Miskolc egyik legrégebbi középülete, a több mint ötszáz éves Papszeri Múzeum évek óta életveszélyes állapotban áll. A történelmi épületet 2019-ben bezárták, azóta pedig a kezdeményezők szerint nem történt érdemi beavatkozás a megmentésére. A tetőszerkezet, a födém és a vizesedő pince problémái mellett már az épület körüli kerítés is veszélyforrást jelenthet. Most országos összefogás indult, hogy ne veszítsük el Miskolc egyik legértékesebb műemlékét.
Nem egyszerűen romos: életveszélyessé vált a történelmi épület
A miskolci Avas lábánál álló Papszeri öregmúzeum sorsa évek óta megoldatlan. A Herman Ottó Múzeum egykori kiállítóépületét 2019. április 1-jén életveszélyes műszaki állapota miatt kellett bezárni. Azóta több mint hét év telt el, de a műemlék átfogó helyreállítása nem kezdődött meg.
Pedig nem pusztán elhanyagolt homlokzatról vagy esztétikai problémákról van szó.
A korábbi szakmai vizsgálatok súlyos szerkezeti problémákat tártak fel. A tető és a födém állapota, valamint a pinceszint vizesedése olyan mértékű beavatkozást tett szükségessé, amely nélkül az épület nem fogadhatott tovább látogatókat.
A veszély ráadásul nem feltétlenül korlátozódik a lezárt múzeum belső tereire. A mostani petíció kezdeményezői arra figyelmeztetnek, hogy az épület és a kerítés állapota miatt további statikai károk, de akár személyi sérülések is bekövetkezhetnek.
A műemlék történetében már volt súlyos szerkezeti károsodás: 1967-ben az északi homlokzat egy része leomlott. Az ezt követő nagyobb felújítás 1974-re fejeződött be. Azóta nem történt hasonló léptékű rekonstrukció.
Ötszáz év történelme veszhet el
A Papszeri Múzeum nem akármilyen épület. Középkori eredetű falai a 15. századig vezethetők vissza, központi része pedig 1560-ban már bizonyosan állt.
Az épület Miskolc egyik legkorábbi középülete, amely évszázadokon keresztül a város szellemi életének központja volt. A református iskola falai között tanult többek között Szemere Bertalan, az 1848–49-es szabadságharc miniszterelnöke, Egressy Béni, a Szózat megzenésítője, valamint Egressy Gábor, a magyar színjátszás kiemelkedő alakja.
Az intézményhez kötődött Ferenczi Sándor, a pszichoanalízis egyik úttörője és Lévay József költő is.
Az épület 1899-ben Miskolc első múzeumának adott otthont, első állandó kiállítása 1902-ben nyílt meg. A Papszer ezzel a város történelmi emlékezetének egyik legfontosabb helyszínévé vált.
Ha ez az épület helyrehozhatatlanul károsodna, nem csupán egy régi házat veszítenénk el, hanem a magyar oktatás-, kultúr- és várostörténet pótolhatatlan emlékét.
Európa legveszélyeztetettebb műemlékei közé is jelölték
A Papszeri Múzeum állapotának súlyosságát mutatja, hogy 2023-ban az épület felkerült az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézete által működtetett, Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneit bemutató program 11-es előválogatási listájára.
A végső hét helyszín közé ugyan nem került be, de már a jelölés is figyelmeztetés volt: egy kiemelkedő történelmi érték megőrzése került veszélybe.
A felújítás költségei közben jelentősen megemelkedtek. Míg 2019-ben még 1,5 milliárd forint körüli összeggel számoltak, a 2023-as becslések már közel négymilliárd forintos beruházási igényt említettek. Ezek korábbi számítások, a helyreállítás jelenlegi pontos költsége új felmérést igényelne.
A halogatásnak tehát nemcsak műemlékvédelmi, hanem jelentős pénzügyi következményei is lehetnek.
Országos összefogás indult a Papszeri Múzeum megmentéséért
A helyzet súlyossága miatt 2026 októberében petíció indult a műemlék megmentésére.
A kezdeményezők között van Fedor Vilmos, Miskolc díszpolgára, Fedor-Szabó Zsuzsa, a Szinva Örökség Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója.
Az ügy mellé számos ismert személyiség felsorakozott, köztük Bródy János, Sztevanovity Zorán, Kepes András és Guzi Blanka. A miskolci kulturális és tudományos intézmények közül is többen támogatják a kezdeményezést.
A petíció az illetékes kulturális minisztertől azt kéri, hogy a Papszeri Múzeum megújítása kapjon kiemelt helyet az országos örökségvédelmi programban, és haladéktalanul történjen meg az épület műszaki állapotának felmérése, a legsürgősebb állagvédelmi munkák meghatározása és a teljes felújítás előkészítése.
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere az október 15-i közgyűlésen egymillió forintot ajánlott fel saját fizetéséből a műemlék megújítására. A felajánláshoz Matiscsák Éva alpolgármester is csatlakozott.
A megmentés azonban ennél nagyságrendekkel jelentősebb pénzügyi forrásokat igényel.
Nem elég megmenteni: újra élettel kell megtölteni
A kezdeményezők nem egyszerűen a falak helyreállításában gondolkodnak. A megújult épületben korszerű, interaktív, többnyelvű várostörténeti múzeumot szeretnének kialakítani, amely Miskolc, a térség és az egykori református iskola történetét egyaránt bemutatná.
A tervek között a mályi geotermikus energia hasznosítása is szerepel, amellyel az ötszáz éves épület korszerű, környezettudatos múzeumként születhetne újjá.
Ehhez azonban először magát a műemléket kell biztonságba helyezni.
