Átláthatóbbá és digitálisan nyomon követhetővé válnak az állami beruházások költségei: a 7/2025. ÉKM rendelet új alapokra helyezi a költséginformációs rendszert, és kötelezővé teszi a BIM-alapú adatszolgáltatást minden nagy értékű projektnél. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat és hatásokat.
Még 2025 tavaszán lépett hatályba a 7/2025. (III. 7.) számú rendelet, amely az állami építési beruházások költséginformációs rendszerének új, digitális alapokra helyezett szabályozását vezeti be.
A jogszabály célja, hogy egységesítse, átláthatóbbá tegye és hosszú távon digitalizációval támogassa az állami beruházások pénzügyi adatkezelését. Az új rendszer szorosan kapcsolódik a BIM-alapú tervezési gyakorlatokhoz, és a korábbi, 2023. évi LXIX. törvényen, illetve a 31/2024. (VIII. 22.) ÉKM rendeleten alapuló szabályozási környezetet fejleszti tovább.
Hogyan működik az egységes központi költséginformációs rendszer?
Az egységes központi költséginformációs rendszer az állami építési beruházások költségeinek átlátható, digitális nyilvántartását valósítja meg egy szabványosított informatikai platformon keresztül. A rendszer célja, hogy segítse a pénzügyi tervezést, a minőségbiztosítást és a beruházások teljes életciklusán keresztül lehetővé tegye a költségek pontos követését, illetve elemzését.
A rendszer fő jellemzői és felépítése
- Központi adatkezelés: A rendszert az Építési és Közlekedési Minisztérium működteti. Az adatokat centralizáltan gyűjtik és elemzik az erre kijelölt állami szervezetek – például az ÉMI, a Közlekedéstudományi Intézet vagy a Magyar Közút – szakterületük szerint.
- Adatstruktúra és szabvány: A költségadatokat egységes tételrendben, a BIM-rendelet előírásaihoz igazítva kell rögzíteni. Ez biztosítja, hogy az adatok kompatibilisek legyenek az építményinformációs modellekkel.
- Adatszolgáltatás és elérhetőség: Az építtetőknek minden beruházási fázisban – az előzetes becsléstől a projekt lezárásáig – kötelező adatokat feltölteni a rendszerbe, meghatározott határidőkkel. Az adatok aggregált vagy anonimizált formában a piaci szereplők számára is elérhetők lesznek.
- Transzparencia és ellenőrizhetőség: A rendszer biztosítja, hogy minden legalább 1 milliárd forint értékű, 2022. január 1-je után indult állami beruházás költségadatai visszamenőlegesen is bekerüljenek.
- Digitális hozzáférés és döntéstámogatás: A rendszerhez való hozzáférés révén a piac, a döntéshozók és szakmai szereplők pontosabb költségbecsléseket, összehasonlításokat és elemzéseket végezhetnek, ami javítja a projekt-előkészítést és a pénzügyi tervezést.
A evezetés ütemezése
Az egységes központi költséginformációs rendszer bevetése fokozatosan történik az alábbiak szerint:
- Magasépítés és útépítés: 2025. június 30-ig
- Vasútépítés: 2025. október 31-ig
- Vízi és közműépítések: 2026. szeptember 30-ig.
Mi változott a korábbi gyakorlathoz képest?
Egységes digitális rendszer
A legfontosabb újítás az egységes digitális platform bevezetése. A korábbi, részben megosztott, sokszor csak projektalapú adatrögzítést egy országos rendszer váltotta fel, amely az adatokat hosszú távon, standardizált módon kezeli.
BIM-integráció
A BIM-alapú tervezés és adatkezelés immár nem csupán ajánlott gyakorlat, hanem kötelező része a költséginformációs rendszernek. Ez nemcsak technológiai, hanem jogszabályi szintű megerősítést is jelent.
Strukturált adatszolgáltatás
Az építtetők részéről már nem elegendő időszakos vagy összefoglaló adatszolgáltatás. A rendszer pontos határidőkkel és fázisokkal (pl. tervezés, közbeszerzés lezárása, kivitelezés vége) írja elő az adatfeltöltést.
Piaci átláthatóság és visszacsatolás
A rendszerben tárolt adatok nem zártak. A megfelelően anonimizált vagy aggregált költséginformációk elérhetők lesznek a piac szereplői számára is, támogatva a reális árazást, versenyképességet és beruházási kalkulációkat.
Szakterületek szerinti felelősség
Míg korábban központi vagy eseti megbízások alapján zajlott az adatkezelés, az új rendelet világosan kijelöli, hogy melyik szakmai szervezet felel a különböző típusú létesítmények adatainak rendszerezéséért.
| Újdonság | Korábbi szabályozás (2023. évi LXIX. tv., BIM-rendelet) | 7/2025. (III. 7.) ÉKM rendelet |
|---|---|---|
Központi digitális rendszer |
Tervezés alatt, részleges rendszerek |
Kötelező, egységes, életciklusos |
BIM-kapcsolat |
Ajánlott, alapelvek szintjén |
Kötelező, szabványosított tételrend |
Adatszolgáltatás részletezése |
Ritkább, kevésbé szabályozott |
Fázisokhoz igazított, szankcionált határidőkkel |
Piaci hozzáférés |
Korlátozott, statisztikai jellegű |
Nyilvános, anonimizált vagy aggregált adatok |
Visszamenőleges kötelezettség |
Nem jellemző |
2022.01.01-től 1 Mrd+ projekteknél kötelező |
Szakági felelősök |
Egyedi megbízások |
Kijelölt állami szervezetek szakterületenként |
Miért tekinthető ez innovációnak?
Az új rendszer nem csupán adminisztratív könnyítés, hanem alapjaiban reformálja meg az állami beruházások költségkövetését és digitalizációját. Az egységes, BIM-alapú, nyomon követhető és hozzáférhető költségstruktúra lehetővé teszi a gyorsabb és pontosabb költségbecslést, támogatja a befektetői döntéseket, és hosszú távon ösztönözheti az építőipari innovációt is.
A 7/2025. (III. 7.) ÉKM rendelet új szintre emelte az állami építési beruházások költségtervezését és adatszolgáltatását. A digitális alapú, szabványos és átlátható rendszer nemcsak a hatóságok és kivitelezők munkáját teszi pontosabbá, hanem hosszabb távon a teljes ágazat versenyképességét is növelheti. A rendelet egyben lépést jelent a nemzetközi gyakorlatokhoz való közeledés irányába, a BIM és a nyílt adathozzáférés elvének alkalmazásával.
