külső befektetések ösztönzése és a tudástranszfer támogatása.
A világítótorony-kezdeményezések jelentősége
A világítótorony-kezdeményezések olyan iparági mintaprojektek, amelyek bemutatják az új technológiák gyakorlati alkalmazhatóságát és ösztönzik a befektetéseket. Ezek kulcsszerepet játszanak a piaci bizonytalanság csökkentésében és a fejlesztések gyorsabb bevezetésében.
A jelentés szerint ezek közé tartozik:
- Az AI-alapú ipari és egészségügyi alkalmazások fejlesztése, amelyek forradalmasíthatják a gyártási folyamatokat és az orvosi diagnosztikát.
- Kvantumtechnológiai infrastruktúra kiépítése, amely meghatározó lesz az adatbiztonság és a számítástechnika jövőjében.
- Félvezetőgyártás kapacitásának bővítése, amelyek biztosítják az ipari autonómiát és csökkentik az importfüggőséget.
- Integrált digitális platformok létrehozása a pénzügyi és közlekedési szektorban, amelyek növelik a hatékonyságot és fokozzák az adatáramlás biztonságát.
A lehetőségek feltárása négy technológiában
Európa versenyképességének erősítéséhez e négy kulcsfontosságú technológia fejlesztése elengedhetetlen.
Bár egyes területeken a kontinens kiemelkedő, az infrastruktúra kiépítése és a globális versenyben való helytállás komoly kihívást jelent.
Az 5G- és 6G-hálózatok kiépítésének lemaradását az egységes piaci reformok, az iparági konszolidáció és a digitális szabályozás gyorsítása orvosolhatná.
A kvantumkutatásban Európa világelső, de az üzleti hasznosítás elmarad, így egy közös kvantumközpontra, gyorsabb engedélyezésre és célzott fejlesztésekre van szükség.
A mesterséges intelligencia terén a kontinens erős kutatási bázissal rendelkezik, de a piacra lépésben és finanszírozásban lemaradt az amerikai és kínai versenytársak mögött. Ezt szuperszámítóközpontok létrehozásával, kísérleti szabályozásokkal és közszférában való alkalmazással lehetne ellensúlyozni.
A félvezetőiparban Európa vezető az alapanyaggyártásban, de a chipgyártásban hátrányban van, ezért a gyártókapacitások bővítése, vállalati együttműködések ösztönzése és a kutatás-fejlesztési beruházások növelése kulcsfontosságú.
Ha Európa célzott stratégiát követ, nemcsak a kutatásban maradhat versenyképes, hanem az innováció gyakorlati megvalósításában is vezető szerepet tölthet be a globális technológiai térben.
Tíz nagyszabású állami projekt
A jelentés tíz olyan kezdeményezést is felsorol, amely által a közszféra gyorsan és hatékonyan növelheti Európa versenyképességét azáltal, hogy olyan környezet alakít ki, amely vonzóbbá teszi a kontinenst a technológiai fejlődés és üzleti lehetőségek számára.
Lássuk, mik ezek!
- Egységes digitális engedélyezési rendszer bevezetése
- AI-alapú infrastruktúra fejlesztése
- Innovációs finanszírozási alapok létrehozása
- Nemzetközi kutatóközpontok támogatása
- Technológiai inkubátorprogramok indítása
- Zöldenergiát elősegítő, fenntartható projektek támogatása
- Stratégiai infrastruktúra-fejlesztések ösztönzése
- Globális technológiai partnerségek előmozdítása
- Digitális és ipari képzési programok elindítása
- Iparági együttműködések és szabályozási harmonizáció
Ahhoz azonban, hogy az ambiciózus ötletek valósággá váljanak, minden érdekelt félnek együtt kell működnie.
A magánszektor kulcsszerepet játszik abban, hogy kijelölje, hol és hogyan tud Európa versenyezni, míg a közszféra nélkülözhetetlen a megfelelő beruházási környezet kialakításához.
Versenyben kell maradni
Európa versenyképessége az intelligens korban komoly kihívások előtt áll. Az innováció korába lépéshez valódi cselekvésre: célzott stratégiákra, hatékony finanszírozásra és a közszféra aktív támogatására van szükség. A jövő nem a problémák elemzéséről, hanem a megvalósításról szól – az új technológiák és a digitális átalakulás pedig gyorsan formálják a globális piacot.
A tét hatalmas, ezért Európának stratégiát kell váltania: a víziókat konkrét intézkedésekké kell alakítania, hogy hosszú távon megőrizze gazdasági és technológiai szuverenitását.
Mi a helyzet az építőiparban?
Magyarország gazdasága és építőipara is egyértelműen érzi a globális technológiai verseny nyomását.
Miközben a világ fejlett gazdaságai az ipari digitalizáció és a mesterséges intelligencia vezérelte termelési modellek felé mozdulnak, Közép-Európában még mindig a hagyományos megoldások dominálnak.
Az építőiparban a hatékonyság növelése, az átláthatóság és az automatizáció nem luxus, hanem elengedhetetlen lépés
ahhoz, hogy a szektor versenyképes maradjon.
A magyar építőipar egyik legnagyobb kihívására, a munkaerőhiányra és az alacsony termelékenységre is a digitalizáció és az automatizáció kínálhat hatékony megoldást.
Az EU-s források és a hazai beruházási programok, a világos stratégiai döntések, a szabályozási környezet és az állami közbeszerzések összhangjával Magyarország építőipara is versenyképes maradhat a globális piacon.
Világgazdasági Fórum, McKinsey & Company: Európa az intelligens korban: Az ötletektől a cselekvésig, 2025 január
Tanulmány írói: Massimo Giordano (McKinsey & Company), Mirek Dušek (Világgazdasági Fórum)
Borítókép: Bába István & Nyerges Viktória DALL-e
