Beérett a másfél éves munka gyümölcse, már mi is kezünkbe vehetjük a két kötetet, ami példaértékű alapossággal mutatja be a két járás építészetét.
Hiánypótló építészeti könyveket mutattak be március 25-én, a Magyar Művészeti Akadémia irodaházában, ugyanis megjelentek a Veszprém vármegyei balatonalmádi, illetve balatonfüredi járások építészeti topográfiáját bemutató kötetek. A magyar építészetitopográfia-kiadás igen szerény múltra tekint vissza: az egyetlen hazai program az 1950-es években indult el – két főbb elméleti vonalat követve –, ám hamar megakadt, a megyei szintű kiadványok pedig csak az 1850-es évekig bezárólag épült épületeket vették figyelembe.
Topográfiatörténet
Később aztán, többé-kevésbé az osztrák Dehio-sorozatot adaptálva, újabb topográfiai műveket adtak ki, amelyek Fejér vármegyét, illetve Székesfehérvárt listázták, ám ezeknek sem lett folytatása. Egészen a 2020-as évekig: a megújult Országos Topográfiai Program keretében,
az MMA kiadásában 2022-ben ugyanis a polcokra kerülhetett Veszprém város építészeti topográfiája,
amelyet a szakma pozitívan fogadott, ám a megfelelő háttéradatbázis hiányában ez sem felelt meg minden elvárásnak.
Ezekből a tapasztalatokból is okulva született meg a két mostani kiadvány, melyeknek munkálataihoz a MÉM MDK Kutatási Osztályának szakemberei 2024-ben kezdtek hozzá. A végeredmény „egyszerre kíván tudományos igényű lenni, ugyanakkor érthető, áttekinthető és vonzó a szélesebb közönség számára is” – a háttérmunkáról, a magyarországi építészeti topográfia történetéről, valamint magáról a kiadványról Galamb Zsuzsanna és Jankovics Norbert bevezetőjében olvashatunk, de minderről Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója is beszélt a könyvbemutatón.
„Ez egy olyan munka, amely nemcsak rögzít, hanem értelmez is” – fogalmazott beszédében Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár az eseményen, közvetlenül Almássy Kornél szavai után. Az államtitkár elmondta: különös ellentét áll fent a mai magyar építészetben:
miközben az építészeti örökségeink megújulnak, nincs olyan teljeskörű regiszter, amit ezt bemutathatná.
Ezt az űrt tölti be a nemrégiben elindult e-Örökség weboldal mellett a balatonalmádi, valamint a balatonfüredi járások topográfiája is, a végső cél azonban az, hogy a sorozatban 174 kötet, tehát az egész ország szerepeljen.
Hangsúlyozta: „ez egy olyan vállalás, ami megvalósulva új korszak kezdetét jelenti”.
Turi Attila, az MMA elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Lajtán inneni népekre, így a magyarokra is nagyobb felelősség hárul középkori építészeti értékeink megvédésekor, hiszen Nyugat-Európában hosszú ideig inkább a megszerzés, mintsem az elpusztítás kultúrája uralkodott. „Épített örökségünk kutatásával nemcsak a múltról tudunk meg többet, hanem magunkról is” – fogalmazott az elnök, és példaértéküként titulálta a kutatók munkáját.
A megújulás kora
Impozáns album jelent meg az elmúlt időszak megújult műemlékeiről
Nagy Gergely építész alapos részletességgel mutatta be a köteteket és azok jelentőségét, méltatta a szerkesztőket és a szerzőket. A hazai építészeti topográfiával kapcsolatban kiemelte: hosszú távú tervezés szükséges. „Hosszú távon
olyan feltételeket kell biztosítani, hogy tervezhető legyen a program felépítése, megvalósulása.
Nem lehet évről évre úgy megjeleníteni új helyszínek műemléki topográfiáját, hogy egymásra épülve azok ne valamiféle rendszert alkossanak. A szakértőcsapat továbbépítése szükséges, melynek összehangolt munkáját az újabb és újabb tapasztalatok igazítják majd" – fogalmazott.
Tartalomjegyzék
A könyvek elején olvasható, rövid nyitószöveget öt tanulmány követi. Klagyivik Mária a Balaton-felvidéki kultúrtájat ismerteti, Csirke Orsolya régészeti szempontból elemzi a járásokat, Galamb Zsuzsanna és Jankovics Norbert írása művészettörténeti ismereteket ad át a XX. század elejéig bezárólag, Muskovics Andrea Anna néprajzi irányból közelíti meg a kérdést, míg Wettstein Domonkos kifejezetten a XX. század építészeti örökségével, illetve annak védelmével foglalkozik.
A járás települései ábécésorrendben szerepelnek a válogatott épületekkel, ám a legelső oldalakon általános ismertetőt olvashatunk, ami röviden szól a helység összeköttetéséről, természeti környezetéről, valamint történelmének fontosabb szakaszairól. A konkrét épületek esetében azok pontos címét, helyrajzi számát, besorolását, stílusát, valamint megépültének és átépítéseinek idejét olvashatjuk. Jellegük és történetük mellett rövid leírásuk is szerepel, sőt, a kiemelt épületek esetében adott esetében még alaprajzot, illetve képet is láthatunk.
Az ezeréves múlt jövője
Így született újjá a Tihanyi Bencés Apátság
Az igényes szerkesztésű és kötésű könyveket akár puszta élvezetből is forgathatjuk, ám ha konkrét kutatásra, ismeretszerzésre használnánk, munkánkat az utolsó oldalakon található személynévmutató, illetve földrajzinév-mutató segíti, és ha ezek a könyvek sem oltották volna ki teljesen tudásszomjunkat, a településfejezetek végén a felhasznált források és szakirodalmak listája is megtalálható.
Ezzel a két kötettel azonban nincs vége a munkának, folytatódik az Országos Topográfiai Program:
mint azt Almássy Kornél beszédében elmondta, ha minden jól megy, év végén már a dunaújvárosi járás topográfiájával foglalkozó kiadványt mutathatják be, és a háttérben már a devecseri járás, illetve az egykori sárospataki kistérség területének bemutatásán is dolgoznak a kutatók.
„Az épületek egy regionális koncepció jegyében születtek meg, a megőrzésükre is egy átfogó, többszintű regionális védelmi koncepcióra lenne szükség” – fogalmaz tanulmányának konklúziójaként Wettstein Domonkos, és bátran kijelenthető, hogy ez a két kötet nagyban hozzájárul ennek megvalósulásához.
A Megújulás kora című albumunk 383 megmentett műemléket mutat be az elmúlt másfél évtizedből, a könyv már elérhető a könyvesboltokban és online!
