Hely&Szellem

Szeptember 14-én a keresztény egység napját ünnepeljük. Ebből az alkalomból egy különleges épülettípusra, az ökumenikus kápolnára irányítjuk a figyelmet, és négy különleges hazai példát mutatunk be.

Az izgalom a tetőfokára hág a kedves kis Szarvaskenden, hiszen a Magyar Kupa 3. fordulójában a helyi csapat a Ferencvárost fogadja. Talán először kerül országos reflektorfénybe a falu, ahol mindössze 200-an laknak, ám mindenki a meccsről beszél, így adja magát a kérdés: milyen izgalmakat rejtegetnek a helyi történelem lapjai? Alábbi cikkünkben bemutatjuk, mik és mik határozták meg a közel 800 éves település múltját.

Mennyire alakítja át a mesterséges intelligencia az építészeti szakmát és hogyan őrizhetjük meg a Vitruvius óta élő hagyományokat? Erről szólt a Magyar Művészeti Akadémia „Az építészet jövője című vitaestsorozatának szeptemberi alkalma.

Van egy ország Észak-Európában, amelynek építészete nem harsány, nem hivalkodó, mégis felejthetetlen.

Nagy port kavart az elmúlt hónapokban az az Országgyűlés által júniusban elfogadott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat, melynek értelmében az önkormányzatok meghatározhatják, hogy kik költözhessenek be a településükre. Soha nem látott sajtónyilvánosságnak örvendhetett ezáltal Újlengyel is, az első Pest megyei település, ami a törvény nyomán ilyen rendelkezést hozott. Petrányi Tamással, a falu polgármesterével beszélgettünk arról, milyen okból és milyen célból éltek a lehetőséggel.

Olaszország az a hely, amit mindenkinek legalább egyszer látnia kellene. De még aki nem is járt ott, az is ismeri az építészetét – nemcsak a számtalan film, könyv és fotó révén, hanem mert hatásával, sőt, az épületeinek hasonmásaival lépten-nyomon találkozunk, bármerre is járunk a világban.

Mindentől távol, mégis a Dunántúl kellős közepén: Bakonybélben hazánk egyik legeldugottabb falvában épül vissza egy szellemiség, a spiritualitás és a kultúra.

Egy igazi ékszerdoboz a magyar-szlovák határ peremén Jósvafő, az épített népi örökség és a természeti értékek tárháza.

Szeptember elsején gyerekek százezrei indulnak el ismét az iskolába. D miért is olyanok azok az épületek, amelyekben a gyerekek a napjaik nagy részét töltik, amilyenek? Ennek jártunk utána.

Így kell belakni egy kétszáz éves parasztházat a Káli-medencében, ahogy a civilben építész egykori polgármester, Molnár Endre és felesége csinálja.

Bajorország legismertebb kastélya, Neuschwanstein mostantól az UNESCO világörökség része. A képeslapra illő, csipkés tornyú épület nem csupán a romantikus álmodozás jelképe, hanem egy különc király belső világának kőbe álmodott kivetülése.

Megmutatjuk, milyen volt a város akkor, amikor a jövőt álmodták bele a betonba – és milyen arcát mutatja ma, fél évszázaddal később.