Mesterséges intelligenciával vezérelt működés, zéró emisszió, okosotthonok és moduláris építészet a BIG tervei alapján – ez jellemzi a japán Toyota Woven Cityt.
A Fudzsi lábánál, a korábbi Toyota Higashi-Fuji gyár helyén épült fel a világ egyik legambiciózusabb városfejlesztési projektje: a Woven City. A Toyota innovatív kezdeményezése nem csupán egy okosváros, hanem egy élő, funkcionáló laboratórium, ahol a városi élet minden elemét – az építészettől az energiahasználatig, a mobilitástól az egészségmegőrzésig – valós környezetben tesztelik. A projekt mérföldkő az ingatlanfejlesztés, a digitalizáció és a fenntartható várostervezés határterületein.
Nem makett
A Woven City nem „okosváros” a szó klasszikus értelmében. Nem technológiai demonstrációs tér, hanem emberek által lakott, folyamatosan fejlődő ökoszisztéma.
Az első fázisban – 2025 őszén – mindössze 100 fő költözött be – nagyrészt Toyota-dolgozók és családtagjaik –, de a cél egy 2000 fős, aktívan visszacsatoló lakóközösség felépítése. Ők nem csupán felhasználók, hanem fejlesztőtársak is, visszajelzéseikkel és napi életükkel formálják a jövő városi életformáit.
Mesterséges intelligencia a város szolgálatában
Az egyik legnagyobb technológiai újítás a mesterséges intelligenciára épülő decentralizált irányítási rendszer. A város infrastrukturális működését – legyen szó energiaelosztásról, közlekedésről vagy közvilágításról – egy valós idejű, szenzorhálózaton alapuló AI-ökoszisztéma szabályozza. Ez amellett, hogy hatékony, egy adatalapú urbanisztikai kísérletek színterévé is teszi a várost.
Digitális ikertechnológia
A város fejlesztése digital twin technológiára épül – vagyis minden épület, infrastruktúra és városi folyamat rendelkezik egy digitális másolattal. Az ingatlanfejlesztők számára ez forradalmi jelentőségű, hiszen a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés és a karbantartás fázisai közötti szakadékok szinte teljesen megszűnnek. A virtuális modellben szimulálható a felhasználói viselkedés, a közműterhelés vagy éppen a karbantartási igény is.
A zéró emisszió valósággá vált
A japán városban a fenntarthatóság nem marketingfogás, hanem alapelv. A város energiaellátását hidrogén-üzemanyagcellák, napelemek és zöld infrastruktúra biztosítja. A LEED for Communities Platinum minősítés, amelyet elsőként kapott meg Japánban, amellett, hogy presztízsértékű, igazolja a modell működőképességét.
A Woven City városszerkezeti kialakítása radikálisan új szemléletet képvisel: a városi funkciókat nem vízszintesen, hanem térben elkülönítve, egymás alatt és felett rendezi el. Ennek köszönhetően a közlekedés, a karbantartás és a logisztikai műveletek rejtett, zéró emissziós alagutakban zajlanak, így nem zavarják a lakók mindennapjait a felszínen.
A város valódi élettere így autómentes, zöld és közösségi fókuszú, ahol a gyalogosoké és a természeté a főszerep.
Az egész rendszert egy láthatatlanul működő, automatizált technológiai infrastruktúra támogatja, amely hatékonyan és fenntartható módon biztosítja a városi élet zavartalan működését.
Ennek a rétegzett rendszernek a részeként a közlekedés is teljes mértékben zéró emissziós elvek mentén szerveződik. A várost három jól elkülönített sávra osztották: az egyik az autonóm járműveké – például a Toyota e-Palette egységeké –, a második a személyes mobilitási eszközöké, mint a rollerek és kerékpárok), míg a harmadik kizárólag a gyalogosoké. Az önvezető járművek utasokat és árukat is szállítanak, a szállítási és karbantartási folyamatok nagy része pedig rejtett, föld alatti útvonalakon zajlik, ezzel is biztosítva a felszín nyugodt, emberközpontú működését.
A fenti kép a Toyota Woven City felülnézeti diagramja a BIG (Bjarke Ingels Group) tervezésében, amely a város közlekedési és térszerkezeti rendszerét ábrázolja. A kép közepén egy nagy zöld közösségi tér helyezkedik el sportpályákkal, parkokkal és pihenőzónákkal, amelyet rácsszerű, modulárisan szervezett városi blokkok vesznek körül. A színes vonalak – kék, rózsaszín és sárga – a közlekedési sávokat jelölik: az autonóm járművek, a mikromobilitási eszközök és a gyalogosok számára elkülönítve.
Az ívesen szervezett úthálózat a közösségi tér felé vezeti a mozgást, erősítve a város emberközpontú, decentralizált szerkezetét.
Moduláris, fenntartható építészet
A Woven City moduláris, faalapú, napelemes és zöldtetőkkel ellátott építészeti modellje új standardot jelenthet a nagyvárosi lakhatásban. A BIG koncepciója a fenntarthatóság és az emberközpontúság közötti egyensúlyt célozza meg. Az épületek nemcsak kevesebb energiát használnak, de könnyen újragondolhatók, átszerelhetők, ezzel minimalizálva a jövőbeni bontásokat, anyagveszteséget, illetve karbonlábnyomot.
Okosotthonok és robotizált közszolgáltatások
A lakóegységek proaktívan reagálnak a lakók igényeire. Az idősek egészségügyi állapotát figyelő szenzorok, a légminőséghez igazodó klímatechnika, valamint a háztartási feladatokat ellátó robotok a jövő életminőségének prototípusai.
Partneri ökoszisztéma
A városban a technológiai mellett életstílusbeli újítások is zajlanak. A Nissin például új étkezési modelleket fejleszt, míg a UCC Japan a jövő kávékultúráját teszteli. A cél nem egy statikus okosváros, hanem egy rugalmas urban living lab, ahol a mindennapi életforma is fejlődik.
Ingatlanfejlesztői tanulságok: skálázhatóság, agilitás, emberközpontúság
A projektből három alapvető tanulság vonható le az ingatlanfejlesztők és várostervezők számára:
- A technológia nem cél, hanem eszköz: Az emberi élmény áll a középpontban, a technológia ezt szolgálja, nem fordítva.
- Iteratív fejlesztés valós környezetben: Az élő laboratóriumi modell lehetővé teszi, hogy ne csak prototípusok, hanem megtérülő modellek alakuljanak ki, valós visszacsatolásokkal.
- Partneri modell mint üzleti stratégia: A város sikere nem a Toyota egyedüli érdeme. A nyitottság startupok, egyetemek, nagyvállalatok felé olyan platform-gondolkodást jelent, amely bármely régiós fejlesztés számára releváns lehet.
A Toyota Woven City a jövő városfejlesztésének élő példája. A projekt egyszerre építészeti, mérnöki bravúr, illetve gazdasági, társadalmi és technológiai áttörés is. Mindez az építőipar és az ingatlanfejlesztés számára komoly inspiráció is lehet: hogyan lehet a fenntarthatóságot, a technológiát és az emberi igényeket egyidejűleg, kompromisszummentesen figyelembe venni.
Forrás:
- Bjarke Ingels Group. (2023). Woven City masterplan.
- Toyota Motor Corporation. (2024). Woven City: The prototype city of the future.
- US Green Building Council. (2025). LEED for Communities: Certified Projects in Japan.
- Woven City. (2025). Woven City information sheet – Summer 2025 edition.
