Szebbek voltak az európai városok száz évvel ezelőtt? Egy Stockholm átalakulását bemutató fényképpár heves vitát váltott ki a Redditen. Egyesek szerint a modern építészet lerombolta Európa városainak szépségét, mások a történelmi múlt iránti túlzott nosztalgiát és a modern építészet igazságtalan elítélését kifogásolják. A hozzászólásokból az is kiderül, hogy a vita messze túlmutat az építészeti stílusokon.
Szebbek voltak az európai városok száz éve? Stockholm átalakulása éles vitát indított a Redditen a modern építészet szépségéről és értékeiről.
Egy 1890-es és egy 2015-ös stockholmi utcaképet összehasonlító fényképpár indított el szenvedélyes vitát a Redditen. A bejegyzés szerzője szerint a képek jól szemléltetik, mennyit hanyatlottak az európai városok az elmúlt évszázadban. Úgy véli, a háborúk, az ingatlanfejlesztők és az elhibázott kormányzati döntések rengeteg építészeti értéket pusztítottak el, amelyeket egyszer talán újra fel kellene építeni.
A vélemény sokaknál egyetértésre talált, mások azonban határozottan visszautasították, hogy a régi építészet automatikusan szebb és értékesebb lenne a mainál.
„Lerombolták a szépséget, és dobozokat építettek a helyére”
A hagyományos építészet hívei különösen keményen fogalmaztak.
„Lerombolták a szépséget, és dobozokat építettek a helyére” – írta a TwinSong nevű hozzászóló, aki egy másik kommentjében az új épületeket inkább emberek tárolására szolgáló iratszekrényekhez, mint otthonokhoz hasonlította.
Egy másik felhasználó szerint a mai építészet legnagyobb problémája, hogy az épületek elveszítették karakterüket. A történelmi homlokzatokon megjelenő oszlopok, ornamentikák, változatos színek és formák szerinte olyan gazdagságot adtak a városképnek, amely a modern építészet jelentős részéből hiányzik.
A vita egyik résztvevője egyenesen azt kérdezte: vajon született-e a második világháború után olyan építészeti stílus, amely időtállóságában felérhet a klasszikus, a viktoriánus, a szecessziós vagy az art deco építészettel?
Mások még ennél is tovább mentek. A 15thcenturynoble nevű felhasználó szerint a csúnyának tartott modern épületekért nem egyszerűen a pénzhiány felelős. Hiszen milliomosok és milliárdosok is építtetnek modernista házakat. Szerinte nem a rendelkezésre álló pénzzel, hanem az építészetről alkotott szemlélettel van baj.
„Tudatlan nosztalgia” – visszavágtak a modern építészet védelmezői
Az ellenoldal sem fogta vissza magát.
A polarWhite2024 nevű hozzászóló szerint a múlt építészetének feltétlen csodálata nem más, mint a nosztalgia maradi, tudatlan túlromantizálása. Úgy véli, az ilyen vélemények abból indulnak ki, hogy minden régi szép, minden modern pedig értéktelen.
Mások a modern építészet olyan meghatározó alakjait hozták fel ellenpéldaként, mint Le Corbusier vagy Oscar Niemeyer.
„A város nem hanyatlott, egyszerűen más irányban fejlődött” – érvelt egy hozzászóló, aki szerint egy kőből faragott díszítés önmagában nem teszi kényelmesebbé az épületben való életet vagy munkát.
Egy másik kommentelő azzal támadta a teljes történeti rekonstrukció gondolatát, hogy az figyelmen kívül hagyja az építészet, a társadalom, a közlekedés és az életmód változásait.
A modernizáció védelmezői szerint nem lehet kizárólag homlokzatok alapján összehasonlítani két korszakot. A korszerű közművek, a megfelelő lakáskörülmények, a közlekedés és az épületek használhatósága legalább annyira fontos, mint az esztétikai megjelenés.
Nem a modern építészettel, hanem a minimalizmussal van baj?
A vita talán legérdekesebb hozzászólásai azok, amelyek megpróbáltak túllépni a modern és a hagyományos építészet szembeállításán.
Az Unhappy-Meal-988 nevű felhasználó szerint nem önmagában a modern építészet jelenti a problémát, hanem az, hogy az épületek egyre jellegtelenebbek, és megszakad a kapcsolatuk a helyi építészeti kultúrával.
A modern építőanyagok és technológiák elvileg minden korábbinál nagyobb formai szabadságot biztosítanak. Miért kellene tehát az új épületeknek egyszerű, dísztelen dobozoknak lenniük?
Egy másik hozzászóló arra hívta fel a figyelmet, hogy az építészet elsősorban funkcionális művészet, amelynek ki kell szolgálnia a használóit. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az embereknek a szépségre is szükségük van, ezért nem elegendő pusztán műszaki vagy gazdasági szempontok szerint tervezni.
Stockholm: ahol nem a háború, hanem a városfejlesztés pusztított
Az egész vitát elindító stockholmi példa különösen érdekes, hiszen a svéd fővárost nem sújtották a második világháború olyan pusztításai, mint például Berlint vagy Varsót.
A képeken látható Vasagatan környéke a 20. század közepén nagyszabású városátalakításon ment keresztül. Az úgynevezett Norrmalmsregleringen során az 1950-es évektől több történeti városnegyedet bontottak el, hogy modern üzleti központot, szélesebb utakat és új közlekedési infrastruktúrát építsenek.
A Stockholmskällan várostörténeti adatbázisa szerint Alsó-Norrmalm épületeinek hozzávetőleg felét lebontották. Az átalakítás már akkor is jelentős ellenállást váltott ki.
Ugyanakkor a Redditen többen felhívták a figyelmet arra, hogy Stockholm történelmi városrészeinek nagy része fennmaradt. Egyetlen, radikálisan átépített utcaszakasz alapján ezért félrevezető lenne az egész város vagy az európai építészet hanyatlását hirdetni.
A történet másik oldala pedig az, hogy a régi városnegyedek épületeinek egy része korszerűtlen, zsúfolt és rossz műszaki állapotú volt. A modernizáció tehát valós problémákra keresett megoldást – még ha a választott módszerek és az építészeti eredmény máig vitatható is.
Budapest számára sem ismeretlen a dilemma
A kérdés a magyar fővárosban is ismerős: hogyan lehet megőrizni a történeti városszövet értékeit úgy, hogy közben a város alkalmazkodjon a 21. századi lakhatási, közlekedési és energetikai igényekhez?
A vita azért is izgalmas, mert valójában nem feltétlenül arról szól, hogy a régi vagy a modern építészet értékesebb-e. Sokkal inkább arról, hogy az új épületek képesek-e ugyanúgy gazdagítani a városképet, mint azok a történelmi házak, amelyeket ma műemlékként védünk.
Az építészet fejlődése ugyanis nem szükségszerűen jár együtt a múlt értékeinek elpusztításával. Ahogyan a modern funkcionalitás sem követeli meg, hogy minden új épület egyformának látszódjon.
A Redditen felvetett kérdés tehát továbbra is nyitott: valóban elveszítettük a szép városok építésének képességét, vagy egyszerűen még nem tanultuk meg értékelni saját korunk építészetét?
