Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya valóságos időutazás egy letűnt kor főnemesi világába. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legismertebb ékességét egészen elhanyagolt állapotból sikerült megmenteni.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu sorozatot indított az E-Örökség tartalmainak bemutatására.
Ezekben a napokban Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyébe látogatunk el!
Ma is hazánk nehezebb sorsú vidéke, és az volt háromszáz éve is, amikor a török és kuruc háborúk után szinte a teljes pusztulásból kellett újraélednie a környéknek: Edelény így is a magyar barokk építészet, a 18. század egyik legnagyobb hazai épületének az otthonává vált.
Manzárdtetővel fedett, szabadon álló, U-alaprajzú, többszintes épület, melynek sarkain díszes tornyok állnak: ez Edelény kastélya, amit egy évtizede a régi pompájában láthatunk viszont.
A kastély sok tekintetben francia hatást tükröz,
köszönhetően az építtető személyének, Jean-François L’Huillier elzász-lotharingiai származású nemesnek, aki a 18. század elején kastélyt álmodott meg magának a magyar tájban.
Kalandos életútja vezette Edelénybe: nemesi származásához híven fiatalon lelkes katona lett, s habár a mai Franciaországban fekvő Rambervillers-ben született, alig 18 évesen már részt vett Buda várának visszafoglalásában, harcolt a török ellen egészen az 1699-es béke megkötéséig. Ott volt Belgrád ostromában is, de ekkor hosszabb fogságba esett.
1700-ban az edelényi birtokot az akkori tulajdonosától, II. Rákóczi Ferenctől kapta zálogba ötezer rajnai forintért, L’Huillier ugyanis – aki ekkor már császári tiszt volt – jó kapcsolatot tartott fenn a későbbi szabadságharcos főúrral.
Nem sokkal később Rákóczival együtt őt is letartoztatták, majd 1702-ben felmentették, de két évig nem térhetett vissza az országba.
Ez idő alatt a nyughatatlan katona Itáliában harcolt a spanyol örökösödési háborúban: Savoyai Jenő parancsnoksága alatt Piemontban és Lombardiában szolgált. Ezredesi, majd 1714-ben III. Károly királytól bárói rangot is kapott, amit a magyar országgyűlés egy évvel később honosítással erősített meg. A kastély építésébe Magyarországra visszatérvén, feltehetően 1715 körül kezdett bele, de befejeznie már nem sikerült, 1728-ban Pozsonyban ugyanis elhunyt –
akkor már Eger várkapitányaként szolgált a sokat látott francia-magyar nemesember.
L’Huillier özvegye később emléktáblát helyezett el a kastélyon, az építkezések befejeztével:
„Suae Sacrae Caesareae Regiaeque Maiestatis Generalis Vigiliarium Magistri et Comendatis Agriensis Joannis Francosci L. B. de Lullier relicta vidua Maria Magdalena nata Baronissa de Sancta Cruce Haereditaris de Edeleny et Cserepvar 1730.”, azaz „Ő szent Császári és Királyi felsége főstrázsamesterének és egri kapitányának, De Lullier János Ferenc szabad bárónak hátrahagyott özvegye, született Mária Magdolna, szentkereszti, edelényi és cserépvári örökös bárónő 1730.”
L’Huillier egyetlen fia fiatalon elhunyt, így leányágon (fiúsítással) öröklődött tovább a kastély és vele együtt a birtok is. Leánya, Mária Terézia a megözvegyült Forgách Ferenc Xavér (1689–1764) gróf hitvese lett, aki maga is egy illusztris magyar nemesi család leszármazottja volt. Igazi katonaemberként felesége édesapjával együtt szolgált, pályafutásában ezredesi, majd végül altábornagyi rangig vitte. Két leányuk született, Ludmilla és Franciska.
Ludmilla grófnő és második férje, Eszterházy István (1728–1786)
1769-ben adott megbízást Lieb Ferenc festőművésznek az első emeleti hat lakosztály kifestésére, ekkor akastélyhoz barokk díszkert és narancsház is tartozott.
Az edelényi kastély faldíszítései az épület legszebb és legértékesebb megmaradt kincsei. A szobák festése egészen egyedülálló: rendkívül látványos rokokó freskók és barokk stílusra jellemző építészeti elemek keverednek egymással, a túldíszítettség uralkodik a termekben.
A rokokó enteriőr egy egészen másik világba kalauzol bennünket, ahol a jólét szinte elvakít. Vidám, játékos hölgyek és urak láthatóak a falakon, virágokkal övezve, pompás ruhákban, a boldogság szinte túlcsordul a freskókon – éles ellentétben a kor népességének nagy részének életével, akiknek a mindennapok túlélése is kihívás volt akkoriban.
Bútorokból viszont kevés van a szépen rekonstruált termekben – emlékeztető ez a kastély sanyarú 20. századi sorsára.
1787-ben egy belső kápolnát is kialakítottak a kastélyban, de van még egy távolabbi is az épülettől különállóan.
Ludmilla grófnő 1795-ben hunyt el: élete folyamán, 1775-ben abban a megtiszteltetésben volt része, hogy Mária Terézia felvette őt a Csillagkereszt Rendbe, ez egy rendkívül magas elismerés volt, amit csak katolikus ősnemes hölgy kaphatott a mindenkori uralkodótól.
Életre kelt, regényes múlt – Bejártuk a geszti Tisza-kastélyt
Videó a lenyűgöző kastélyról!
A grófnő fia, Ferenc még első házasságából született Dessewffy Ferenc gróftól: ő 1820-ban örökös nélkül halt meg, sosem nősült meg, a birtok így visszaszállt az államra. 1831-ben a Szász-Coburg-Gotha famíliából származó Ferdinánd herceg lett az új tulajdonos, miután megvásárolta az edelényi birtokot, majd hamarosan különféle hivataloknak adott otthont az épület. A kastély a két világháború között került ismét állami tulajdonba.
A kommunizmus évtizedei sajnos itt is a folyamatos lepusztulásról szóltak, hiába születtek szakmai cikkek a jelentős műemlék sürgető felújításáról;
a rendszerváltás után pedig különböző, kalandor jellegű külföldi érdeklődők láttak lehetőséget az edelényi kastélyban, de e projektekből sem lett semmi.
Végül, mint oly sokfelé az országban, a 2010-es években zajlott le a felújítás: a legutóbbi fejlesztések eredményeként immáron felújított állapotban, rengeteg látnivalóval lehet megcsodálni e barokk ékszerdobozt, de a tárlatvezetések időpontjáról érdemes előre tájékozódni.
Nézd meg a kastély gyönyörű freskóit gigapixeles fotókon is az E-örökség oldalán!
Képek: E-Örökség, Wikipedia, Edelényi Kastélysziget, MTI
