Árnyomás, jogviták, finanszírozási fékek és magyar innováció – Ezt hozta a Portfólio Építőipar 2026 konferenciája

Nyerges Viktória

A Portfolio Építőipar 2026 konferenciája pontos látleletet adott arról, milyen nyomás alatt dolgozik ma a magyar építőipar, és hol nyílhat tér a technológiai megújulás, valamint a hazai innováció nemzetközi érvényesülése előtt.

A Portfólió Építőipar 2026 konferenciája egyszerre szólt a napi működés kockázatairól és a szerkezeti megújulás lehetőségeiről. Helyszíni tapasztalataink alapján a résztvevők már nem egy átmeneti piaci megingásról, inkább egy tartósan bizonytalan, új alkalmazkodási szabályokkal működő korszakról és az erre adható válaszokról beszélnek.

A konferencia egyik visszatérő alaptétele az volt, hogy a kockázat mára beépült az építőipar teljes értékláncába. Az energiaárak, a kőolajszármazékok drágulása, az árfolyam-ingadozás és a logisztikai zavarok együttesen olyan költségkörnyezetet teremtettek, amelyben a beszerzés, az árazás és a projektidőzítés sokkal nagyobb szakmai fegyelmet követel, mint néhány évvel ezelőtt.

A piac hangulata

A tanácskozás több pontján is előkerült, hogy az ágazat számára ma nem kizárólag az a kérdés, mennyibe kerül az építés, inkább az, mennyire maradnak kiszámíthatók a projektek a kivitelezés teljes ideje alatt. A konferencia első szekciójában Koji László, az ÉVOSZ elnöke súlyos likviditási gondokról és mintegy 300 milliárd forintra növekedett lánctartozásról beszélt, miközben a panelbeszélgetésekben rendre visszatért az a gondolat, hogy

az áremelkedés egyik fő oka maga a kockázat,

mert a kiszámíthatatlan közeg drágává teszi a tervezést és a végrehajtást.

A helyszíni megszólalások alapján az is kirajzolódott, hogy a piaci szereplők nem azonosan viselik ezt a nyomást. A nagyobb, stabilabb háttérrel rendelkező vállalatok több eszközzel kezelhetik a költségsokkokat, míg a kisebb szereplők finanszírozási, fedezeti és megrendelésoldali sérülékenysége jóval erősebbnek tűnik.

Jog, pénz, előkészítés

Az egyik legélesebb szakmai figyelmeztetést Lajos Levente, a Lajos Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje fogalmazta meg, amikor egy 22 millió eurós kötbérig futó EPC-jogvita példáján keresztül mutatta be, milyen ára lehet a késlekedő jogi reakciónak és a hiányos dokumentálásnak. Az előadás gyakorlati üzenete az volt, hogy az építőipari konfliktusokban a gyors jogi stratégia, a bizonyíthatóság és a szerződéses biztosítékok fegyelmezett kezelése ma már nem háttérkérdés, hanem üzleti túlélési tényező.

Hasonlóan markáns megállapítások hangzottak el a teljesítésigazolási viták és a finanszírozás oldaláról is. Koós Gábor, a TSZSZ vezetője arról beszélt, hogy a friss törvénymódosítás pontosítja a pótmunkák, a többletmunkák és a megrendelői túlfizetés vizsgálatának kereteit, miközben Dancs Péter, az MBH Bank ingatlanfinanszírozás osztályvezetője, valamint Nagy Gergely, az OTP Bank vállalati régióvezetője arról szólt, hogy forrás továbbra is létezik, a banki döntések mégis jóval óvatosabbá váltak, és a referencia, a lokáció, valamint a kockázatkezelhetőség sokkal nagyobb súllyal esik latba. Nagy Gergely egyenesen úgy fogalmazott, hogy a finanszírozható beruházásokat ma „nagyítóval kell keresni”, ami képet ad a piaci szűrők szigorodásáról.

Az előkészítés minősége szintén visszatérő motívum volt. A napi működésről szóló kerekasztalban a résztvevők arra hívták fel a figyelmet, hogy sok projekt kiforratlan tervdokumentációval, menet közben pontosodó megrendelői igényekkel és folyamatos újratervezéssel fut neki a kivitelezésnek, ennek terhét pedig végül a generálkivitelezők viselik a határidők és a kötbérkockázatok szorításában.

