Nagycsütörtök után elhallgatnak a harangok, a hagyomány szerint Rómába mennek, és csak a feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. Van azonban olyan harang, amelyik a többinél „nagyobbat szól”. Húsvét alkalmából bemutatjuk három ismert magyar nagyharang történetét, a méretektől az öntőmesterekig.
Húsvét alkalmával különös szerepet kapnak a harangok, bár ilyenkor csendjük többet mond, mint a hangjuk. A nagycsütörtöki Gloria után elnémulnak, majd a feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A hagyomány szerint ilyenkor „Rómába mennek”, és csak húsvét vigíliáján térnek vissza.
Ez a több napos csend és az azt követő megszólalás szép kifejezése az ünnepnek, amit a hívek évszázadok óta jól ismernek.
A húsvét építészete: a legszebb magyar kálváriák II. rész
Húsvét alkalmából bemutatjuk három ismert magyar nagyharang történetét, a méretektől az öntőmesterekig.
Ez a hagyomány minden templomban jelen van, mégis egészen másként hat, ha nagy múltú, jelentős harangok szólalnak meg. Érdemes ezért három ismert magyar példán keresztül megnézni, milyen történetek és adatok kapcsolódnak ezekhez a hangokhoz.
A legnagyobb
A budapesti Szent István-bazilika nagyharangja az ország legnagyobb harangja. Tömege 9250 kilogramm, átmérője 252 centiméter, magassága ütővel együtt közel három méter. A harangot 1990-ben öntötték a németországi Passauban működő Perner harangöntödében.
Elődjét 1930-ban készítették, de 1944-ben beolvasztották hadi célokra.
A jelenlegi harang alaphangja E, ami a nagy méretű harangoknál megszokott mély, telt hangzást ad. A déli toronyban helyezték el, és elektromos meghajtással működik. Felirata Szent István királyra utal, és az ország felajánlásának emlékét idézi. Megszólalása ritka, évente csak néhány alkalommal hallható. Húsvétkor a hosszú csend után különösen erőteljes hatást kelt.
Új utak az ég felé
Kortárs magyar kápolnák húsvétra
A leghangosabb
Az Esztergomi Bazilika Nagyboldogasszony-harangja az ország negyedik legnagyobb harangja, a Dunántúlon pedig a legnagyobb. Tömege 5827 kilogramm, alsó átmérője 218,5 centiméter. Alaphangja Gesz₀, ami mély és telt megszólalást biztosít. A harangot Szlezák László öntötte 1938-ban. A déli toronyban függ, és megszólalása elsősorban nagyobb egyházi ünnepekhez kapcsolódik.
Az Esztergomi bazilika kiemelt szerepe miatt a harang hangja messzire eljut, különösen a Dunakanyar sajátos akusztikai viszonyai között.
Húsvétkor a feltámadási szertartás idején szólal meg, amikor a több napos csend után a reményt hirdeti.
VIDEÓ: 130 párkányi és esztergomi reggelizett együtt a 130 éves Mária Valéria hídon
Húsvét alkalmából bemutatjuk három ismert magyar nagyharang történetét, a méretektől az öntőmesterekig.
A protestáns
A debreceni Református Nagytemplom Rákóczi-harangja Magyarország legnagyobb református és egyben legnagyobb protestáns harangja. Az országos rangsorban a nyolcadik helyen áll. Tömege 3800 kilogramm, alsó átmérője 198 centiméter, alaphangja Asz₀. A nyugati toronyban függ. Az eredeti harangot I. Rákóczi György öntette 1636-ban Gyulafehérváron, zsákmányolt ágyúkból, Régner János közreműködésével. Az 1802-es tűzvész során nem olvadt meg, viszont a leomló faállvány miatt a földre zuhant és megrepedt.
Több sikertelen javítás és újraöntés után 1873-ban készült el az a változat, amely már tartósnak bizonyult.
Ebben Hiltzer Ignác és Pozdech József is részt vett. A mai harang az eredeti pontos, valamivel kisebb mása, körülbelül 600 kilogrammal könnyebb annál. A harang a templom nyitvatartási idejében látogatható, a fölötte kialakított kilátóval együtt. Megszólalása ma visszafogottabb, jellemzően vasárnapokon, ünnepeken és halotti megemlékezések alkalmával hallható.
Húsvétkor mindhárom harang ugyanahhoz a ritmushoz kapcsolódik.
A csend, amely nagycsütörtökön kezdődik, majd a feltámadáskor megszakad, minden felekezetben ismert jelenség.
Amikor ezek a nagy harangok újra megszólalnak, hangjuk pontosan jelzi az ünnep legfontosabb pillanatát.
