Legújabb cikksorozatunkban az ország különböző pontjaira invitáljuk olvasóinkat egy képzeletbeli sétára. Ráböktünk a térképre és ezúttal Zalaegerszeget vettük célba. Miért csipkés a Csipkeház? Mi köze Mindszentynek Zalaegerszeghez? Hogyan üldözték el síppal, dobbal a törököket a helyiek a múltban, és milyen jövőt jósol a városnak a főépítész? Induljunk Zalaegerszegre, ahol kérdéseinkre Méhesné Tatár Eszter főépítész és a helyi Tourinform iroda lelkes csapata válaszol.
Honnan ered a Zalaegerszeg név? Hogyan indult a város története?
Zalaegerszegi Tourinform csapat: Zalaegerszeg legelső írásos említése 1247-be vezet vissza bennünket: az ekkor született latin nyelvű iratban „Egurscug” néven jegyezték településünket, mely az idők folyamán birtokból lett királyi birtokká. A kifejezés nagy valószínűséggel az égerfára utalhat. A vízkedvelő növényből akkoriban nagy populáció létezett a Zala (régiesen: Szala) folyó mentén.
Régészeti leletek (például az Ola településrész földjében talált késő avar kori bronz övgarnitúra) tanúsítják, hogy e vidéket az ember már rég otthonául választotta. Már az első írásos említésekor, 1247-ben sem lehetett jelentéktelen hely, hiszen templomának felügyeletét az oklevélben a püspök saját hatáskörébe vonta. Egy 1293-ban kiadott oklevélben már „Egerzeg”-nek nevezték a kora középkorban ötszázfős települést, melyet 1421-ben említett először egy királyi oklevél mezővárosként.
A rendezett tanácsú várossá nyilvánítás időpontja, 1885. május 13. egy új „születésnap” Zalaegerszeg történetében – a jeles dátumot napjainkban is évről évre megünnepeljük.
Zalaegerszeg városa idén szeretné méltó módon megünnepelni a 140 éves (1885-2025) jubileumot, így az évfordulót színvonalas kiadványokkal, konferenciákkal, tudományos emléküléssekkel és számos programmal tesszük majd emlékezetessé, sőt a tervek szerint több köztéri alkotást is felavatunk majd ennek kapcsán a vármegyeszékhelyen.
Ahogy említette már a középkorban is sokan otthonukul választották a települést. Önöket mi köti Zalaegerszeg városához?
Méhesné Tatár Eszter főépítész: Hét éve élek Zalaegerszegen, eredetileg alföldiként először szokatlan volt a dimbes-dombos táj, a zöld erdő, a sok apró település, hogy hűvösebb az időjárás és sokat esik az eső. Mára mindez természetes, a gyönyörű tájhoz könnyű hozzászokni. Az itt élő emberek szava járásából külön szótárt lehetne írni, a különleges szavak mellett még a hangsúlyozás is egyedivé, könnyen felismerhetővé teszi az itt születetteket. Itt mindenkinek hegye van, ami valójában a dombokon egy földterület, és
mindenki tisztában van a mácsik, kágyilló, a köped, rastog, a hömbölög kifejezések jelentésével.
Zalaegerszegi Tourinform csapat: A Tourinform iroda 4 fős kollektívája ezer szállal kötődik Zalaegerszeghez. Itt születtek, ismerik a város minden zeg-zugát, lelkesednek a településükért és a vidékért, ahol élnek. Valamennyien személyes küldetésüknek vallják a helyi értékek megmentését, a hagyományok őrzését, az értékek közvetítését.
Ha 5 szóval kellene jellemezniük Zalaegerszeget, amivel leginkább megragadható a hely szelleme, melyek lennének ezek és miért?
Zalaegerszegi Tourinform csapat: Az első szó a virágos. A városba érkezők számtalanszor csodálkoznak rá arra, hogy Zalaegerszeg mennyire „virágos”. Dicsérik a növények sokaságát, a parkokat és a város zöldfelületeit. Évente több tízezer virágot ültetnek el a városban, a díszfák és díszcserjék mellett még számos fűszer- és gyógynövény is található a centrumban.
Az, hogy Zalaegerszegre virágos városként hivatkozunk azonban nem új keletű,
hiszen 1935-ben, a turisztikai célt is szolgáló „Göcseji Hét” elnevezésű, tíz napig tartó programsorozatra virágözönnel várták a városba érkezőket. A program lényege Göcsej és Zalaegerszeg megismertetése volt.
