Adventi sorozatunkban minden nap egy olyan híres emberrel foglalkozunk, aki alapjaiban határozza meg, hogyan néz ki az épített környezetünk. A nyolcadik napon egy olyan várospolitikuson, Georges-Eugène Haussmannon van a sor, akinek – bár jómaga szigorúan véve nem tervezett épületeket – a világ egyik legkarakteresebb városának, Párizsnak az arculatát köszönhetjük.
8. nap: Georges-Eugène Haussmann
Az a káosz és rendetlenség, ami Párizst évszázadokon át jellemezte, a XIX. század közepére már púp volt az uralkodó hátán. III. Napóleon úgy döntött, rendezi a francia fővárost, ám törekvéseit sokáig nem koronázta siker – egész addig, amíg Georges-Eugène Haussmann színre nem lépett.
Feladatához, Párizs megszelídítéséhez, karakán tervvel látott neki: tág sugárutakat tervezett, amik tekintélyes közterekben szelik egymást, teljes, korábban rendezetlen városrészeket építtetett át, illetve kormányzati negyedet is létesített, valamint kiűzte a nagyipart a városból.
A közigazgatásilag is kibővített Párizs Haussmann-féle sugárútjai a mai napig meghatározzák a városképet,
a találkozásaiknál kialakított közterek pedig a legnyüzsgőbb csomópontoknak számítanak. Az utak mentén futó, jól ismert párizsi házsorok szintén a szakemberhez köthetők; ezeknek esztétikáját az egységes homlokzati adottságok és a klasszikus elemek használata jellemzi.
Haussmann nem mindenre talált megoldást, sőt, problémákat is teremtett: a sugárutak földrajzilag határt képeztek a gazdag, arisztokratikusabb nyugati és a szegényebb, munkások által benépesített keleti oldal között. Sőt, a különbségek házon belül is tetten érhetők voltak, hiszen a korabeli lakóházakban minél magasabb emeleten jártunk, annál szegényebb rétegekkel találtuk szembe magunkat.
Az egyszeri turista mindebből persze semmit sem tapasztal,
Haussmann egyéb eredményeiből viszont annál többet. III. Napóleonnal szoros együttműködésben hozzájárult Párizs több, ikonikus középületének létrejöttéhez, például a Nemzeti Operaház vagy az Északi pályaudvar felépítéséhez, zöldítési programja pedig 24 közpark létesítését jelentette – megteremtve az egyik legelső modern nagyváros alapjait.
Lássuk Georges-Eugène Haussmann karácsonyfáját!
