Bezárták a párizsi Tour Montparnasse kilátóját, ugyanis teljesen átépítik a francia főváros egyik legmegosztóbb épületét. Egyelőre a munkálatok előkészítése zajlik, az építkezést csak ősszel kezdik, és várhatóan hosszú évekig eltart majd.
Túlzás lenne azt állítani, hogy közutálatnak örvend a Tour Montparnasse, de az biztos, hogy sokak szerint egy 210 méter magas idegen testként rontja el a történeti város látképét. Már az 1974-es megnyitásakor is heves kritikákat váltott ki, úgy vélték, nem ide való, túlzó, sőt hamar elterjedt róla a mondás,
miszerint a tetejéről a legszebb a kilátás, mert onnan nem látszik a torony.
Eredeti tervezői Eugène Beaudouin, Urbain Cassan és Louis Hoym de Marien voltak, akiknek ezzel sikerült elérniük, hogy Párizsban később szigorú magassági korlátozásokat vezessenek be. Ahogy telt az idő, valahogy mégis megszokták a párizsiak, és ha nem is szerette meg mindenki, azért az elutasítás egyfajta elfogadássá szelídült. A most induló átfogó felújítást nem is építészeti ráncfelvarrásnak szánják, annál többet várnak tőle. A szakma szerint egy ígéretes kísérlet lesz, hiszen kiderül, lehet-e változtatni az épület nem túl kedvező megítélésén.
A mostani, március végi bezárással egy komplex felújítási program indult el, amelynek első lépéseként teljesen kiürítik az épületet.
A projektet a Nouvelle AOM nevű építészeti konzorcium jegyzi – amely a Franklin Azzi Architecture, a ChartierDalix és a Hardel Le Bihan Architectes együttműködéséből jött létre –, és amely 2017-ben nyerte meg a torony átalakítására kiírt nemzetközi tervpályázatot.
A koncepció központi eleme a torony homlokzatának teljes újragondolása, amely nemcsak esztétikai, hanem energetikai szempontból is jelentős korszerűsítésre számíthat. A beavatkozás célja, hogy az épület megfeleljen a mai fenntarthatósági elvárásoknak, miközben vizuálisan is teljesen megújítja a tornyot. A megbízók és a tervezők az épület identitásának és városi szerepének újraértelmezésére törekednek, derül ki a pályázatból.
A munkálatokkal párhuzamosan a hozzá kapcsolódó, jelenleg zártabb szerkezetű kereskedelmi és közlekedési zónát is újratervezik. Ez a részfeladat a Renzo Piano Building Workshopra vár, amely a meglévő bevásárlóközpontot és a környező köztereket úgy alakítja át, hogy azok végül nyitottabbak, átjárhatóbbak legyen. A tervek között szerepel a gyalogos közlekedés erősítése, új zöldfelületek és közösségi terek kialakítása, valamint a kulturális és rekreációs funkciók integrálása. A cél egy olyan környezet létrehozása, amely az eddiginél jobban kapcsolódik a környező utcahálózathoz, és figyelembe veszi a kortárs városhasználati mintákat, szokásokat is.
Ami a Tour Montparnasse történeti jelentőségét illeti, megépítése idején a modernista városfejlesztési elképzelések egyik radikális példája volt, és így nem meglepő, hogy olyan erőteljes ellenreakciókat váltott ki a közvéleményből és a szakmából is. Ezek a reakciók, ha úgy vesszük, utóbb jó szolgálatot tettek, mert hozzájárultak ahhoz, hogy Párizs észbe kapjon, és korlátozza az extrém magas épületek megjelenését a történeti városmagban.
A torony végül úgy vonult be az építéstörténet krónikáiba, mint egy korszak urbanisztikai gondolkodásának lenyomata.
Bő ötven évvel megépítése után éppen ráfér tehát egy alapos építészeti beavatkozás, amely esélyt teremt arra, hogy szélesebb értelemben véve is újrapozicionálják a Tour Montparnasse-t. A projekt reflektál a kortárs diskurzusokra, amelyek a fenntarthatóság, a városi sűrűség és a közösségi használat kérdéseit helyezik előtérbe, miközben megpróbálja újraértelmezni a torony helyét a történeti városszövetben.
Aki idén március végéig feljutott a kilátóba, az tudja, hogy a több mint 200 méteres magasságból teljes, 360 fokos panoráma nyílik Párizsra, a látvány pazar. Eddig több mint 30 millió vendéget fogadott, és ez a szám valószínűleg tovább gyarapodik majd, de nem mostanában. A hírek szerint az átalakítás 2026 második felében, ősszel indulhat el érdemben. Ennek során átépítik a homlokzatot, vagyis a meglévő sima, üvegezett–alumínium függönyfalat egy korszerű, rétegzett, energiahatékony, fény- és klímaszabályozott rendszer váltja fel, valamint újratervezik a bevásárlóközpontot és a köztereket.
A kivitelezés feltehetően legalább 2030-ig eltart majd.
A projekt követi azt a nemzetközi trendet, hogy a 20. század második felének épületeit nem akarják elbontani, hanem új funkcionális, energetikai és társadalmi szempontok mentén újraértelmezik azokat. Hasonló folyamatok figyelhetők meg olyan, jelentős épületek esetében is, mint amilyen például a párizsi Centre Pompidou, de ez érhető tetten különböző európai és amerikai átalakítási projektekben is. A Tour Montparnasse tervei ugyancsak a meglévő épületállomány újrahasznosítására és újrapozicionálására helyezik a hangsúlyt.
Forrás: ArchDaily
