A Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) Építési Tagozata idén ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. 20 év, ami gyökeresen átformálta a magyar építőipari projektmenedzsmentet. A PMSZ Építési Tagozat kulisszatitkairól, mérföldköveiről és hatásáról beszélgettünk Horváth Györggyel és Benkei Sándorral.
Az elmúlt két évtizedben a magyar építőipari projektmenedzsment gondolkodásmódja és gyakorlata új alapokra került. Ezt a fejlődést azonban nem önmagától írta a szakmatörténelem: meghatározó szerep jutott azoknak a szakembereknek, akik hittek benne, hogy a projektmenedzsment nemcsak egy módszertan, hanem szemlélet, amely képes jobb, átláthatóbb és hatékonyabb építőipari folyamatokat teremteni.
A jubileum alkalmából a terület két meghatározó kulcsszereplőjével beszélgettünk, Horváth Györggyel, a tagozat alapító vezetőjével (2006–2016) és Benkei Sándorral, a jelenlegi vezetőjével (2016–). Ők nemcsak tanúi, de aktív alakítói is voltak annak a szakmai átalakulásnak, amely a hazai nagyberuházások világát új szintre emelte.
A kezdetek: amikor az ipar és a módszertan találkozott
A 2000-es évek elején – idézte fel Horváth György – világossá vált, hogy az építőiparnak olyan szakmai fórumra van szüksége, amely nemcsak beszél a változásokról, hanem képes azokat le is vezényelni. Egy olyan teret akartak létrehozni, ahol a szakmai tudás, a tapasztalat és a korszerű, nemzetközi projektmenedzsment-eszközök egy asztalhoz kerülnek.
„Ezért jött létre a PMSZ Építési Tagozat.”
A cél kezdettől az volt, hogy a projektmenedzsment eszközei az épületlátogatásoktól a legnagyobb beruházásokig mindenütt jelen legyenek – a környezetvédelem és a biztonság sajátos követelményeit is figyelembe véve. A tagozat már a rajtnál rendszeres, magas színvonalú klubnapokat szervezett: aktuális iparági trendek, új technológiák és gyakorlati tapasztalatcsere találkoztak ezeken az alkalmakon, amelyeket jellemzően épületbejárások egészítettek ki – a Puskás Arénától a Liget Budapestig, vagy épp az Audi és a Mercedes gyárakig.
A vezetők, akik formálták a szakmát
Horváth György a tagozat első vezetőjeként egy évtizeden át adott iránymutatást a szervezetnek. Munkássága során olyan óriásprojektekben játszott vezető szerepet, mint a Ludovika Campus, a Nemzeti Atlétikai Stadion vagy a Puskás Aréna. Bár ma már nyugdíjas, továbbra is aktív a szakmában: dolgozik az Óbuda Group-nál, részt vesz a PMSZ mentorprogramjában és előadásokat tart, mert mint fogalmaz:
„a projektmenedzsment elismertségét nem lehet félbehagyni, ezt folyamatosan építeni kell.”
Benkei Sándor 2016-ban vette át a tagozat vezetését. Építészmérnökként, nemzetközi tapasztalatokkal a háta mögött (Ausztria, Lengyelország, Németország, Románia, Szerbia) olyan ikonikus munkákban vett részt, mint a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a győri Audi-gyár vagy a kecskeméti Mercedes-gyár.
Az Óbuda Group műszaki igazgatójaként és projektvezetőjeként évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai építőiparnak. 2015-ben elnyerte az „Év projektmenedzsere” különdíjat, és azóta is elkötelezett a legjobb nemzetközi gyakorlatok magyarországi meghonosításában.
Két évtized mérföldkövei – A PMSZ Építési Tagozat az elmúlt 20 évben
A PMSZ Építési Tagozat az elmúlt 20 év alatt jelentős szerepet vállalt:
- Az MSZ ISO 21500 és más nemzetközi projektvezetési szabványok magyarországi honosításában.
- A „Reformbizottság jelentése az építési nagyprojektekről” (Kék könyv) magyar kiadásának előkészítésében és az ahhoz kapcsolódó szakmai események megszervezésében.
- Az első hazai BIM konferencia lebonyolításában.
- Számos épületbejárás szervezésében, melyek élő példát adtak az elmélet gyakorlati alkalmazására.
- Együttműködések kialakításában, például a Magyar BIM Szövetséggel, az Építéstudományi Technológiai Platformmal (ÉTE), valamint az ISO 9000 Fórummal.
- Fontos szerep a Magyar Építőipar Platform munkájában, ahol öt évig közös szakmai anyagok jelentek meg, erősítve a közös szakmai kommunikációt.
BIM és innováció – Hol tartunk és merre tartunk?
Benkei Sándor szerint a BIM (épületinformációs menedzsment) új korszakot nyit az építési projektmenedzsmentben. Ez alapján nem csupán egy technológiáról beszélhetünk, hanem egy átfogó információkezelési rendszerről, amely a tervezéstől az üzemeltetésig integrálja az adatokat. Úgy fogalmazott: feladatuk, hogy a BIM
ne csak egy külföldről hallott hívószó legyen,
hanem a mindennapi gyakorlat része.
