Van egy ország Észak-Európában, amelynek építészete nem harsány, nem hivalkodó, mégis felejthetetlen. Svédországban az épületek nem csupán lakóhelyek, munkahelyek vagy közterek, hanem értékek tükrei. A természetközeliség, a közösség fontossága, a fenntarthatóság és az emberközpontú gondolkodás mind megjelennek a svéd települések arculatában. De hogyan alakult ki ez az egyedi karakter, és hová tart a 21. században? FomaVilág sorozatunkban az nagykövetségekkel együttműködve az építészetén keresztül mutatjuk be az egyes országokat. Következzen tehát Svédország!
Gyökerek a természetben
A svéd építészet története – akárcsak maga az ország – szoros kapcsolatban áll a természettel. A hosszú, hideg telek, a sötétség és a tágas erdőségek mindig is meghatározták az otthonokról alkotott elképzeléseket. Az egyszerű, fából készült házak, a praktikus kialakítású falvak és a híres vörösre festett vidéki házak nemcsak esztétikai, hanem funkcionális döntések eredményei.
A középkorban a fa dominált, ennek egyik legszebb példája a Hedared fatemplom, Svédország egyetlen megmaradt középkori fatemploma.
Ezek az épületek nem pusztán vallási célokat szolgáltak: a közösség szimbólumai voltak, ahol a forma minden esetben a funkciót követte.
A klasszicizmustól a funkisig
A 17–18. század során, a birodalmi törekvések idején, Svédország is befogadta a korabeli európai stílusokat. A Stockholmi Királyi Palota vagy a Drottningholm Palota – utóbbi ma az uralkodócsalád rezidenciája – az olasz és francia klasszicizmus jegyeit hordozzák, mégis maradt bennük valami északi visszafogottság.
A 20. század elején viszont Svédország saját irányt vett:
megszületett a funkcionalizmus skandináv verziója, a „funkis”.
A mozgalom legismertebb alakja Gunnar Asplund, akinek egyik fő műve a Stockholm Public Library (Stockholmi Közkönyvtár). A könyvtár letisztult geometriája, világos terei és emberközpontú elrendezése máig inspiráló példa a könyvtártervezésben világszerte. A cél ekkor már nem a reprezentáció, hanem sokkal inkább az élhetőség volt.
Iparosodás és a polgárosodás építészete
A 19. században, az ipari forradalom hatására Svédország városi terei átalakultak. A mezőgazdasági társadalomból fokozatosan iparosodó országgá váló Svédország új építészeti igényeket támasztott. Városai gyors növekedésnek indultak, új gyárépületek, vasútállomások, lakóházak és kulturális intézmények jelentek meg, tükrözve a korszak praktikus, mégis esztétikai igényekre is érzékeny szemléletét. Ennek a korszaknak ikonikus példái a stockholmi Nemzeti Múzeum, amely Friedrich August Stüler német építész tervei alapján készült el, vagy Göteborg elegáns belvárosa, amely máig őrzi a 19. századi polgári hangulatot.
Ez a korszak alapozta meg a svéd városok modern fejlődését, és nyitotta meg az utat a 20. század modernista törekvései előtt.
Modernista mozgalmak és nemzetközi hatások
A 20. század közepén a svéd építészet egyre jobban megnyílt a nemzetközi modernista mozgalmak felé. Ebben az időszakban vált világszerte ismertté Sven Markelius, aki a funkcionalista lakóházak, várostervezési projektek, és a közösségi terek megalkotásával tett maradandóvá a modern svéd városképet. Markelius részt vett a híres New York-i ENSZ-központ épületének megtervezésében is, ezzel még szélesebb körben ismertté téve a svéd építészet praktikus, mégis elegáns karakterét.
A jóléti állam építészete
A második világháborút követően Svédországban újfajta társadalmi igények jelentek meg. A Miljonprogrammet, avagy az Egymillió lakás programja keretében óriási lakótelep-építkezések indultak, amelyek ma megosztó módon vannak jelen a városképekben.
Ezek az épületek sokaknak adtak otthont és biztonságot, még ha az esztétikai értéküket később gyakran vitatták is.
