A prágai egykori InterContinental Hotel felújítása szép példája annak, hogyan lehet egy sokak által vitatott brutalista épületet újraértelmezni és visszakapcsolni a városi életbe. A gondos rekonstrukció megmutatja, hogy a későmodern örökség érték, amely megfelelő hozzáállással kortárs minőséggé alakítható – és ez Magyarország számára is fontos tanulság.
A brutalista építészet megítélése ma is ellentmondásos. Sokan ridegnek, nehézkesnek látják, miközben egyre többen fedezik fel benne azt a nyers őszinteséget és formai erőt, amely a 20. század második felének egyik legizgalmasabb irányzatává tette.
Későmodern örökségünk
Védjük vagy ne védjük?
A prágai egykori InterContinental Hotel felújítása különösen jó alkalom arra, hogy újragondoljuk ezt az örökséget – és közben saját, magyar példáinkra is más szemmel nézzünk.
Egy korszak ikonja
A szálloda 1968 és 1974 között épült, a vezető tervező Karel Filsak volt. Az épület a csehszlovák későmodern és brutalista építészet egyik kiemelkedő alkotása lett. Megnyitásakor az első nemzetközi, ötcsillagos hotel volt az országban, ráadásul az első amerikai beruházás a keleti blokkban. Az InterContinental a maga idejében egyfajta kulturális kirakatként működött.
Az építészek és iparművészek szoros együttműködésben dolgoztak, így az épület valódi összművészeti alkotásként jött létre.
A korszak cseh alkotói közül sokan hozzájárultak a belső terekhez és a művészeti részletekhez, ami különleges egységet adott a háznak. A történelem azonban rányomta a bélyegét az épület sorsára. A szovjet megszállás idején a környezet kialakítása félbeszakadt, az épület állapota pedig fokozatosan romlott. A kilencvenes évek végi átépítés sok eredeti értéket sértett, így a hotel a 2010-es évekre erősen lepusztult állapotba került.
Új tulajdonosok, új szemlélet
A fordulatot három cseh vállalkozó hozta el, akik személyes kötődésük miatt is fontosnak tartották az épület megmentését. Pavel Baudiš, Eduard Kučera és Oldřich Šlemr nem bontásban gondolkodtak, hanem új életet képzeltek a háznak. Nyílt építészeti pályázatot írtak ki, amelyet a TaK Architects nyert meg, élén Marek Tichý-vel.
A cél egy átfogó, öt évig tartó rekonstrukció volt, amely egyszerre tiszteli az eredeti értékeket és képes kortárs minőséget létrehozni.
Imádtuk a Magyar Építészeti Múzeum brutalista kiállítását
Különleges kiállítás várja a látogatókat a Magyar Építészeti Múzeumban
Az üzemeltetésre a Fairmont Hotels & Resorts csatlakozott, az új név pedig Fairmont Golden Prague lett. A bővítés során új funkciókat is kapott a szálló, például kültéri medencét, éttermi szárnyat és konferenciaterületeket, mégis sikerült megőrizni az épület karakterét.
Kapcsolat a várossal
A felújítás egyik legfontosabb vezérelve az volt, hogy az épület újra kapcsolódjon a városi szövethez. A földszint megnyitása, az új zöldfelületek és a folyó felé lejtő parkosított tér mind ezt szolgálják.
A Moldva partja felé vezető útvonal ma már szerves része az élménynek.
Külön figyelmet érdemel a kortárs művészeti pavilon és a nyilvános galériatér, amely az utcáról és a rakpartról is elérhető. A hotel így ismét kulturális találkozóhellyé válhat, ahogyan eredetileg is tervezték.
Régi és új rétegek egyensúlya
A rekonstrukció során a tervezők következetesen ragaszkodtak az eredeti anyaghasználathoz, a beton, az üveg és a fa hármasához. Ugyanakkor új művészeti és térbeli rétegek is megjelentek. Számos ikonikus részletet helyreállítottak. Zbyněk Sekal kerámia homlokzata újragyártva került vissza az épületre. A konferenciaterem mennyezete ismét az eredeti elképzelések szerint jelenik meg, René Roubíček csillárjaival együtt. A lobbyban Stanislav Libenský és Jaroslava Brychtová munkái kaptak helyet, kiegészülve kortárs alkotásokkal.
A projekt egyik legérdekesebb vonása, hogy a 20. századi építész-művész együttműködés modelljét újra aktiválta.
Több mint húsz stúdió vett részt a munkában, így az épület ma élő kiállítótérként is működik.
Fenntarthatóság és jövő
A felújítás során a környezeti szempontok is hangsúlyt kaptak. Geotermikus rendszer biztosítja a fűtést és hűtést, a szálloda működése során keletkező hő egy részét pedig újrahasznosítják.
Esővíz- és szürkevíz-hasznosítás, zöldtetők és vertikális kertek segítik a mikroklíma javítását.
A projekt még nem teljesen zárult le. A környező közterek átalakítására nemzetközi pályázat indult, amely a városi kapcsolatok további erősítését célozza.
Mit tanulhatunk ebből itthon?
Magyarországon is jelentős brutalista és későmodern örökség található, amely sokszor nehezen értelmezhető a mai közízlés számára. Az elmúlt években ugyan megjelent egyfajta új érdeklődés – kiállítások, könyvek és szakmai viták formájában –, mégis gyakori a bontás vagy az érzéketlen átépítés, aminek oka sokszor valóban a szerkezeti és minőségi problémákban keresendő, még gyakrabban azonban csak ízlés kérdése.
Nógrád betonszíve: Salgótarján – VIDEÓ
Az ország egyik legegyedibb városközpontjában forgattunk.
A brutalizmus lényege röviden a szerkezet és az anyag őszinte megmutatása, a díszítés helyett a forma és a tér erejére épít.
A magyar példák között is akadnak kiemelkedő alkotások, amelyek hasonló gondosságot érdemelnének. A prágai hotel felújítása azt mutatja, hogy ez az örökség értelmezhető és újrahasznosítható. A kulcs a részletek tisztelete, az eredeti szellemiség megértése és egy olyan kortárs réteg hozzáadása, amely nem elnyomja, hanem továbbírja a történetet. Ez a hozzáállás itthon is működhetne. A kérdés inkább az, hogy felismerjük-e időben ezeknek az épületeknek az értékét.
Forrás: Linka News
