Kevesebb óriásplakát, reklámoktól megtisztuló épülethomlokzatok és éjszakára elsötétülő digitális hirdetőfelületek: november 11-én életbe lép az új közterületi reklámrendelet, amely a következő hetekben látványosan átalakíthatja a magyar települések arculatát.
Évtizedek óta megszokott látvány a magyar városokban, hogy az épületek falait, a forgalmas csomópontokat és a településekről kivezető utak környezetét óriásplakátok borítják. Sok helyen a reklámfelületek már nem egyszerűen részei a városképnek, hanem uralják azt. Ennek a gyakorlatnak vethet véget a november 11-én hatályba lépő, 409/2026. (XI. 3.) kormányrendelet, amely jelentősen szigorítja a közterületi reklámok elhelyezését.
A szabályozás célja az úgynevezett reklámzaj csökkentése. Ez a kifejezés azt a vizuális terhelést jelenti, amelyet a hirdetések mennyisége, mérete és megjelenése okoz egy településen. A kormány nemcsak az új reklámfelületek létesítését korlátozza, hanem a korábban engedélyezett berendezések számának csökkentését is célul tűzte ki.
Eltűnhetnek az óriásplakátok a lakónegyedekből
Az egyik legfontosabb változás az óriásplakátokat és a nagyméretű hirdetőberendezéseket érinti. Az új szabályok szerint óriásplakátok, cityboardok, hátulról megvilágított reklámtáblák és digitális billboardok alapvetően gazdasági övezetekben, nagy bevásárlóközpontok, kereskedelmi, logisztikai és sportlétesítmények környezetében, valamint az ezekkel közvetlenül határos útszakaszokon helyezhetők el.
Ez azt jelenti, hogy a hagyományos lakónegyedekben és számos városi főút mentén a ma megszokott plakátfelületek jelentős része megszűnhet. A reklámok a jövőben elsősorban olyan területekre koncentrálódhatnak, ahol a kereskedelmi és gazdasági tevékenység eleve meghatározza a környezet karakterét.
Zöldterületi, erdő-, természetközeli és vízgazdálkodási övezetekben az egyéb reklámeszközök elhelyezését általánosan tiltják. A gyalogos aluljárókban és a metró területén ugyanakkor továbbra is maradhatnak reklámok.
Az új, váltakozó hirdetéseket megjelenítő rollup óriásplakátok és forgólamellás prizmák kihelyezése is tilos lesz. A meglévő ilyen berendezések csak a rendeletben meghatározott területeken maradhatnak fenn.
Újra láthatóvá válhatnak az épületek homlokzatai
Építészeti szempontból különösen fontos változás a homlokzati reklámok visszaszorítása. Az épületeket eltakaró reklámhálók, reklámponyvák és építési reklámhálók eltávolítását is előírja az új szabályozás.
Az elmúlt évtizedekben nem volt ritka, hogy egy-egy épület teljes homlokzatát hónapokra vagy akár évekre hatalmas reklámfelületek takarták el. A szabályozás nyomán ismét láthatóvá válhatnak azok a homlokzatok, amelyek építészeti kialakítása eddig háttérbe szorult a hirdetések mögött.
A tetőreklámokra is szigorúbb előírások vonatkoznak. Újonnan már csak olyan reklám helyezhető el a tetőszerkezeteken, amely betűkből, számokból vagy grafikai jelekből áll, tehát nem egy nagyméretű, összefüggő reklámtábla takarja el a tetők vonalát.
A meglévő tetőreklámok bizonyos feltételekkel fennmaradhatnak, de az ilyen óriásplakátok és nagyméretű reklámeszközök esetében épületenként legfeljebb két berendezés engedhető meg, legfeljebb öt méteres magassággal és összesen 200 négyzetméternyi reklámfelülettel.
Este tíz után véget ér a digitális reklámözön
A változás nemcsak nappal, hanem éjszaka is érzékelhető lesz. A digitális reklámeszközökön este 22 és reggel 6 óra között nem jeleníthető meg reklám. A hanghatással működő berendezések hangszóróit ugyanerre az időszakra ki kell kapcsolni.
A rendelet a fényerőt is szabályozza: nappal legfeljebb 6000, a naplemente utáni és napfelkelte előtti megengedett időszakban pedig legfeljebb 1500 kandela/négyzetméter fénysűrűség engedélyezett. A digitális berendezéseket automatikus fényerő-szabályozással és környezeti fényérzékelővel kell felszerelni.
Mozgóképes hirdetések sem jeleníthetők meg. Egy-egy állóképnek legalább tíz másodpercig változatlanul láthatónak kell maradnia, a képek közötti átmenetekre pedig külön korlátozások vonatkoznak.
Mindez a városi fényszennyezés és a közlekedők figyelmét elvonó vizuális hatások mérsékléséhez is hozzájárulhat.
Budapesten még szigorúbb szabályok érvényesek
A fővárosban különösen látványos lehet a változás. Budapest már júliusban elfogadta saját reklámrendeletét, amely október 1-jén lépett hatályba, és az országos szabályozásnál is szigorúbb korlátozásokat tartalmaz.
A fővárosi előírások a közterületen és a közterületről látható magánterületeken általánosan megtiltják többek között az óriásplakátok, digitális billboardok, cityboardok, reklámhálók és számos más hirdetőberendezés elhelyezését.
Kivételt jelentenek például az utasvárókhoz kapcsolódó reklámfelületek, a hagyományos hirdetőoszlopok az erre kijelölt helyeken, valamint a meghatározott kialakítású, nem digitális tetőfeliratok. A metró földfelszín alatti üzemi területeire a fővárosi tilalmak nem terjednek ki.
A fővárosi rendelet előkészítésekor közölt adatok szerint Budapesten 15 688 közterületi vagy közterületről látható reklámeszköz szerepelt az országos reklámkataszterben. Az önkormányzat célja ezek számának radikális csökkentése.
December végéig kell eltávolítani a szabálytalan reklámokat
A november 11-i hatálybalépés nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra eltűnnek a hirdetések az utcákról. A jogszabályoknak nem megfelelő reklámeszközöket tulajdonosaiknak saját költségükön, legkésőbb 2026. december 31-ig kell eltávolítaniuk.
Ha egy berendezés átalakítással megfeleltethető az új előírásoknak, akkor december végéig településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni. Az átalakítás elvégzésének határidejét az önkormányzat határozza meg.
A reklámszakma ugyanakkor komoly gazdasági következményektől tart. A Magyar Reklámszövetség közterületi tagozata támogatja a reklámzaj csökkentését, de a szabályozás tervezetét elutasította. Álláspontja szerint a radikális korlátozás munkahelyek megszűnéséhez, jelentős adóbevétel-kieséshez és a reklámpiac átrendeződéséhez vezethet.
Visszakaphatják a városok a saját arculatukat?
A közterületi reklámok korlátozása túlmutat egy gazdasági ágazat szabályozásán. A városkép ugyanis közös érték: az utcák, terek, épülethomlokzatok és látványtengelyek megjelenése valamennyi ott élő és közlekedő ember életminőségét befolyásolja.
Az elmúlt évtizedekben számos magyar településen a reklámfelületek sokasága elfedte az épített környezet eredeti karakterét. Az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a hirdetések helyett ismét az épületek, a zöldfelületek és a közterek kerüljenek előtérbe.
Hogy ebből mennyi valósul meg, az a következő hetekben és hónapokban dől el. Az azonban már biztos, hogy a reklámok korlátlan terjeszkedésének korszaka véget érhet a magyar városokban.