Dr. Lajos Levente, a Lajos Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje
Fotó: Berecz Valter/Portfolio

Technológiai fordulat

A konferencia fontos eleme volt a digitalizációról, a mérnöki szerepváltozásról és az adatalapú működésről szóló párbeszéd. A megszólalók szerint a tervezés és a kivitelezés között ma is komoly digitalizációs rés húzódik,

az információk gyakran elvesznek a projektfázisok között, ami koordinációs hibákat, újratervezést és minőségi kockázatokat eredményez.

A mérnöki kerekasztal résztvevői arról beszéltek, hogy a beruházói elvárások egyszerre követelnek gyorsabb megvalósítást, jobb minőséget és alacsonyabb költségszintet, ezt pedig csak erős koordinációval, specializált tudással és tudatos technológiai stratégiával lehet kezelni. A panel egyik érdekes fogalma az „AI architect” szerepkör volt, vagyis egy olyan új szakmai közvetítőé, aki képes hidat képezni az építőipari gyakorlat és a mesterséges intelligenciára épülő munkafolyamatok között.

Ebben a közegben kapott különös figyelmet a nodu piacra lépése is, amely a konferencia egyik legizgalmasabb magyar innovációs történetévé vált. A Portfólió beszámolója szerint a Vatai Krisztián által bemutatott, három évig fejlesztett digitális platform

valós idejű adatokkal kapcsolja össze a tervezést, a gyártást és a kivitelezést,

integrál különféle tervezőprogramokat és ERP-rendszereket, miközben generatív és parametrikus módon 10-20 másodperc alatt több tervváltozat elkészítésére is képes. Egy németországi ipari homlokzatprojekten 15 százalékos anyagmegtakarítást értek el vele, és a korábban hónapokig tartó folyamat négyhetes, egyemberes feladattá rövidült, ami nemzetközi léptékben is figyelemre méltó fejlemény.

A nodu szereplése azért bír különös jelentőséggel, mert azt mutatja, hogy a magyar ConTech-közeg nem csupán követni tudja a nemzetközi trendeket, saját, exportképes válaszokat is képes adni. Egy olyan szakmai napon, ahol számos előadás a költségnyomásról, a bizonytalanságról és az óvatosságról szólt, kifejezetten erős ellenpontot jelentett egy olyan hazai fejlesztés megjelenése, amely már a globális piac nyelvén is értelmezhető.

A nodu jelenleg pilot projektpartnereket keres, hogy éles környezetben is bemutassa a magyar fejlesztésű digitális megoldás nemzetközi léptékű alkalmazhatóságát.
nodu
Fotó: nodu

Lakhatás és generációváltás

A megfizethető lakhatásról szóló délutáni panelben a résztvevők abban értettek egyet, hogy az olcsóbb lakásépítés nem egyetlen technológián múlik, inkább a telekárak, a műszaki tartalom, az előregyártás, a standardizálás és a fejlesztési folyamatok összehangolásának kérdése. A konferencia ezen a ponton is azt üzente, hogy

az időfaktor pénzügyi tényezővé vált:

aki gyorsabban, szervezettebben és kevesebb veszteséggel épít, az nemcsak hatékonyabb, piacképesebb is.

A generációváltásról szóló beszélgetések ezt a gondolatot vállalati oldalról egészítették ki . A panel résztvevői szerint a sikeres átadás feltétele a tervezett, transzparens folyamat, ahol a tulajdon és a vezetés kérdése külön kezelhető, Fehérvári Krisztina, a Poliext Kft. cégvezetője pedig saját példájukon keresztül arról számolt be, hogy tudatos szervezet- és vezetőfejlesztéssel öt év alatt 13 millió euróról 23 millió euróra emelték az árbevételüket.

Amit a konferencia üzent

A Portfólio Építőipar 2026 konferencián az látszott, hogy a magyar építőipar jelenlegi helyzetét négy szó írja le a legpontosabban: kockázat, fegyelem, koordináció és innováció. A geopolitikai feszültségek, az építőanyagpiaci sokkok, a finanszírozási óvatosság és az előkészítési hiányosságok komoly terhet raknak az ágazatra, közben viszont láthatóan formálódik egy korszerűbb, adatvezérelt, technológiailag jóval tudatosabb működési modell is.

Sokk az építőanyagpiacon: energia, kőolaj és árfolyam egyszerre robbantotta fel az árakat
Építőipar 2026; Portfólió konferencia
Fotó: Berecz Valter/Portfolio

Forrás: Portfólió konferencia, Építőipar 2026

Érdekel, mi a helyzet nálunk? Iratkozz fel!

* kötelező mező
Adatvédelmi nyilatkozat