A második szó a kedves. A turisták hangot adnak a Tourinform irodában azon véleményüknek is, hogy mennyire kedvesek az emberek Zalaegerszegen. Pozitív visszajelzés ez számunkra, hiszen a turisztikai szakemberek szerint
egy település akkor hiteles, akkor az igazi, ha az ott élő embereken keresztül érzik ezt a vendégek.
Mi, zalaegerszegiek valljuk, hogy ami nekünk érdekes, az érdekes lehet másnak is.
A következő szó az otthonos. Zalaegerszeg kedves, kellemes, meghitt, barátságos, megnyugtató hangulatot áraszt. A nyüzsgő belváros nem mutatja a túlzsúfoltság jegyeit: élhető terei és utcái hívogatják a sétálásra vágyókat.
A negyedik szavunk a természetközeli. Zalaegerszeg nagy előnye – turisztikai szempontból is –, a természeti környezet. Erdői, túraútvonalai a flóra és fauna szerelmeseinek jelentenek biztos menedéket, míg virágos parkjai, nagy zöldterületei az élhető város kategóriájába sorolják.
Az utolsó pedig legyen a lendületesen fejlődő. Zalaegerszeg lendületesen fejlődő vármegyeszékhely, melynek erősödése különösen az elmúlt években gyorsult fel exponenciálisan, elég csupán az Északi Ipari Parkot, illetve a közelében felépült ZalaZONE tesztpályát említeni.
Induljunk egy képzeletbeli sétára! Melyek azok a helyek, épületek, amelyeket bemutatnának egy ideérkezőnek, ha igazán meg akarja ismerni Zalaegerszeget.
Zalaegerszegi Tourinform csapat: Zalaegerszeg belvárosa kifejezetten érdekes egy idegenvezető számára. A Tourinform iroda szervezésében rendszeresen megvalósuló séták többsége is a vármegyeszékhely történelmi központjából, a Deák térről indul. A közterület nemcsak arról nevezetes, hogy
itt található Magyarország legelső, Deák Ferencet ábrázoló szobra,
hanem ez városunk „origója” is, hiszen itt állt a török korban az a végvár, amelynek nagy része 1675-ben leégett.
A Deák tér a 18-19. századi Zalaegerszeg „lenyomata” olyan neves épületekkel, mint a barokk vármegyeháza – a mai Zalaegerszegi Törvényszék –, a Sóház, a Göcseji Múzeum – az egykori Takarékpénztár – vagy a kéttornyú Mária Magdolna Plébániatemplom.
A Deák térről induló várostörténeti barangolások korszakról korszakra haladnak napjaink centrumáig, a Dísz térig. A barokk érát követően a dualizmus korába érnek a vendégek a Deák térrel szomszédos Kazinczy és Széchenyi terek találkozásánál. A régi városháza, az Arany Bárány Szálló, az egykori piactér – ma forgalmas 76-os út – a 19. századvégi polgári várost jellemzik, ahol ebben időben körülbelül 10 ezer fő élt.
A város „főutcájának” számító Széchenyi tér, valamint annak közvetlen folytatása, a Kossuth utca „vezet át” a 20-21. századba. A régi polgári házakat szanálták az 1960-as években megkezdett, ám voltaképpen a ’80-as évek derekáig tartó belvárosi rehabilitáció során. Mikor a könnyűipar fellegvárává vált Zalaegerszeg új, már-már szokatlanul modern centrumot kapott a hatalmas bevásárlóközpontok – régi neveik: Centrum Áruház, Csemege Áruház, Domus Bútorbolt, Ifjúsági Áruház – és a vadonatúj lakóépületek – mint a Csipkeházak és a Szalagház – miatt. A régi Tüttőssy utca egy szakaszát felszabadították, így alakult ki a város mai központja, a Tulipános szökőkútról is nevezetes Dísz tér.
Remek kontrasztot ad ennek a nagytemplom előtti téren felállított, 1640-es évet megidéző vár és a polgármesteri hivatal előtt található, 21. századi települést ábrázoló város makettje. Ez is adja a belvárosi séták fő vonulatát, az időben több száz éven át tartó utazást.
A Zalaegerszeg titkai című sétán valójában csupán néhány száz métert haladunk a városban, ám ez időben majd 800 évnyi utazást jelent.
Melyik 5 épületet emelnék ki, amelyek leginkább megmutatják a város valódi arcát, hangulatát és építészeti stílusait?
Zalaegerszegi Tourinform csapat:A barokk korszak legimpozánsabb egerszegi épülete a kéttornyú, Mária Magdolna tiszteletére felszentelt plébániatemplom, amely
még a belváros tízemeletes lakóépületei közül is kiemelkedik, hiszen tornyával együtt az 50 méteres magasságot is eléri.
