Kevesebb kötelező parkoló, új lakásépítési lehetőségek, rugalmasabb főépítészi rendszer, szigorúbb zöldterület-védelem és változó településrendezési szabályok. A kormány átfogóan módosítaná az építésügyi törvényeket. Összegyűjtöttük, mi változhat, és miben térnek el az új előírások a jelenlegiektől.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium november 13-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot. A változtatások elsősorban a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényt, valamint az országos és kiemelt térségi területrendezési szabályokat érintik.
A javaslat egyes esetekben egyszerűsítené a jelenlegi rendelkezéseket, más területeken viszont szigorúbb követelményeket állapítana meg. Nemcsak az építészeknek és az ingatlanfejlesztőknek érdemes figyelniük: a változások a telektulajdonosokat, az önkormányzatokat és a lakásépítéseket is érinthetik.
Mutatjuk a legfontosabb módosításokat, és azt is, mi volt eddig a szabály, illetve mi következhet ezután.
1. Nem veszítenék automatikusan hatályukat a régi településrendezési tervek
Eddig: A hatályos szabályozás szerint a korábbi településrendezési eszközök 2027. június 30-ig maradhatnának hatályban. A településeknek addigra kellett volna az új rendszer szerinti tervekre áttérniük.
Ez változhat: Megszűnne az automatikus hatályvesztés. A régi településrendezési eszközök az új településterv elfogadásáig továbbra is alkalmazhatók lennének.
Fontos korlátozás ugyanakkor, hogy 2027. július 1-jétől új módosítási eljárást már nem lehetne kezdeményezni a régi szabályok szerint. A korábban megindított eljárásokat viszont be lehetne fejezni.
A változás az önkormányzatoknak jelentős könnyítést hozhat, mivel nem kellene egyetlen határidőig valamennyi településen elkészíteni az új terveket.
2. Kevesebb parkoló is elegendő lehet – felső korlátot is megállapíthatnának
Eddig: A parkolási követelmények rendszerében meghatározó szerepet kaptak az épületek rendeltetéséhez kapcsolódó, kialakítandó várakozóhelyekre vonatkozó országos és helyi előírások.
Ez változhat: A települések a helyi építési szabályzatban a közlekedési adottságokhoz igazodva határozhatnák meg a parkolóhelyek számát. Nemcsak a minimálisan kialakítandó, hanem a maximálisan megengedhető parkolószám szabályozása is hangsúlyosabbá válna.
Ez különösen a jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkező városrészekben hozhat változást.
A módosítás nem jelentené a kötelező parkolók országos megszüntetését, hanem a helyi szabályozás mozgásterét bővítené. Egyes területeken kevesebb parkoló kialakítását követelhetnék meg, másutt pedig felső korlátot is alkalmazhatnának.
3. Budapest nagyobb beleszólást kaphatna a kerületek beépítési szabályaiba
Eddig: A fővárosi rendezési szabályzat meghatározott városszerkezeti kereteket állapított meg, miközben a konkrét beépítési követelmények jelentős részét a kerületi építési szabályzatok rendezték.
Ez változhat: Bővülne a fővárosi rendezési szabályzatban meghatározható követelmények köre.
A főváros többek között szabályozhatná:
- a legkisebb és legnagyobb szintterületi értékeket;
- a kerületi szabályzatokban alkalmazható épületmagassági határokat;
- a beépíthetőség legkisebb és legnagyobb mértékét;
- a gépjármű-, motorkerékpár- és kerékpárparkolók számát.
Ahol a fővárosi rendezési szabályzat közvetlenül megállapítaná a parkolási követelményeket, ott a kerületek ugyanebben a kérdésben már nem alkothatnának eltérő rendelkezéseket.
A változás Budapest egységesebb városfejlesztési és közlekedési szabályozását szolgálná, ugyanakkor módosítaná a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztást.
