Több mint 11,6 milliárd forintért árulják Ausztria egyik legkülönlegesebb történelmi birtokát, a Schönau-kastélyt. A Bécstől mintegy 25 kilométerre fekvő, 130 hektáros park és épületegyüttes nem csupán arisztokrata lakhely volt évszázadokon át, hanem a Habsburgok, a Bonaparte-család és az európai szabadkőművesség történetének is kiemelkedő helyszíne.
A birtok története egészen a 11. századig nyúlik vissza, amikor még erődítmény állt a helyén. A török fenyegetés idején várárokkal megerősítették, később azonban fokozatosan elveszítette katonai szerepét, és főúri rezidencia lett.
Mai arculatát a 19. század végén nyerte el, amikor Ottó főherceg – Ferenc József császár unokaöccse – lebontatta a középkori vízi vár maradványait, és helyükre historizáló stílusú, angol vidéki kúriákat idéző rezidenciát építtetett.
A kastély építészeti részletei között külön említést érdemel a főkapu kovácsoltvas szerkezete, amelyet a korszak neves magyar díszműkovácsa, Jungfer Gyula készített. A park ősfás angolkertje ma is Ausztria egyik legszebb tájképi kertjeként ismert, amely kulturális és természeti örökségi védettséget élvez.
A birtok legnagyobb különlegessége azonban nem maga a kastély, hanem a parkban rejtőző szabadkőműves emlékegyüttes. A 18–19. század fordulóján Peter von Braun báró, a kor egyik leggazdagabb osztrák vállalkozója és mecénása kulturális központtá alakította Schönaut. Ekkor épült meg az Éjszaka templomaként ismert grotta, amelynek építészeti inspirációját a római Pantheon adta.
A föld alatti járatokkal és szimbolikus állomásokkal tagolt labirintusrendszer a szabadkőműves beavatási út allegóriájaként szolgált: a résztvevők misztikus zenei kíséret mellett jutottak el a szertartások helyszínére.
Az európai viszonylatban is ritkaságszámba menő építészeti és kertművészeti együttest egy szabadtéri színház egészíti ki, amely a bécsi arisztokrácia kedvelt találkozóhelye volt. A hagyomány szerint itt mutatták be először Mozart Varázsfuvoláját.
A kastély falai között több történelmi személyiség is megfordult. A waterlooi vereség után itt élt száműzetésben Jérôme Bonaparte, Napóleon öccse és a korábbi vesztfáliai király. Később a birtok a Habsburgok tulajdonába került: itt lakott többek között Ottó főherceg, valamint Ferenc József kedvenc unokája, Erzsébet főhercegnő is, aki a parkban spiritiszta szeánszokat rendezett.
A 20. század viharai sem kerülték el az épületet. A második világháború alatt a Wehrmacht, majd a Vörös Hadsereg használta, később szovjet kórház és csendőrségi központ lett. Az 1960-as és 1970-es években a kastélyban működött az a tranzitközpont is, amelyen keresztül több tízezer szovjet zsidó emigráns indult Izrael felé.
A jelenlegi tulajdonos család több mint húsz éve kezdte meg a romos állapotú épületegyüttes helyreállítását. A gondosan felújított birtok ma rendezvényhelyszínként és szállásként működik, de új gazdáját elsősorban olyan magánrezidenciaként várja, amely egyszerre kínál kiemelkedő történelmi örökséget, különleges építészeti értékeket és Európában szinte egyedülálló szabadkőműves emlékegyüttest.
Kép: Wikipédia, booking.com