Megjelenítése a korabeli képeslapokon elmaradhatatlan volt. Abból a szempontból kuriózumnak számít, hogy ez egyetlen templom a világon, amelynek a teljes belső freskófestését Johann Ignaz Cimbal osztrák mester és műhelye végezte. Ugyan ma már 11 templom található Zalaegerszeg közigazgatási területén, ám a mai formájában ismert Mária Magdolna Plébániatemplom és annak elődje sokáig, több száz évig a vármegyeszékhely egyetlen istenházának számított.
Nem messze a templomtól, a Batthyány úton találjuk a belváros múzeumegyüttesét. A Göcseji Múzeum, valamint a Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont közvetlen szomszédai egymásnak és már külső megjelenésében is figyelemfelkeltő kontrasztként marad meg az ember emlékezetében. A város történetét elmesélő Göcseji Múzeum épülete a 19. század végén eklektikus stílusban épült, míg a 2022 októberében átadott Mindszentyneum modern szárnya a 20. századi történelem sötét időszakát (a kommunista diktatúra egyházüldözését) mutatja be.
Van, aki hivatalos nevén hívja: Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Van, aki a következőképpen hivatkozik rá: az egykori zsinagóga. Sokan csak „becenevén” említik: a Zsini.
A harmadikként bemutatott épületünk, a román és keleti stíluselemeket ötvöző zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentősebb épülete volt, két tornya messze kiemelkedett a századelejei városképből. A Zalaegerszeg egyik jelképeként is ismert épület ma már a kultúra otthonaként szolgál. A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem amellett, hogy szórakozásra hívja látogatóját, a vármegyeszékhely múltjáról is regél: emeletén kapott helyet ugyanis A zalaegerszegi zsidóság múltja című állandó tárlat.
A Göcsej, valamint a „dimbes-dombos” vármegyeként aposztrófált Zala legszebb panorámáját a bazitai dombtetőn felépített TV-toronyból élvezhetjük. A műszaki objektum 1973 óta áll a turizmus szolgálatában is. Napjainkban is előszeretettel keresik fel a vendégek, hiszen
az országban jelenleg mindössze négy TV-torony fogadja a turistákat: a miénk mellett a pécsi, a miskolci és a Kékestetőn felépített.
Ha a modern Zalaegerszeget – a Kádár-korszakban kiépült települést – szeretnénk bemutatni, akkor legjobb példa a belvárosban, a Dísz tér környékén felépített Csipkeházak épületegyüttese. A két ütemben felépített 6-7 emeletes társasházak különleges homlokzata, csipkére hasonlító erkélykorlátai miatt kapták az elnevezést. A ’70-es, majd a ’80-as években felépített blokkok miatt évtizedeken át „csipkés házak városának” nevezték Egerszeget.
Zalaegerszeget Göcsej tájegység fővárosának tartják,
melynek „esszenciális” lenyomatát a Göcseji Falumúzeum jelenti Ola városrészben. A skanzen nemcsak abból a szempontból egyedülálló, hogy az ország legelső szabadtéri néprajzi múzeumaként nyílt meg 1968-ban, hanem azért is, mert meglévő épület – a Hencz malom – és a folyóvíz – a Zala holtága – mellett építették fel. Méghozzá úgy, mint egy legójátékot: az eredeti házakat boronaelemeire szétszedve szállították, majd állították össze új helyükön. A múzeum emberléptékű: fél-, de akár két órát is szánhatunk rá – vannak, akik sétakertként is számon tartják.
Van bármi olyan egyedi építészeti megoldás, stílusjegy, anyaghasználat, ami Zalaegerszegen különösen jellemző?
Méhesné Tatár Eszter főépítész: A Göcsejben, Zalában élő emberek keményen megdolgoztak mindenért: életükben meghatározó szerepe volt a fának, hiszen épületeiket is belőle készítették. Idővel a paticsfalú, vagyis agyaggal tapasztott boronaházak helyét a téglaházak vették át. Városunkban több téglaégető is működött az évszázadok során – a legjelentősebb, 14. századi nyomára éppen a Mindszentyneum építési területén bukkantak rá. Az információ új adalékot adott Egerszeg középkori történetéhez, a régészek a feltárt téglaégetőket restaurálták és eredeti helyszínükön, a látogatóközpont pincéjében kiállították.
Az eredeti göcseji, csonkakontyolt tetős házakat megtekinthetjük a Göcseji Falumúzeum portáin. A néprajzi tájegységtől teljesen sosem távolodtunk el, erre remek példa a korábban említett Csipkeházak épületegyüttese, amely csonkakontyolt tetőre emlékeztető homlokzattal rendelkezik. Vadász György Ybl-díjas tervező így idézte meg a múltat egy modern épület esetében.