4. Új lehetőség nyílna a legalább 100 lakásos beruházások kiemeltté nyilvánítására
Eddig: A lakásépítési beruházások kiemeltté nyilvánítására már léteztek jogszabályi lehetőségek, de a most javasolt, közösségi közlekedésre alapozott Wekerle lakásépítési programhoz kapcsolódó külön feltételrendszer nem szerepelt a törvényben.
Ez változhat: Új jogalapot teremtenének olyan lakásfejlesztések kiemelésére, amelyek:
- legalább 100 lakás vagy 200 kollégiumi férőhely létesítésére irányulnak;
- a lakások legalább 70 százalékában teljesítik a Wekerle lakásépítési program követelményeit;
- megfelelő közösségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek;
- teljesítik az előírt építészeti, közlekedési és infrastrukturális feltételeket.
A javaslat szerint a közösségi közlekedési kapcsolatnak 300 méteren belül kell rendelkezésre állnia. Budapesten és a megyei jogú városokban legalább óránként négy megfelelő járatot követelnének meg a városközpont irányába, az érintett agglomerációs területeken pedig legalább óránként kettőt.
A kiemelés nem lenne automatikus. Kötelező lenne az Országos Építészeti Tervtanács előzetes konzultációja, az önkormányzat véleményének kikérése, Budapesten pedig a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának egyetértése.
A fejlesztésekre négyéves megvalósítási határidő vonatkozna, az építési engedély iránti kérelmet pedig egy éven belül be kellene nyújtani.
5. Bérlakásokat és infrastruktúra-fejlesztést is előírhatnának a beruházóknak
Eddig: A településrendezési szerződések révén az önkormányzatok már eddig is megállapodhattak a fejlesztőkkel bizonyos közérdekű fejlesztések megvalósításáról.
Ez változhat: A törvény részletesebben meghatározná, milyen kötelezettségeket lehet előírni a lakásépítési fejlesztésekhez kapcsolódó településrendezési szerződésekben.
Ezek között szerepelhetne:
- lakások átadása állami vagy önkormányzati bérlakásként a megfizethető lakhatás érdekében;
- a beruházáshoz szükséges közlekedési infrastruktúra fejlesztése;
- zöld- és kékinfrastruktúra, például csapadékvíz-megtartó rendszerek kialakítása;
- közműhálózat-fejlesztés;
- a növekvő lakosságszám miatt szükséges közszolgáltatási infrastruktúra biztosítása.
Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb lakóprojekt megvalósítása nem feltétlenül korlátozódhatna a lakóépületek felépítésére: a fejlesztéshez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott közösségi szükségletek teljesítése is a megállapodás részévé válhatna.
6. Szigorodna a zöldterületek és erdők pótlásának szabálya
Eddig: Ha egy település zöldterületet vagy erdőterületet sorolt át beépítésre szánt területté, az elvesző területet meghatározott szabályok szerint pótolni kellett. A pótlás azonban a gyakorlatban alacsonyabb ökológiai értékű területtel is megtörténhetett.
Ez változhat: A pótlásnál nem lenne elegendő pusztán azonos nagyságú terület kijelölése.
A biológiai aktivitás értékét is meg kellene őrizni.
A tervezet továbbra is megkövetelné, hogy az új beépítésre szánt terület legalább 25 százalékának megfelelő kiterjedésű további zöldterületet vagy erdőterületet jelöljenek ki a meghatározott esetekben.
Ez nem azt jelenti, hogy minden új építési telken 25 százalék zöldfelületet kellene kialakítani: a szabály a településrendezési területi átsorolásokhoz kapcsolódik.
A módosítás egyúttal bizonyos feltételekkel lehetővé tenné a már működő gazdasági létesítmények területi bővítését ott is, ahol a jelenlegi csereterületi előírások ezt akadályozzák.
7. Korlátoznák az új tanyaterületek kijelölését a budapesti agglomerációban
Eddig: A mezőgazdasági területeken kialakítható tanyaterületi övezetek egyes esetekben jelentős beépítettséget tettek lehetővé, akár kisebb telkeken is.
