Hely&Szellem

Attól még messze vagyunk, hogy Budapest valaha volt összes épületének a krónikáját ismerjük, de Kordos Szabolcs jóvoltából eggyel közelebb kerültünk ehhez. Az író könyvsorozatában azoknak az elfeledett embereknek és épületeknek a történeteit idézi fel, amelyek mindeddig nem kerültek a könyvespolcokra. Könyvajánló.

Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján a Himnusz sorai mellett egy épület is megszólítja a nemzeti emlékezetet, amely kőbe vésve mesél ugyanerről a szellemiségről.

Sepsiszentgyörgy, bár a határon túli magyarság egyik kiemelt központja, nem tartozik a tradicionális turisztikai célpontok közé, építészeti szempontból mégis tartogat “meg nem énekelt” érdekességeket. Épített környezete egy faluból sebesen várossá fejlődő település történetéről mesél, és a magyar építészet legjelentősebb alkotóinak műveivel is büszkélkedhet.

Sokszor mondják a magyarra, hogy lovas nemzet, ennek ellenére a fővárosban csak elvétve találkozunk lovakkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek jelen. A Nemzeti Lovarda alapításakor a magyar lovaskultúra egyik központja volt, majd a megszűnés fenyegette, de 2018-as felújítása óta ismét egykori pompájában tündököl, így a motorzajba a város szívében időnként nyerítés vegyül.

Bejárjuk a Bakony szélmalmait, Csesznek és Siklós várát, Hollókő ófaluját és a Lillafüredi Palotaszállót, valamint a budapesti Néprajzi Múzeumot, hogy megnézzük, hogyan változtatja mesébe illő téli világgá a havazás a hazai építészeti kincseket.

Az ortodox karácsony alkalmából bemutatjuk három kedvenc templomunkat.

A rítus a kegyelmi időszak végét jelzi, miközben egy több évszázados hagyomány, a zarándoklat, valamint a Szent Kapu teológiai és művészeti jelentése is újra a figyelem középpontjába került.

1000 éves monostor, klasszicista könyvtár, arborétum, illatmúzeum és lombkoronasétány egyetlen helyszínen? Pannonhalma bővelkedik történelmi és természeti látnivalókban, és még az is előfordulhat, hogy egy nap kevés lesz az összes program felfedezésre. Indulhatunk?

Hamarosan ismét teljes alakjában lesz látható Kheopsz fáraó 4500 éves napbárkája: a különleges hajót a Nagy Egyiptomi Múzeumban restaurálják és állítják össze a látogatók szeme láttára.

Ünnepi cikkünkben a nápolyi betlehemek világán keresztül mutatjuk meg, hogyan válik a szent történet élő, hétköznapi tapasztalattá.

Rekonstrukciós sorozatunk legújabb epizódjában hazai tájon barangolunk.

Ahogy a nappalok rövidülnek, a város fényének szerepe felértékelődik. De mi történik, ha egy teljes ipari komplexum fényét egyszerre kapcsolhatjuk fel?