Sosem látott rekordok dőlnek meg, egy francia iskolában 53 fokot mértek.
Hatalmas korai hőhullám sújtja Európa nagyvárosait: Franciaországban és Olaszországban is rendkívüli intézkedéseket vezettek be, miközben egyre élesebb kritikák érik a városokat és a kormányokat amiatt, hogy az épített környezet továbbra sincs felkészítve a szélsőséges hőségre.
Franciaországban a Météo-France narancssárga hőségriasztást adott ki Párizsra és több nyugat-franciaországi megyére, miután a hőmérséklet több helyen meghaladta a 35 Celsius-fokot,
délkeleten pedig akár 39 fokot is mérhetnek – ilyen magas értékeket május végén még nem regisztráltak az országban.
A hőhullám különösen az iskolákban okoz kritikus helyzetet. A délnyugat-franciaországi Soustons egyik általános iskolájában 53 fokig emelkedett a tantermek hőmérséklete, ezért az intézményt ideiglenesen bezárták.
A kánikula az infrastruktúrát és a városi környezetet is terheli. Párizsban a rossz levegőminőség és az emelkedő ózonszennyezettség miatt korlátozásokat vezettek be a közlekedésben, miközben
a meteorológusok szerint a Nyugat-Európa felett kialakult úgynevezett „hőkupola” tartja fogva a forró, Észak-Afrikából érkező légtömegeket.
Olaszországban még brutálisabb a helyzet
Olaszországban még súlyosabb a helyzet: Rómában, Firenzében, Bolognában és Torinóban a legmagasabb fokozatú vörös hőségriasztás lépett életbe. Az olasz egészségügyi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy a nap legmelegebb óráiban gyerekek, idősek és betegek ne tartózkodjanak a szabadban, dél és délután négy óra között pedig több helyen felfüggesztik a kültéri munkavégzést.
Firenzében már a hét elején 35,6 fokot mértek, az alpesi Bolzanóban pedig 1956 óta nem tapasztalt májusi rekordhőség alakult ki, meghaladva a 36 Celsius-fokot.
A szélsőséges időjárás emberi oldalát jól mutatja, hogy a római Szent Péter téren egy idős férfi összeesett a hőségtől XIV. Leó pápa szerdai audienciáján.
A mostani hőhullám ismét rámutat arra, hogy a mediterrán és nyugat-európai nagyvárosok jelentős része urbanisztikai és építészeti szempontból nincs felkészülve a klímaváltozás valóságára. A túlburkolt közterek, a rosszul szellőző lakások, a zöldfelületek hiánya és a nem megfelelően árnyékolt közintézmények egyre inkább nemcsak komfort-, hanem közegészségügyi problémává is válnak.
