Hamarosan ismét teljes alakjában lesz látható Kheopsz fáraó 4500 éves napbárkája: a különleges hajót a Nagy Egyiptomi Múzeumban restaurálják és állítják össze a látogatók szeme láttára. A Gízai-fennsík egyik legfontosabb sírmelléklete így nem csupán az ókori hitvilágról mesél, hanem egy izgalmas projekt és látványosság is a 21. század egyik legmodernebb múzeumában.
Különleges élmény várja a látogatókat az új Nagy Egyiptomi Múzeumban: itt zajlik Hufu, görög nevén Kheopsz fáraó legendás napbárkájának restaurálása és újbóli összeszerelése, méghozzá a nagyközönség szeme láttára.
A több mint 4500 éves hajó eddig a számára épített, különálló gízai múzeumban volt kiállítva, nemrég azonban átszállították a GEM hatalmas, modern tereibe, ahol méltóbb környezetben mutathatják be a világnak. A bárka nem új felfedezés, és nem is most állítják össze először, a hajót már az 1980-as években teljes egészében rekonstruálták. A mostani munka célja a szakszerű restaurálás, megerősítés és újrakiállítás, amely során a hajó szerkezeti elemei ismét összeállnak.
A szenzáció az, hogy ezúttal mindezt élőben is végignézhetjük.
Japán precizitás a fáraó hajóján
A projekt külön érdekessége, hogy a munkálatokban japán kutatók és restaurátorok is részt vesznek. A japán szakemberek már évtizedekkel ezelőtt kulcsszerepet játszottak a napbárka dokumentálásában és megőrzésében, most pedig modern technológiákkal segítik a faelemek állapotfelmérését és konzerválását.
A cél az, hogy a hajó hosszú távon is biztonságban legyen, miközben a látogatók közvetlen közelről figyelhetik meg, hogyan dolgoznak együtt egyiptomi és nemzetközi szakemberek a fáraó örökségének megóvásán.
Egy egyszerű bárka különleges élete
A Kheopsz-bárka funkciója a mai napig nem teljesen egyértelmű. Az ókori egyiptomiak minden bizonnyal rituális „napbárkaként” tekintettek rá, amelynek feladata az volt, hogy a túlvilágra megérkező fáraót a napistennel, Rével együtt vigye végig az égbolton. Ez a szerep jól illeszkedik ahhoz, hogy a hajót sírmellékletként, gondosan szétszerelve temették el a nagy piramis közelében. Ugyanakkor a hajón olyan nyomokat is találtak, amelyek arra utalnak, hogy valaha vízen is használhatták.
Elképzelhető, hogy Kheopsz mumifikált testét ezen szállították Memphisből Gízába, de az sem zárható ki, hogy maga a fáraó használta a hajót életében, például vallási zarándokutakon.
Akárhogyan is, a hajóban nem találtak emberi maradványokat, ellentétben az észak-európai hajósírokkal, ahol a hajóban fekszik maga az elhunyt is.
Szétszerelve, de átgondolt rendben
A bárkát a sírba helyezve nem véletlenszerűen bontották darabokra.
A faelemeket logikus sorrendben, gondosan elrendezve helyezték el az aknában, így már a feltáráskor világos volt, hogyan illeszkednek egymáshoz.
Ez tette lehetővé, hogy a hajót a 20. században teljes egészében rekonstruálják, és most, a Nagy Egyiptomi Múzeumban is pontosan ismert módon állítsák össze újra. A látogatók így nem találgatásokat látnak, hanem egy olyan folyamatot, amely a korábbi kutatásokra és dokumentációra épül, modern restaurálási eljárásokkal kiegészítve.
GEM – Nagy Egyiptomi Múzeum
A közelmúltban felavatott Nagy Egyiptomi Múzeum (Grand Egyptian Museum) kiállítótér mellett élő kutatási és restaurálási központ is.
Elhelyezkedése különleges, a Gízai-fennsík közelében áll, ahonnan rálátás nyílik arra a tájra, ahol Kheopsz öröksége megszületett.
A múzeum célja, hogy az ókori Egyiptom emlékeit ne elszigetelt tárgyakként, hanem összefüggő történetként mutassa be. Ebben a történetben Kheopsz napbárkája kulcsszerepet játszik. Amellett, hogy megmutatja, az ókori hajóépítés sokkal fejlettebb volt, mint korábban gondoltuk, a fáraó túlvilági elképzeléseinek kézzelfogható lenyomataként is szolgál.
A jövő temploma a múlt kincseinek: megnyílt a Nagy Egyiptomi Múzeum
Húsz év várakozás után megnyílt a Nagy Egyiptomi Múzeum.
Piramisok között
Kheopsz fáraó nevét általában egy bizonyos világhírű építménnyel azonosítjuk, a napbárka is ehhez kapcsolódik. A Gízai-fennsíkon a közhiedelemmel ellentétben nem három, hanem hat piramis áll, három nagyobb a fáraók számára, és három kisebb a fáraónék részére.
Közülük a legnagyobb Kheopsz fáraó piramisa, amely évszázadokon át az emberiség legmagasabb építménye volt.
A piramis, a hajó és a környező temetkezési emlékek együtt alkották azt az összetett szakrális rendszert, amely a fáraó örök életét volt hivatott biztosítani.
Jól kihasznált lehetőség
A Nagy Egyiptomi Múzeumban zajló restaurálás ritka lehetőséget kínál, hiszen a látogatók a kész műtárgy helyett az újraalkotás folyamatát is láthatják. Persze egy ekkora tárgy esetében esélytelen a későbbi kiállítási helyen kívüli összeszerelés, mégis szép gondolat, hogy a restaurálás nem függönyök és paravánok mögött zajlik, hanem betekintést engedve a szakemberek munkájába, és
ki tudja, még a jövő generációit is inspirálhatja a restaurátori, régészeti, vagy művészettörténeti pálya választására.
Kheopsz napbárkája így válik vitrin mögötti relikviából élő kapcsolattá a több ezer évvel ezelőtti gondolkodásmóddal. Egy hajó, amely talán valóban úszott a Níluson, talán csak az istenek útjára készült, most újra teljes alakjában tárul a közönség elé, a várva várt modern múzeum falai között.
Nyitókép: Kheopsz napbárkája megérkezik a Nagy Egyiptomi Múzeumban, 2025 ausztusában. Loxor Times, Facebook