Ez változhat: A budapesti agglomeráció településein az új tanyák létrehozása érdekében már nem lehetne új tanyaterületi övezetet vagy tanya övezeti szabályozási elemet kijelölni.
A meglévő tanyák megfelelő feltételekkel továbbra is feltüntethetők lennének a településrendezési tervekben.
A tilalom nem minden mezőgazdasági területen történő lakóépület-építést tiltana meg, hanem kifejezetten az új tanyaterületi kijelölések egy meghatározott lehetőségét szüntetné meg.
A minisztériumi indokolás szerint ezzel a budapesti agglomeráció további intenzív beépülését szeretnék korlátozni.
8. Könnyebb lenne közösen főépítészt alkalmazni
Eddig: Az önkormányzati főépítészek közös alkalmazásának lehetőségeit a települések járási elhelyezkedéséhez és a társulási formához kötődő előírások korlátozták.
Ez változhat: Az önkormányzatok akár különböző járásokból is együttműködhetnének a főépítészi feladatok ellátásában.
A társulás mellett közigazgatási szerződéssel is biztosíthatnák a közös főépítészt. A szabályozás több városi jogállású település együttműködését is lehetővé tenné, meghatározott feltételekkel.
A módosítás különösen azoknak a kisebb önkormányzatoknak jelenthetne segítséget, amelyeknek önállóan nehéz megfelelő szakembert foglalkoztatniuk.
Pontosítanák azt is, hogy a főépítész a saját településén végzett tervezői munkáját nem bírálhatja el. Ilyenkor a településképi véleményezést főszabály szerint az állami főépítész végezné.
9. Egyszerűsödhetne a tervtanácsi véleményezés
Eddig: A tervtanácsok és a főépítészek közötti feladatmegosztást a hatályos szabályozás meghatározott ügytípusokhoz kötötte.
Ez változhat: A kisebb horderejű településképi ügyekben az önkormányzat lehetőséget kaphatna arra, hogy a testületi tervtanácsi véleményezés helyett a főépítész véleményét alkalmazza.
Az új épületek építésével összefüggő, jogszabályban meghatározott eljárásokban azonban továbbra is kötelező maradna a tervtanácsi vélemény ott, ahol helyi tervtanács működik.
A tervezet emellett lehetőséget biztosítana arra is, hogy az ügy jellege vagy összetettsége alapján a tervet másik, megfelelő szintű tervtanács vizsgálja.
10. Pontosítanák az önkormányzatok elővásárlási jogát
Eddig: Az önkormányzati elővásárlási jog településrendezési célú alkalmazására már voltak szabályok, de ezek részletes törvényi rendezését a javaslat most kiegészítené.
Ez változhat: A helyi építési szabályzat mellékletében felsorolt, meghatározott településrendezési célokat szolgáló ingatlanokra az önkormányzatot elővásárlási jog illetné meg.
Az elővásárlási jogot be kellene jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, és a jogalap megszűnésekor töröltetni kellene.
A tervezet azt is kimondaná, hogy ha az önkormányzat 60 napon belül nem nyilatkozik az elővásárlási jog gyakorlásáról, az ingatlan elidegeníthető.
Az új szabályozás az elővásárlási jogok sorrendjét is meghatározná, külön rendelkezve a védett természeti területekre és a műemléki ingatlanokra vonatkozó jogokról.
11. Változnának a kamarai tagság és a szakmagyakorlás szabályai
Eddig: Az építészek és mérnökök kamarai tagsága alapvetően magyarországi lakóhelyhez kötődött. A felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök esetében a tagsági követelmények alkalmazása egyes szakmagyakorlóknál problémát okozott.
Ez változhat: A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár építészek és mérnökök is felvehetők lennének a kamarába, amennyiben a többi törvényi feltételnek megfelelnek.
