Mi köze egy titkos alagútnak, egy pincében megbújó kincsnek és egy éjszakánként kóborló fekete kandúrnak a Zemplén egyik legszebb kastélyához? A füzérradványi Károlyi-kastély története tele van kalandos felfedezésekkel, filmsztárokkal, suttogva továbbadott legendákkal és olyan fordulatokkal, amelyek egy kosztümös mozifilmben is megállnák a helyüket. Ez a kastély olyan, mintha egy díszlete lenne – csakhogy itt minden történet valóban megtörtént.
A füzzéradványi Károlyi-kastély amellett, hogy építészeti remekmű, számos izgalmas, filmbe illő történetet is rejt. Azt például tudtad, hogy a kastély elveszettnek hitt műkincseit gyerekek találták meg egy titkos alagúton keresztül? 1953-at írtak, az épület ekkor gyermekszanatóriumként működött, a falak között sok fiatal élt.
A kíváncsiság levezette őket a pincébe, ahol egy rejtett járaton át olyan ládákra bukkantak, melyekben az eredeti berendezés darabjai lapultak.
Ezeket minden bizonnyal a Károlyi család tagjai rejtették el az államosítás elől. Ehhez hasonló történetekkel, na meg persze a kastély művészeti értékeivel ismerkedtünk meg a tárlatvezetésen, melyeket most veletek is megosztunk!
Szívecskék helyett várkastélyok – Mit jelent a romantika az építészetben?
Valentin-nap kapcsán a romantikáról beszélünk, de biztosan tudjuk, mit jelent ez a szó?
A romantikus füzérradványi kastély világa közelebb áll a Büszkeség és balítélet, vagy a Bridgerton hangulatához, mint egy klasszikus történelmi látványossághoz. A romantika az építészetben inkább szemlélet, mint szigorú stílus. A 19. század gyorsan változó világában ez az irányzat a múlt felé fordult, történeteket és érzelmeket keresett, középkori és reneszánsz formákat idézett meg, festői tömegekkel és változatos részletekkel teremtett különleges atmoszférát. Az épület és a táj egységében gondolkodott, kanyargó sétányokkal, váratlan nézőpontokkal, felfedezésre hívó terekkel.
Az épület és a táj egységében gondolkodott, kanyargó sétányokkal, váratlan nézőpontokkal, felfedezésre hívó terekkel.
Ennek a romantikus gondolkodásnak egyik legszebb hazai példája a Zempléni-hegység peremén álló füzérradványi Károlyi-kastély.
A birtok története jóval korábbra nyúlik vissza, mint magáé az épületé. Füzérradvány 1686-ban került a Károlyi család tulajdonába, ekkor még udvarház állt a területen. A mai kastély csak a 19. század második felében épült fel, amikor Károlyi Ede elhatározta, hogy a családi központot a kor ízlésének megfelelően alakítja át. A tervezéssel Ybl Miklóst bízta meg, aki ekkorra már a magyar építészet meghatározó alakja volt, olyan épületeket tudhatott maga mögött, mint a szintén romantikus, és szintén a Károlyiak megbízásából épült fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom.
A családi hagyomány szerint az építészóriás mellett maga az építtető is aktívan részt vett az alkotói folyamatban, a jellegzetes saroktorony ötlete is hozzá köthető.
Bár a torony kissé furcsán illeszkedik az összképbe – és a család ezért piszkavasnak csúfolta –, magasba törő formája nélkül az épület nem lenne ugyanaz, ez az elem valóban különleges hangulatot ad neki.
Az 1877-re elkészült kastély középkorias-romantikus stílusban épült, a neoreneszánsz épületrészeket később emelték. A tömegek változatosak, a részletek gazdagok, mégsem hivalkodó az összhatás.
Az épület kényelmes lakóhelyként szolgált, ahol az arisztokrata életmóddal együtt járó reprezentáció és a mindennapi családi élet természetes módon fonódott össze.
A földszinti szalonok, a télikert, a kápolna és a tetőterasz mind a korabeli főúri életformát tükrözik. A korszerű fürdőszobák, a jól elkülönített gazdasági udvar és a praktikus belső elrendezés azt mutatja, hogy a romantikus látvány mögött nagyon is átgondolt funkcionalitás állt.
A Tiszák öröksége új fényben
A geszti Tisza-kastély a magyar történelmi nagybirtokok világát idéző szálláshellyel és kivételes étteremmel várja a látogatókat.
