Hely&Szellem

Cikksorozatunk következő része, amelyben az E-Örökség magyar műemlékes adattár izgalmas tartalmaiból válogatunk, Bács-Kiskun vármegye egy további kulturális jelentőségű épületét, Petőfi Sándor édesapjának egykori vendégfogadóját és mészárszékét mutatja be Kiskunfélegyházán.

A legfontosabb magyarországi állomásokat bemutató sorozatunk folytatásaként ezúttal a győri vasútállomás történetét vesszük végig.

Létezik egy érzékenyebb, líraibb modern építészet is, amely emberközelibb módon értelmezi a téralkotást – ennek egyik legszebb példája Eileen Gray titokzatos villája, az E-1027.

A Bács-Kiskun vármegyében található, Frigyes főherceg által épített karapancsai vadászkastély műemlékegyüttesét ismerhetjük meg cikksorozatunk mostani részében, mely során az E-Örökség magyar műemlékes adattár izgalmas tartalmaiból válogatunk.

Indul új cikksorozatunk, az E-örökség magyar műemlékes adattár izgalmas tartalmaiból, a hazai épített örökség teljes körű tárházából. Az első héten Bács-Kiskun vármegye érdekes látnivalóiból szemezgetünk, Dunapataj református templomával kezdve.

A szakma szereti, a lakosságot megosztja – bárhogyan is vélekedjünk róla, az Orczy Fórum mindenképpen feldobja a VIII. kerület ezen hányattatott sorsú negyedét. Kévés György születésének 90. évfordulóján emlékezzünk meg az egyedi épületegyüttesről, ami összeköti a bérházakat a gyártelepekkel.

Antik festményekkel sétáló alakok, titokzatos, elrejtett kémény, Zsolnay csempékkel tarkított, szecessziós, luxus paloták és persze Columbo meg a halott mókus rejtélye. Ez mind a Falk Miksa utca. Utcakép sorozatunk legújabb részében a rövid, de közel sem elhanyagolható Falk Miksa utcán barangolunk.

Pályaudvarokat bemutató sorozatunk első részének főszereplője későmodern építészetünk egyik legkarakteresebb épületegyüttese: a Déli pályaudvar.

A debreceni Magyarország legforgalmasabb vidéki pályaudvara, ám a vonatról leszállva talán nem mindenkinek ez jut eszébe. A vasútállomás átalakulása egymást követő korok építészeti szokásairól és egy város növekvő igényeiről is tanúskodik. Most, hogy hamarosan új fejezet nyílhat a történetében, tekintsük át, hogyan jutottunk el a szerény kezdetektől a közismert Nagyállomásig.

Bizánc szelleme egyedülálló keveréke a keleti és nyugati kulturális és vallási elemeknek, ami elsősorban a kereszténység, a hellén idealizmus és a keleti misztika együttélését jelenti. Hamvas Béla szerint Bizánc magyar megfelelője Erdély. Sorozatunk utolsó része ennek a régiónak az építészeti örökségével foglalkozik.

A Felföldről Mikszáth juthat eszünkbe, míg az Alföldről Móricz Zsigmond. A palócok világa hiedelmekben gazdag, ártatlan, már-már naiv természetközeliség. Az Alföld ezzel szemben az átalakulás világa. A magyar tájról és hagyományos építészetről szóló sorozatunk harmadik részét is Hamvas Béla ihlette…

Ki ne ismerné az Adria sziklás partjait, a hűvös tenger mellett felhevült kőteraszokat? Más ez, mint amit Buda patinás rendje, Sopron polgárházai vagy Pozsony feszesre húzott utcái kínálnak. A magyar táj és építészet jellegzetességeiről, Dél és Nyugat szelleméről Hamvas Béla nyomán gondolkozunk…