A megfelelő szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező, de a kamarai felvételhez szükséges felsőfokú végzettséggel nem rendelkező felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök kamarai tagság nélkül is folytathatnák tevékenységüket.
Az etikai-fegyelmi eljárások jelenlegi 90 napos határidejét indokolt esetben további 30 nappal meg lehetne hosszabbítani.
Az állami és önkormányzati főépítészekről pedig országosan hozzáférhető, nyilvános kamarai nyilvántartás készülne.
12. Életveszély esetén egyértelműbb hatósági beavatkozás jöhet
Eddig: Az életveszélyes állapotú építményekkel kapcsolatos egyes építésügyi hatósági intézkedéseket kormányrendeletben meghatározott esetekhez és eljárási részletszabályokhoz kötötte a törvény.
Ez változhat: A jogszabály egyértelművé tenné, hogy az életveszély fennállása önmagában megalapozza a szükséges hatósági intézkedéseket.
Ez kiterjedhetne a használat megszüntetésére, műszaki felülvizsgálat elrendelésére, a szükséges építési munkák elvégzésének előírására vagy a veszélyes kivitelezés leállítására.
A szabályozás valamennyi érintett építményre alkalmazható lenne, nem csupán az épületekre.
13. Szigorúbb balatoni építési szabályok, akár hároméves tilalommal
A törvénytervezet egyik legjelentősebb része a Balaton térségére vonatkozó építési és területrendezési korlátozások bevezetése.
Eddig: A vízparti beépítést számos speciális jogszabály korlátozta, de a tervezet szerint ezek további szigorítására van szükség a természetes partszakaszok és a közösségi használat védelme érdekében.
Ez változhat: Egyes vízparti területeken legfeljebb hároméves változtatási, telekalakítási vagy építési tilalmat is elrendelhetne a kormány. Korlátoznák a beépítettség és az épületmagasság növelését, erősítenék a nádasok védelmét, és önálló Balatoni Építészeti Tervtanács jönne létre.
A tervezet a parti önkormányzatok elővásárlási jogát is kiterjesztené, és új szabályokat vezetne be a közstrandok védelmére.
A balatoni változásokról már részletesen beszámoltunk:
Kós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre neve is kikerülne a törvényből
A tervezet egy szimbolikus változtatást is tartalmaz.
A magyar építészetről szóló törvény preambulumában jelenleg név szerint szerepel Kós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre építészete, mint a magyar építészeti hagyományok meghatározó példája.
A javaslat ezt a megfogalmazást általánosítaná: a három építész név szerinti említését „a magyar építészet kiemelkedő alkotóinak életműve” fordulattal helyettesítené.
Az indokolás szerint a változtatás célja, hogy a törvény ne kizárólag három alkotót emeljen ki, hanem valamennyi kiemelkedő magyar építész életművét azonos elismeréssel kezelje.
Mikor léphetnek életbe az új építési szabályok?
A tervezetet 2026. november 21-ig lehet véleményezni. Ezt követően kerülhet sor a törvényjavaslat véglegesítésére és elfogadására.
A javaslat szerint az előírások többsége a kihirdetést követő napon lépne hatályba, egyes rendelkezésekre azonban 15, illetve 60 napos késleltetés vonatkozna. A régi településrendezési eszközökkel kapcsolatos egyik átmeneti rendelkezés 2027. július 1-jén lépne hatályba.
A felsorolt változtatások jelenleg még csak javaslatok, vagyis a parlamenti elfogadásig módosulhatnak. Az azonban már a társadalmi egyeztetésre bocsátott szövegből is látszik, hogy az új szabályozás egyszerre kíván nagyobb rugalmasságot biztosítani az építkezésekhez és erősebb garanciákat teremteni a települési, építészeti és természeti értékek védelmére.
A társadalmi egyeztetés dokumentumai, a teljes normaszöveg és az indokolás a kormány hivatalos dokumentumtárában olvashatók.