E korszak egyik kiemelkedő építésze Ralph Erskine volt, aki különösen a hideg éghajlat és az emberi igények összehangolására fókuszált. Munkáiban – például az Arctic Town koncepcióban – a természet és az épített környezet együttélésének lehetőségeit kutatta.
A faépítészet újjászületése
Az elmúlt évtizedekben
a svéd építészet ismét visszatért gyökereihez, a fához.
A fenntarthatóság és klímavédelem jegyében újra központi szerepet kapott a fa, de ezúttal modern, innovatív formában. Svédország mára világszerte élen jár a nagyléptékű faépületek, köztük irodaházak, lakóépületek és oktatási intézmények fejlesztésében. Például Skellefteå-ban található a „Sara Kulturhus”, a világ egyik legmagasabb faépülete, amely nemcsak építészeti, hanem mérnöki bravúr is, tükrözve a skandináv ország fenntartható jövő iránti elkötelezettségét.
Kortárs példák: építészet a jövőért – Hyllie Terrass
A mai svéd építészet már túlmutat a formák és anyagok játékán.
A figyelem középpontjába a fenntarthatóság, a klímatudatosság, az egyenlő esélyek megteremtése és a mentális jóllét került.
Az épületek ma már nemcsak lakhatási vagy munkahelyi célokat szolgálnak, hanem közösségeket is létrehoznak. E szemlélet egyik zászlóshajója a Skanska vállalat Hyllie Terrass nevű malmöi irodaháza, amely Svédország egyik legfenntarthatóbb épületeként a Sweden Green Building Council ZeroCO2 minősítésének egyik első példája.
A projekt sikerének kulcsa az együttműködés: a Skanska partnereivel közösen dolgozta ki az épület innovatív, klímatudatos megoldásait. Az épület száz százalékban megújuló energiát használ, napelemekkel, akkumulátoros tárolóval, okoshálózattal, amely lehetővé teszi az energia megosztását a környező épületekkel. A vállalat filozófiája szerint
az építés nem csupán falakat, hanem közösségeket, élményeket és értékeket hoz létre,
olyan tereket, amelyekben az ember és a természet harmóniája valósul meg.
Ezt a szemléletet a Skanska Magyarországon is aktívan képviseli. A budapesti H2Offices fejlesztésben a fenntarthatóság, a közösségépítés és a dolgozói jóllét nem kiegészítő szempontok, hanem a tervezés alapkövei. A projekt olyan élhető, inspiráló környezetet hoz létre, ahol a munkatársak egymással is könnyebben kapcsolódhatnak, igény szerint pihenhetnek és feltöltődhetnek. A természetközeli kialakítás, a szolgáltatások sokszínűsége és a közösen használható terek is mind azt a célt szolgálják, hogy az iroda több legyen egy puszta munkavégzés helyszínénél.
A Skanska célja, hogy 2045-re elérje a nettó zéró karbonkibocsátást,
és ennek szellemében a H2Offices is számos energiahatékony megoldást alkalmaz: például hőszivattyús rendszert, helyben termelt napenergiát, valamint olyan intelligens technológiákat, amelyek megfelelnek a nemzetközi fenntarthatósági, egészségügyi és digitális tanúsítványok (pl. SmartScore, WiredScore) elvárásainak. Mindezen megoldások révén a H2Offices lehet Magyarország első karbonsemleges irodaépülete működés közben.
Egy ország, amely a jövőt is építi
A svéd építészet története nem lineáris fejlődéstörténet, sokkal inkább egy körkörös visszatérés a gyökerekhez, új szempontokkal gazdagítva. Miközben a legmodernebb technológiák jelennek meg az új épületekben, az alapelv változatlan:
az ember, a természet és az élhető jövő harmóniájának keresése.
Építészetén keresztül Svédország nemcsak városokat, hanem szemléletmódot is exportál a világnak.
A szerző Kovács Tamás. A cikk a Svéd Nagykövetséggel együttműködésben készült, a FormaVilág cikksorozatunk részeként, ahol a világ országainak adunk lehetőséget, hogy az építészetükön keresztül mutatkozzanak be. A sorozat első része itt olvasható:
Olaszország: amelyből mindenhol van egy szeletnyi
Olvasd el a FormaVilág sorozatunk korábbi részét!