Hogyan jellemezné Zalaegerszeg építészetét? Hogyan alakult a most láthatóvá a város arca?
Méhesné Tatár Eszter főépítész: A 20. század elejei hivatalnokváros polgári-családi házas övezetéből már csak imitt-amott maradtak meg épületek a városvezetés által szorgalmazott és a 20. század második felében megvalósított belvárosi rehabilitáció miatt. A település „arcát” a belváros mellett természetesen a különböző városrészek, peremkerületek is jól jelzik, melyek egyedi hangulattal, épületekkel – és így: építészeti stílussal – is rendelkeznek.
Az 1950-es és ’80-as évek között több lakótelep született meg szó szerint a termőföldből:
Kertváros, Landorhegy a legnépesebb városrészeink, ahol az outinlord, alagútzsalus és panel technikával építették fel a többségében négy, illetve tízemeletes társasházakat. Páterdomb városrészünk azonban arról is nevezetes, hogy koncentráltan találhatók itt az ONCSA-házak, melyeket 1940-es években építettek szegénysorsú családoknak, valamint Kádár-kockák. Csácsbozsok gyönyörű családi házas övezet, ahol már többségében a 20. század végén és a 21. században emelt „villák” találhatók.
Mik voltak azok a hatások, amelyek leginkább meghatározták a város átalakulását?
Zalaegerszegi Tourinform csapat: A település szerkezetét – a lakosság növekedése mellett – a természeti csapások is erőteljesen befolyásolták, különösen a tűzvészek.
1826-ban két hét alatt szinte a teljes város leégett.
Az új parcellákat déli irányban jelölték ki, ott kezdett el terjeszkedni a város. Emiatt változott meg Egerszeg fő tengelye: az addigi kelet-nyugati irány észak-délire tevődött át. Ekkor indult el az a folyamat is, amikor a girbe-gurba utcákat megszüntették és rendeletben határozták meg a biztonságosabb építőanyagok (például a paticsfal helyett tégla) használatát. Illetve Mindszenty József tevékenysége is erősen hatott a település arculatára.
Mik az elmúlt 3 év legnagyobb változásai Zalaeregszegen? Hogyan hatottak ezek a városra, illetve a lakosságra?
Zalaegerszegi Tourinform csapat: Elsőként a Kosztolányi utca kétirányúsítását említenénk meg, amely leginkább a helyiek mindennapjaira volt hatással. Az elmúlt években sok régi épület menekülhetett meg és kapott új funkciót. A múzeumi fejlesztések is meghatározóak voltak a közelmúltban például ezek közül a legfrissebb a Mindszentyneum megnyitása.
Mindszenty József bíboros, hercegprímás neve világszerte ismert, ám Zalaegerszeg különösen ápolja az ő emlékét, hiszen az „Apát Úr” 27 évet töltött életéből Zalaegerszegen. Balog Margit történész több könyvet is írt Mindszentyről, szépen megfogalmazta azt is, hogy
Mindszenty még halála után is építi Zalaegerszeget.
Ez a mondat a bíboros szociális érzékenységére utal, hiszen apátplébánosi ideje alatt számos olyan épület született vagy újult meg, amelyek még a mai napig meghatározzák a városképet, mint például a Mária Magdolna Plébánia épülete, az egykori Notre Dame-zárda – a mai Mindszenty-iskola –, a Jézus Szíve Ferences Plébániatemplom, a korábban említett ONCSA-házak vagy a Páterdomb határán álló egykori Szent József Szeretetház, ami ma orvosi rendelő és gyógyszertár.
A Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont 2023-ban az Év Háza pályázaton elnyerte a közönségszavazás díját,
valamint az épület tervezőcsapata ugyanebben az évben a Média Építészeti Díja gálaesten építészeti különdíjjal gazdagodott. Az épület legutóbb az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma pályázatán középület/szakrális kategóriában nyerte el az Építőipari Nívódíjat.
Fontos fejlesztések zajlottak a Gébárti tó körül is. A Kézműves alkotóház bővítése, vízisport eszköz tárolók telepítése, a tó körbejárhatóságának megteremtése két híd építésével, és a Fehér Hattyú étterem megépülése (mely építészeti díjat is nyert) mind a városrész, Zalaegerszeg életébe történő erősebb kapcsolódását tűzték ki célul. Sikeresen, hiszen szívesen és nagy számban keresik fel a sétálni és sportolni vágyók egyaránt a tavat, és a tó körüli létesítményeket.
