A digitalizációval párhuzamosan az építőipar is egyre sérülékenyebbé válik a kibertámadásokkal szemben. Az okoseszközök, BIM-alapú rendszerek és hálózatba kötött infrastruktúrák új típusú üzleti kockázatokat hoznak magukkal. Cikkünk bemutatja, hogyan válhat a kiberbiztonság stratégiai versenyelőnnyé, és milyen konkrét lépésekkel csökkenthetők a veszteségek.
2025. április 28-án az Ibériai-félszigeten tömeges áramszünet állította le a közlekedést, adatközpontokat, ipari létesítményeket, kórházakat és intelligens infrastruktúrákat. A portugál REN szerint egy „ritka légköri jelenség” válthatta ki az eseményt, más források franciaországi hálózati tűzesetről beszéltek, míg a spanyol kibervédelmi ügynökség, az INCIBE a kibertámadás lehetőségét sem zárta ki – bár konkrét bizonyítékot eddig nem találtak. A pontos ok még nem ismert, de a tanulság világos: a hálózatba kötött infrastruktúrák működése sebezhető.
Ez nem csak az energiaszektorra igaz. Az építőipar – mint a fizikai infrastruktúra megteremtője – fokozódó mértékben digitalizálódik, és ezzel párhuzamosan kiberkockázatoknak válik kitetté. A kérdés már nem az, hogy történhet-e támadás, hanem az, hogy mikor, milyen hatással és mennyire vagyunk rá felkészülve.
A digitális átállás árnyoldalai
Az iparági digitalizáció (BIM, IoT, okoseszközök, CDE rendszerek) növelik a hatékonyságot, ugyanakkor új típusú fenyegetéseknek nyithatnak teret. Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) 2023-as jelentésében a kritikus infrastruktúrák digitális fenyegetettségét kiemelt kockázatként kezeli, különösen az építőiparhoz kötődő fizikai eszközök (daruk, szenzorok, épületirányítási rendszerek (BMS)) tekintetében.
A költségvonzatok jelentősek: az IBM felmérése szerint az adatvédelmi incidensek globális átlagos költsége 2024-ben: 10 százalékos növekedése az előző évhez képest, mely a valaha mért legmagasabb összeg. 4,88 millió USD. Az IBM szerint a biztonsági mesterséges intelligencia és az automatizálás bevezetése csökkentheti a biztonsági incidensek költségeit.
Azok a szervezetek, amelyek széles körben alkalmazták a biztonsági mesterséges intelligenciát és automatizálást a megelőzésben, átlagosan 2.22 millió USD-t takarítottak meg azokhoz képest, akik nem alkalmazták ezeket a megoldásokat.
A zsarolóvírus-támadások már jól ismertek. Ez leállíthatják a projektmenedzsment rendszereket, elérhetetlenné tehetik az építési terveket, ezek pedig fizikai kivitelezési hibákhoz vezethetnek. Sőt egy kompromittált modellfájl (pl. egy BIM-modell) akár biztonságkritikus beavatkozásokat is okozhat, ha a módosítás rejtve marad az ellenőrzés során.
Rövidítés magyarázatok:
BIM = Building Information Modelling = Épületinformációs modellezés
BMS = Building Management System = Épületfelügyeleti rendszer
CDE = Common Data Environment = Közös adatkörnyezet
Construction 4.0 = Építőipar 4.0
IoT = Internet of things = összekapcsolt „dolgok”
Zero Trust alapú IT-architektúrák = teljes bizalmatlanság
Innováció vagy kockázatkerülés?
Az építőipar digitalizációs elmaradottságát gyakran a projektek egyedisége, a szereplők széttagoltsága és a technológiai kockázatokkal szembeni bizalmatlanság magyarázza. Míg más iparágak – például az autóipar vagy az energetika – már felépítették digitális biztonsági architektúrájukat, az építőipari szereplők gyakran nem rendelkeznek sem belső IT-biztonsági csapattal, sem formális kockázatelemzéssel.
Fordítsunk a kockán! – Kockázatcsökkentésből stratégiai előny
Az iparági jó gyakorlatok – például a Zero Trust alapú IT-architektúrák, a rendszeres biztonsági auditok, a szoftverek naprakészen tartása vagy a partneri kör minimális biztonsági követelményei – ma már nem csak nagyvállalatok számára elérhetők.
A BIM-rendszerekre épülő közös adatkörnyezetek (CDE) csak akkor működhet megbízhatóan, ha minden szereplő ugyanazokat a biztonsági szabályokat követi. Ehhez szükség van képzési programokra, az oktatásba integrált kiberbiztonsági alapismeretekre és a döntéshozók elköteleződésére is.
A Construction 4.0 korszakában a digitalizáció védtelenül nem innovációt, hanem kockázatot jelent. Az építőipar akkor tud hosszú távon versenyképes maradni, ha az okos rendszerek bevezetését a biztonság stratégiai kezelésével együtt valósítja meg. Nem elég hatékonynak lennünk – biztonságosan kell hatékonynak lenni.
