Számos legenda övezi hazánk egyik legszebb kastélyának, a tiszadobi Andrássy-kastélynak a születését. Valóban a francia Loire-menti kastélyok ihlették gróf Andrássy Gyulát, amikor elkezdte az építkezést a Tisza-parti birtokon? És vajon igaz a szóbeszéd, miszerint Erzsébet királyné tiszteletére építtette a gróf a romantikus stílusú kastélyt? Vannak történetek, amiket soha nem sikerült bizonyítani és csupán a szájhagyomány útján formájában maradtak fenn, de léteznek olyan titkok is, amelyekre biztosan fény derül, ha mi magunk barangoljuk be a tiszadobi Andrássy-kastély termeit. Indulhatunk?
A tiszadobi birtok 1741-ben, egy házasság nyomán került az Andrássy család birtokába. A hatalmas ártéri területen először fából készült vadászkastély állt, amely 1885-ben leégett, majd gróf Andrássy Gyula vette kezébe az irányítást és építette meg hazánk egyik legszebb kastélyát a Holt-Tisza partján.
A főnemesi származású Andrássy Gyula gróf a magyar reformkor meghatározó politikusa, 1867 és 1871 között a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871-től az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere volt. Ahogy Mikszáth Kálmán írt róla: “Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.” Andrássy az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt néhány évig emigrációban élt. Párizsban ismerte meg és vette feleségül Kendeffy Katinka grófnőt, aki ízlésével befolyásolhatta a későbbi tiszadobi kastély terveit, de maga Andrássy Gyula is gyűjthetett inspirációt az utazásai során. 1880-1884 között Andrássy gróf azt a
Meinig Artúrt bízta meg a tervezéssel, akinek nevéhez többek között a Stefánia Palota és a mai Szabó Ervin Könyvtár tervei is fűződnek.
Andrássy elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hivatkozva kérte, hogy a magyar történelmi romantika építészeti elemei jelenjenek meg a tiszadobi épületen is. A kastély 1890-ben, a gróf halálakor már készen állt, de a berendezés és a kerttervezés a fiára, ifj. Andrássy Gyulára maradt.
A fiatal gróf művészi gonddal tervezte meg a kastély körül elterülő angol- és franciaparkot, amelyből a hatalmas, középkori liliomot ábrázoló sövénykert-labirintus ma is él és megtekinthető a kastély északi homlokzata előtt.
A parkot kelet felől a Tisza határolta, a holtág mellett csónakház, a parkban filagória épült, de volt itt istálló, erdészlak és teniszpálya is. A kastély további érdekessége, hogy
a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.
Az Andrássy család jellemzően a nyári időszakot töltötte a birtokon, Andrássy Katinka -aki apja, Andrássy Tivadar halála után ifj. Andrássy Gyula gyámsága alá került- visszaemlékezésében így írt: “Életünk szabályos mederben folydogált az évszakoknak megfelelően. A telet és a tavaszt Budapesten töltöttük a budai Duna-parton, a Margit-rakparti Andrássy-palotában. Június végén, a tavaszi idény befejeződése után, Terebesre mentünk, Zemplén-megyébe. A szeptember hónapot Dubrinban töltöttük az erdélyi hegyekben, ezer méter magasan lévő vadászházunkban. Apám halála után (...) mindössze annyi változás történt az életmódunkban, hogy a nyarat ettől kezdve Tiszadobon töltöttük, és csak a vadászidény kezdetén költöztünk át Terebesre.”
Archív felvételek tanúsága szerint az egész kastélyt, de különösen a bálterem falait műkincsek tömege borította. Reneszánsz bútorzat, egész páncélzatok, falikárpitok és festmények sorakoztak a falakon, többek között Benczúr Gyula, Zichy Mihály és Munkácsy Mihály művei is fellelhetők voltak Tiszadobon. Ma is megtekinthető a kastélyban a híres Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte, és eredeti az a fából készült lépcsőház is, amely összeköti a földszinti kiállítótermeket az emeleti szobákkal.
Az I. világháború után fosztogatás kezdődött Tiszadobon, betörték a nagykastély ajtaját, teljes bútorzatát megrongálták, az ablakokat kilőtték, a könyveket megsemmisítették és széthordták. A gróf -úgy tartják- ezután soha nem is tért vissza a Tisza-parti birtokra, 1929-ben hunyt el Budapesten.
A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek az épületbe, később állami tulajdonba került és gyermekvárosként működött. 2011-12-ben műemléki helyreállítás kezdődött, 2023. december óta felújított belső terekkel és állandó kiállítással várja a látogatókat.
Napjainkban
A tiszadobi Andrássy-kastélyhoz ingyenes parkoló tartozik, innen rövid sétával érhető el a főbejárat, amelyen belépve a jegypénztárba jutunk. A földszinten megújult a lovagterem, ifj. Andrássy Gyula dolgozó-, illetve hálószobája, a nagyszalon és a zeneszalon is, amelyből egy kör alaprajzú könyvtárba juthatunk. Itt látható a már említett ebédlő rekonstrukciója, Rippl-Rónai József alkotása, amely 2012-ben készült el a fellelhető források alapján.
A második szinten interaktív kiállítótér lett kialakítva, ahol az Andrássy család politikai munkásságát és az Andrássy lányok életét, valamint Batthyány Gyula festészetét ismerhetjük meg. És itt kapott helyet az a festmény is, amely Erzsébet királynét ábrázolja. A Sisiként is ismert Erzsébet “utolsó, egyetlen barátom”-ként hivatkozott id. Andrássy Gyulára, azt azonban nem tudni biztosan, hogy járt-e a tiszadobi Andrássy-birtokon és vajon láthatta a pompás kastélyt 1898-ban bekövetkezett haláláig.
További látnivalók a környéken
- Nyíregyházi Állatpark
- Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza
- Tokaji Borvidék
- Tisza-tó
- Miskolctapolcai Barlangfürdő
Nyitókép: Kaprinyák Nikolett
