Szemerey: Nem beruházásokat építünk, hanem városokat

Szemerey Samu „Kormányzati iránytű: mi várható a következő hónapokban?” címmel tartott keynote előadást a Real Estate Beach Conference-en.

Az országos főépítész három olyan területet emelt ki, amelyek vélemény szerint meghatározóak lehetnek a következő időszak építés- és városfejlesztési politikájában: a Wekerle Sándor Lakásépítési Programot, a kiemelt beruházások felülvizsgálatát, valamint az építési és állami beruházási szabályozás megújítását.

„Nem beruházásokat építünk majd, hanem városokat”

Szemerey Samu előadásának egyik központi gondolata az volt, hogy az egyes ingatlanfejlesztéseket nem lehet a környezetüktől elszigetelten kezelni.

Mint fogalmazott, a következő hónapok egyik feladata az lesz, hogy a megörökölt nagyberuházásokat olyan pályára állítsák, amelyen azok a fenntarthatósági és közösségi céloknak is megfelelnek.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy rendezni szeretnék az elmúlt időszakban szerinte szétzilálódott együttműködéseket, és tiszta versenykörnyezetet kívánnak kialakítani mind szakmai és jogszabályi szinten, mind az egyes beruházások esetében.

Bérlakások, kollégiumok és szolgálati lakások

Az új építéspolitika egyik fontos eleme a Wekerle Sándor Lakásépítési Program lehet, amelynek részletei Szemerey szerint ősszel válhatnak véglegessé.

A program fókuszában a megfizethető lakhatás áll. Ennek részeként bérlakások, kollégiumok és szolgálati lakásoképítésével számolnak, egy szélesebb lakáspiaci ösztönzőrendszer részeként.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a lakáspolitikának olyan kínálati alternatívát kell létrehoznia, amely jobb minőségű, alacsonyabb fenntartási költségű és megfizethetőbb lakhatási lehetőséget teremt.

Az új fejlesztéseknél a barnamezős területek hasznosítása is nagyobb hangsúlyt kaphat. Olyan, korábban már használt városi területek kerülhetnek előtérbe, amelyek megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek, és bekapcsolhatók a meglévő városszerkezetbe.

Budapesten többek között Rákosrendező, a Diákváros térsége, a Józsefvárosi pályaudvar környéke és Kelenföld is szóba került lehetséges fejlesztési területként.

Nem elég megépíteni a lakóházakat

Szemerey szerint a korábbi fejlesztési gyakorlat egyik problémája az volt, hogy sok esetben magát a lakóépületet tekintették a beruházásnak, miközben az új lakásokkal együtt nem épült ki az a városi infrastruktúra, amely az új városrészek működéséhez szükséges.

Az új megközelítés éppen ezért nemcsak azt vizsgálná, hogy hány lakás épül, hanem azt is, hogyan illeszkedik egy fejlesztés a városszerkezetbe, milyen közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, és hogyan biztosíthatók a hozzá szükséges közművek, közterületek és közszolgáltatások.

A főépítész a meglévő lakásállomány korszerűsítésének jelentőségére is felhívta a figyelmet. A lakásépítési programnak szerinte nemcsak új épületekről, hanem a meglévő állomány energetikai korszerűsítéséről és retrofitjáról is szólnia kell.

Felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat

A következő nagy feladat a kiemelt beruházások rendszerének felülvizsgálata.

Szemerey szerint olyan egységes szakmai kritériumrendszert szeretnének kialakítani, amely a jövőbeni fejlesztéseknél is alkalmazható, és amelyhez a korábban kiemelt státusszal elindított beruházásokat is hozzá lehet igazítani.

Ez ugyanakkor csak azokra a projektekre vonatkozhat, amelyek még olyan fázisban vannak, hogy a feltételek módosítására lehetőség van. Azok a beruházások, amelyek már megszerzett jogokkal, illetve építési engedéllyel rendelkeznek, ezeket megtarthatják.

A konferencián ismertetett adatok szerint mintegy 33 projekt, összesen körülbelül 20 ezer lakás lehet érintett a felülvizsgálatban.

Közlekedés, infrastruktúra és építészeti minőség is számíthat

A kiemelt beruházások megítélésénél a jövőben több szempontot együttesen vizsgálnának.

Fontos lehet a megfelelő közlekedési kapcsolat és közösségi közlekedés, a szükséges közmű- és infrastruktúra megléte, a városszerkezethez való kapcsolódás, valamint a közterületek és közszolgáltatások biztosítása.

Szempont lehet az építészeti és városfejlesztési minőség, a környezeti fenntarthatóság, a megfizethető lakások aránya, valamint az is, kialakult-e valódi együttműködés a beruházó, az önkormányzat és a helyi szereplők között.

Nem a centralizációra

Az országos főépítész az építési döntéshozatal rendszerének átalakításáról is beszélt.

El kíván távolodni a centralizációtól.

Ehhez szerinte olyan protokollra van szükség, amely már egy beruházás kezdetén világossá teszi a követelményeket, valamint azt, hogy az egyes döntésekért és feladatokért kik viselik a felelősséget.

Az önkormányzatok szerepe is erősödhet. A nagyobb fejlesztéseknél többoldalú együttműködésben gondolkodnak, Budapesten például a kerületek, a főváros, az állam és a beruházók részvételével.

Az építési szabályozást is módosítanák

Szemerey Samu harmadik nagy feladatként a jogszabályi háttér megújítását és hiányosságainak pótlását említette.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem szeretnének folyamatosan teljesen új szabályozási környezetet teremteni a piaci szereplőknek.

A cél inkább az, hogy a jelenlegi rendszer működő elemeit megtartva hosszú távon kiszámíthatóbb szabályozást alakítsanak ki.

Az érintett területek között említette az állami beruházások folyamatát, valamint a TÉKA pontosítását és a gyakorlati tapasztalatokhoz való igazítását.

A tervtanácsok működésének átalakítása is napirenden van. Szemerey szerint jelenleg sok esetben túl későn kerül egy projekt a tervtanács elé, amikor már nehéz érdemi változtatásokat végrehajtani. A szakmai kontroll ezért a jövőben már a fejlesztések korábbi, masterplan szintjén megjelenhet.

Kiváncsi, kísérletező és ambiciózus beruházók kellenek

Szemerey Samu a konferencia Budapest jövőjével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésében is részt vett.

A beruházóknak azt üzente, hogy a magyar fejlesztéseknek nemzetközi összehasonlításban is magasabbra kell tenniük a mércét.

Minden beruházót arra biztat, legyen kíváncsi, kísérletező és ambiciózus. Látogassa meg a környező országokat és nézze meg, mi történik Prágában vagy Pozsonyban.