Mi a helyiek kedvenc helye, hol van a város „találkozási pontja”?
Zalaegerszegi Tourinform csapat: A város lelke napjainkban a modern centrum, vagyis a Csipkeházak határolta Dísz tér. Itt a Tulipános szökőkút mellett több cukrászda, vendéglátóegység is található. A teret két szoborcsoport is díszíti – a Sakkozók és a Zalai nemes –, sőt itt találhatók a hatalmas ZALAEGERSZEG betűk, ahol a szelfizők előszeretettel készítenek fotókat.
Innen egyperces sétára található a világ egyetlen, földön működő toronyóraszerkezete, a Földönjáró toronyóra.
Érdekesség, hogy amiatt nem szerepelhet a Guinness Rekordok Könyvében, mivel valóban egyedülálló a világon, ám pontosan ezért nem tudják összehasonlítani – ez pedig szükséges a listára kerüléshez.
Milyen lehet a település elképzelt jövője? Merre tart a falu/város?
Méhesné Tatár Eszter főépítész: Az adott gazdasági helyzetben és az új építési törvény szellemében is a szükséges minimum elvét követve a meglévő épületállományra és infrastruktúrára támaszkodva szükséges a városi funkciókat ellátni, azaz
a meglévő épületeket használni, felújítani, karbantartani, modernizálni és a barnamezős vagy rozsda területeket újra funkcióval megtölteni, bekapcsolni a város életébe, vérkeringésébe.
Az elmúlt évek ipari fejlesztései – mint az Északi Ipari Park, a ZalaZONE tesztpálya és egyéb ipari beruházások – jó lehetőséget teremthetnek az új magasan képzett munkaerő városunkba áramlásának, illetve az eredetileg is zalaegerszegi fiatalok felsőfokú tanulmányai után a településre visszatéréséhez.
Nem szabad elfelejteni, hogy Zalaegerszeg földrajzi adottságai még messze nincsenek kiaknázva. A turizmusra épülő szolgáltatóipar, főleg a szállás és a vendéglátás sokak számára jelenthet megélhetést, és vonzhat nemcsak turistát, hanem munkaerőt is a vármegyeszékhelyre.
Mik a város legnagyobb kihívásai vagy éppen lehetőségei?
Zalaegerszegi Tourinform csapat: Zalaegerszeg turisztikailag releváns látnivalóinak száma magas, ám a város idegenforgalmi kínálata mozaikos. Előbbi előnynek számít, utóbbi pedig kihívás elé állítja a turisztikai szakembereket, akiknek folyamatos feladatot jelent, hogy az elszórt nevezetességekkel úgy és olyan mértékben érjék el a potenciális turistákat, hogy kedvük legyen felkerekedni és akár nagyobb távot is megtenni a látványosságok miatt.
Van kedvenc városi legendájuk, anekdotájuk?
Zalaegerszegi Tourinform csapat: Miután 1600-ban a törökök elfoglalták és megszállták a szomszédos Kanizsa várát, az egerszegi vár lett a megyei végvárrendszer központja. A vár kapitánya egyben a végvárrendszer főkapitány-helyettesi posztját is betöltötte. 1600 után több ütközet is volt a környéken portyázó török csapatokkal.
A hagyomány szerint a török dúlások idején Zalaegerszeg lakossága egyszer furfanggal mentette meg a várost a török portyázóktól.
Síppal-dobbal nagy zajt csaptak, így hitetvén el az ellenséggel, hogy sokan vannak. Ennek alapján alakult ki városunkban a húsvéti határjárás hagyománya. Nagyszombaton a Mária Magdolna Plébániatemplom előtt gyülekeztek a helyiek, éjfélkor pedig a város legényeiből, fiatal férfijaiból verbuválódott csapat puskákkal, a töröktől megszerzett zászlóval, lövöldözéssel, dobolással, sípolással idézte meg a régi eseményt. Majd a szőlőhegyekbe mentek és egy rigmust énekeltek: „Sáncz regement, sántha kapitány, félre török, magyar elől, jön a viczispán!”
A határjárás hagyományát a II. világháború után, az 1950-es évekig is megtartották a helyiek.
Bár a határjáráson napjainkban már nem tudunk részt venni, a szokás emlékét mégis őrizzük, például a Május 1. ligetnél Németh János keramikusművész A török elleni küzdelmek című emlékművével 2001-ben is megidézte ezt a szokást.
Az egerszegi végvár sem áll napjainkban, de bronzból készült makettje a plébániatemplom előtti Mindszenty téren megtekinthető.
