Három méteres tojás, több mint 10 ezer dísz egy húsvétfán és egy rejtélyes hagyomány, amely több száz év után is anyáról anyára száll. Összegyűjtöttük 2025 leghúsvétibb helyeit, ha elmerülnél az ünnepi forgatagban a tojásfestésen és a locsolkodáson túl.
Ha azt mondjuk húsvét, legtöbben azonnal a színes tojásokra, a „nyuszira”, a közös családi reggelire vagy éppen a locsolkodásra gondolunk. A húsvéti hagyományok ugyan jóval megosztóbbak, mint például a karácsonyiak, de az ébredező természet bárkinek jó motiváció lehet néhány ünnepi programhoz. Listánkon ezúttal kifejezetten olyan helyeket vettünk sorra, ahol garantáltan mindenkit elkap a húsvét-láz.
1. Enying: a legnagyobb húsvéti tojás
Még április elején számolt be róla a Fejér megyei hírportál, hogy Enyingen leleplezték az ország legnagyobb húsvéti tojását.
A 3 méter magas tojás egy közösségi akció részeként készült el és az ünnepek alatt négy másik (kisebb, de nem elhanyagolható méretű) társával a Szabadság teret dísziti.
A gigatojás egyébként hivatalosan is rekorder lett. A helyszínen a Magyar Rekord Egyesület elnöke egy tanúsítványt állított ki a legnagyobb tojásról.
A bemutató eseményen elmondták, hogy az óriás tojás alapját egy hungarocell dekorációk készítésével foglalkozó szegedi vállalat készítette, majd egy helyi fazekas szakember és rajztanár festette meg az ünnepi motívumokat a 304 centiméter magas és 228 centiméter átmérőjű húsvéti díszre.
2. Hollókő: ahol a húsvét igazi fesztivál
A húsvéti hagyományok eltűnőben lévő kulturális értékeink közé tartoznak, ám Hollókőn ezeken a napokon megtalálható mindaz, ami a magyar ünnepet jellemzi. A négy napos Hollókői Húsvéti Fesztivál leírása szerint a hímes tojás, a magyar sonka, a locsolóversek, a sokszoknyás, vízsugár elől visítva menekülő lányok és a színes forgatag jellemzi az programsorozatot.
Az UNESCO Világörökség részét képező Ófalu műemlékházai már önmagukban is kihagyhatatlan látnivalónak számítanak, de húsvétkor különösen jó úticél lehet Hollókő. A vendégeknek kóstolót, gasztronómiai programokat, nép- és világzenei koncerteket, tánctanítást, tojásfestést, húsvéti hangulatot ígérnek a szervezők, illetve hogy „Nő nem marad szárazon!”.
3. Kéthely: a 10 éves húsvéti park és 10 ezer hímes tojás
A somogyi faluban idén ünnepli 10. évfordulóját a „húsvéti park”, amely mostanra az ország egyik leglátogatottabb tavaszi látványosságává nőtte ki magát.
A kéthelyi húsvéti park központi eleme a 2,8 méter magas szalmanyúl és a feldíszített húsvétfa, amit több mint 12 ezer hímes tojás díszít. A park nem csak nappal érdekes látnivaló. Egyik különlegessége az esti fényben világító 25 méteres tojásalagút.
4. Vigántpetend: egy elfeledett hagyomány
A hajliliomozás egy húsvéti népszokás Vigántpetenden, hagyománya az országban egyedüli. A XIX. századi szokás a tavasz megújulását jelképezi. Húsvét vasárnap a népviseletbe öltözött lányok frissen kihajtott ágakkal, énekelve végigjárják a falut, majd a templomba érve az oltár elé teszik a zöld, virágzó ágakat, hálát adva Istennek a megújulásért, a tavasz beköszöntéséért. A sétát ötven-száz méterenként felelgetős énekkel kísért rövid játék szakítja meg és az utolsó pár vezetésével a hátul állók a hidat tartó két első között átbújnak.
Vigántpetend ma egy alig 200 fős falu a Bakony és a Balaton-felvidék határán. Sokaknak talán a szomszédos Kapolcsról és a Művészetek Völgye fesztiválról lehet ismerős, ám igazán egyedülállóvá a Hajliliomozás hagyománya teszi a helyet. Pontosabban az, hogy a kedves népszokás több száz év után még ma is anyáról lányára száll.
Nyitókép: MTI / Balázs Attila