A kastély belső világa szintén romantikus szemléletről árulkodik. Károlyi László és Apponyi Franciska szenvedélyes műgyűjtők voltak, Olaszországból származó reneszánsz kőfaragványokat vásároltak, amelyeket beépítettek füzérradványi otthonukba.
Firenzei és velencei kandallók, ajtókeretek, csavart márványoszlopok kerültek a termekbe, amelyeket 16-17. századi bútorok és műtárgyak egészítettek ki.
A kastély így egyszerre lett lakóhely és művészeti gyűjtemény, ahol minden részletnek története van.
A kastélyhoz tartozó park legalább olyan fontos része az együttesnek, mint maga az épület, a ház a környező csodálatos tájjal együtt nyer értelmet.
A patakokat tóvá duzzasztották, hidakkal kötötték össze a partokat, a sétányok hol megnyílnak, hol eltűnnek a fák között. A platánok, vérbükkök, tulipánfák és duglászfenyők nem díszletként állnak itt, hanem a kompozíció aktív elemei. A park főkapujához vezető fenyves allén való áthaladás már önmagában is maradandó élmény.
A 20. század új fejezetet nyitott a kastély életében. 1938-ban Károlyi István és Windischgrätz Mária Magdolna kastélyszállóvá alakíttatta az épületet, aminek két oka volt. Egyrészt a hatalmas volumenű birtokot nehéz volt már fenntartani és jövedelmező funkciót kellett neki találni, másrészt a gróf és felesége felelősséget érzett a környékben élők iránt és így kívántak újabb munkahelyeket biztosítani.
Füzérradvány hamar a korszak egyik különleges üdülőhelyévé vált, bár, strandfürdő, golf- és teniszpálya, télen síelési lehetőség várta a vendégeket.
A kastély falai között olyan hírességek fordultak meg, mint Karády Katalin és Henry Ford, a Kísértés című film több jelenete is itt forgott, az épület pezsgő társasági élet színtere lett. A romantikus környezet ideális hátteret adott a sporttal, vadászattal, főméltóságokkal és luxussal teli világhoz. A helyi legenda szerint azonban gróf Károlyi László nem lelkesedett az átalakításért, és halála után fekete kandúr képében kísértette éjszakánként a folyosókat, nem kis nyugtalanságot okozva a személyzetnek.
A sikerek ellenére a történelem közbeszólt. A második világháború után a kastélyt államosították, funkcióját vesztette, hadikórház működött benne, berendezését elhordták, a park elhanyagolttá vált.
Hosszú évtizedek teltek el úgy, hogy az épület csak árnyéka volt egykori önmagának.
A megújulás a 21. században kezdődött el igazán. A park 2013 és 2016 között újult meg, majd 2018 és 2021 között az épület teljes körű helyreállítása is megtörtént. A homlokzatok visszanyerték eredeti, visszafogott színüket, a loggiát kiszabadították az üvegezés mögül, a tetőszerkezetet felújították, a belső terekben restaurálták az itáliai kőelemeket és a márványburkolatokat. A parkban helyreállították az eredeti vízrendszert, az úthálózatot és a teraszos franciakertet, a történeti fafajok pótlásával együtt.
A kastély ma ismét élő hely, kiállításai a harmincas évek kastélyszállójának világát idézik interaktív elemekkel és személyes történetekkel. Van itt lovasszán és oldtimer autó a gyerekeknek, Karádi Katalin telefonkagylóba búgó hangja az uraknak, a Kísértés című film jelmezei a hölgyeknek és szabadulószoba az egész családnak, ahol egy fiktív gyilkosság ügyében nyomozhatunk. Emellett kávézóval, ajándékbolttal, vezetett sétákkal és eseményekkel várják a látogatókat, a park és a kastély egész évben bejárható.
Ha mindez több napos programnak tűnik, esetleg kerékpár- vagy kéktúrába illesztené valaki a látogatást, a kastély erre is fel van készülve. A felújított pavilonok szálláshelyként működnek, a reggelit környékbeli termékekkel megtöltött piknikkosárból lehet elfogyasztani. Emellett a kastély és a park esküvői helyszínként vagy fotózás színtereként is tökéletes választás.
Füzérradvány így újra az lett, ami szinte mindig volt, egy olyan hely, ahol az építészet, a táj és az emberi történetek egymásba szövődnek.
A füzérradványi Károlyi-kastély ezért a szó mai értelmében is romantikus.
Építészeti értelemben a 19. századi középkorias stílus egyik legszebb hazai példája, mai működésében pedig ugyanazt az élményt kínálja, amit a romantika mindig is keresett. Elidőzést, felfedezést és azt az érzést, hogy egy külön világba léptünk be.