Horváth György ehhez hozzátette, hogy
a BIM óriási lehetőség, mivel benne van a hibák csökkentése, a folyamatok átláthatósága és a gyorsabb döntéshozatal,
ugyanakkor mindez érett szakmai kultúrát, célzott oktatást és a szabályozási környezet nemzetközi szabványokhoz igazítását igényli.
A szemléletváltás kulcsa a hazai projektekben
Benkei Sándor szerint a kulcs, az integrált projektmegvalósítás (IPD), melynek lényege, hogy a beruházó, a tervező és a kivitelező már a projekt korai szakaszában szoros együttműködésben dolgozik. Ez a megközelítés érdemben képes csökkenteni a felesleges módosításokat és költségeket, miközben növeli a hatékonyságot és a minőséget. Hangsúlyozta, hogy az IPD nem univerzális megoldás. Vannak speciális projektek, ahol kifejezetten ez a legjobb út, máshol viszont más modell lehet célravezető. Úgy fogalmazott, számára
az IPD nem csupán egy módszertan, hanem a szemléletváltás kulcsa,
amelyre a magyar építőiparnak – a megfelelő projektkörnyezetben – mielőbb át kell térnie.
Az oktatás lehet az utánpótlás és a szakmai fejlődés alapja
Benkei Sándor szerint az MMK-n belül működő beruházáslebonyolító képzés a beruházások teljes életciklusára készít fel – a tervezéstől a kivitelezésen át egészen az üzemeltetésig. Úgy látja, a Budapesti Corvinus Egyetem nagyberuházási projektmenedzsment programja ehhez stratégiai rálátást ad, különösen a kockázatkezelés és a költségkontroll területén.
„Mindkettő pótolhatatlan ahhoz, hogy itthon kialakuljon egy olyan szakmai mag, amely világszínvonalon képes projekteket vezetni”
– fogalmaz.
Az igazi hajtóerő a partnerség és a tudásmegosztás
Horváth György felidézte, hogy 2009–2014 között a Magyar Építőipar Platformmal (MÉTP) kialakított szoros kooperáció a hazai projektirányítás fejlődésének egyik hajtóereje volt. A közös munkát ekkor a PMSZ Építési Tagozat tagjai vitték, különösen az „Eljárások és infokommunikációs technológiák” tématerületen (amit a mellékelt ábra is jelez). Ebben az időszakban irányelvek, útmutatók és állásfoglalások születtek, amelyek felgyorsították az iparági tudástranszfert, új lendületet adtak a megújulásnak, és magasabb minőségi szintre emelték a projektirányítás kultúráját Magyarországon. Úgy fogalmazott:
„a Platform akkor valódi katalizátorként működött,
mert a legkorszerűbb infokommunikációs módszerek és tapasztalatok célzottan áramoltak át a gyakorlatba.”
A PMSZ Tudástár ma is nyitott, tematikusan rendezett gyűjtemény: projektirányítási, építésgazdasági és innovációs kompendium, ahol bárki gyorsan rátalál a saját munkájában azonnal hasznosítható tartalmakra.
Merre mozdul a következő évtized?
A vezetők egybehangzó álláspontja szerint a következő időszak súlypontja a BIM és a digitális projektmenedzsment-rendszerek kiterjesztett alkalmazása, a fenntarthatósági – zöld építési – szempontok következetes beágyazása a teljes életciklusba, valamint a szakmai jogosultsági és minőségbiztosítási keretek megerősítése lesz. Benkei Sándor úgy látja, hogy
bizonyos beruházástípusoknál az integrált projektmegvalósítás (IPD) különös szerepet kaphat. A megrendelő, a tervező és a kivitelező korai, szoros együttműködése kézzelfogható költség- és időnyereséget, illetve magasabb minőségi szintet eredményez.
Horváth György megfogalmazása szerint a tagozat feladata
összekötni a mérnöki és a menedzsment világát, mert a jövő építkezésein ez a két dimenzió már nem választható el.
Benkei ehhez hozzáteszi:
„Az építőipar nemcsak szakma, hanem életfilozófia, amelyben a tudás, a hitelesség és az együttműködés a siker záloga; nem kell feltalálnunk a kereket, elég megtanulni jól és hatékonyan használni.”
Húsz év szakmai munka, kitartás és összefogás után a PMSZ Építési Tagozata ma erősebb, mint valaha. Az itt felhalmozott tudás, a nemzetközi tapasztalatokból merített jó gyakorlatok és a következő generáció iránti elkötelezettség adják azt a biztos alapot, amellyel bátran néznek szembe a jövő kihívásaival. Legyen szó a BIM hazai integrációjáról, új szabványok bevezetéséről, az IPD – azaz az integrált projektmegvalósítás – módszerének célzott alkalmazásáról, vagy éppen a holnap projektmenedzsereinek felneveléséről, ebben a csapatban megvan mindaz a szakmai erő és hit, amely
képes a magyar építőipar következő korszakát is sikerre vinni.
Ha pedig valaki ma itthon építési vagy beruházási projektmenedzsmentben keres valódi, gyakorlati tapasztalattal bíró szakmai partnert – legyen az tanácsadás, képzés vagy együttműködés –, a PMSZ Építési Tagozatánál a legjobb kezekben van.
Ha pedig rajtuk múlik, az építőipari fejlődés következő húsz éve is legalább ennyire izgalmas, inspiráló és példaértékű lesz.
