Milyen Balatont szeretnénk? Mit építsenek az ingatlanfejlesztők? – ez volt a két központi kérdése annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amit az INFOTÉR CONTECH 2025 konferencia első napján tartottak. A résztvevők között Lengl Zoltán balatoni főépítész mellett ott voltak a magyar ingatlanpiac legfontosabb szereplői is. Összefoglaló.
A Balaton szolgáltatta a fő témát a Genius Loci Építészeti Alapítvány sátrában, a VIP Szalonban az INFOTÉR CONTECH konferencia 2025-ös alkalmán. A témában Lánszki Regő építészeti államtitkár mellett Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár, valamint Lengl Zoltán balatoni főépítész is megszólalt, majd jöttek az ezzel kapcsolatos beszélgetések, előbb a balatoni üdülőkörzet, majd az általános fejlesztéspolitika vonatkozásában. Negyed négykor Szénási Zsolt, a Térplan Kft. ügyvezető igazgatójának moderálása mellett újabb öt résztvevő foglalta el a helyét a pódiumon, a téma pedig az volt, hogy mit építsenek a Balatonhoz az ingatlanfejlesztők.
A beszélgetés azzal kezdődött, hogy a résztvevők elmondták, ők maguk mivel foglalkoznak a tó körül, illetve ők milyen jellegű fejlesztéseket találnának célszerűnek. Hölgyeké az elsőbbség, Juhász-Lipcsei Betta kezdte a sort, aki a Balaton Park Circuit média- és kommunikációs vezetője. A balatonfőkajári versenypálya működtetésének egyik fő mozgatórugójával, Walter Csabával már mi is beszélgettünk bővebben, Juhász-Lipcsei pedig ezúttal elmondta, a nemrégiben megrendezett MotoGP-hétvége 82 500 látogatót vonzott a versenypályára, ami remek reklámot jelentett a régióra nézve.
Száguldó cirkusz két keréken: mit keres a MotoGP Balatonfőkajáron?
Walter Csaba arról beszélt lapunknak, milyen nehézségekkel jár egy MotoGP-futam megszervezése és mennyire van ma Magyarországon egy versenypálya a Hungaroring árnyékában. Interjú.
Csikós Miklós, a CORDIA Management Kft. műszaki igazgatója leszögezte, lakófejlesztő vállalatot képviselve természetesen elsősorban lakóépületben gondolkodik. Elhangzott, hogy az építkezés láncolatában az ingatlanfejlesztő képezi a legutolsó szereplőt, és a fejlesztő felelősségvállalás és egy regionális fejlesztési koncepció felállításának fontosságát hangsúlyozta a szabályozási tervek és övezeti besorolások vonatkozásában. Ha az övezeti besorolás még kialakítás alatt van, tette hozzá, a folyamat során elengedhetetlen a társadalmi egyeztetés is.
Varga-Ötvös Béla, az ÉrtékTérkép Kft. munkatársa, településfejlesztő elsősorban azt a nehéz kérdést fejtegette, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a környezetvédelmet, az anyagi megtérülést, illetve a fenntarthatóságot.
Mint elmondta, a legfontosabb, hogy a Balaton egyáltalán megmaradjon, így az ökológiai egyensúly fenntartásának kell prioritást élveznie.
A kulcsszó itt a tájhasználat volt, kiemelt figyelmet szentelve a vízrendszer védelmének, mellyel kapcsolatban a szakember szájából elhangzott, hogy legfőbb kívánsága a vizet övező kerítések felszámolása lenne.
Ha a Balaton természetközeli állapotának megőrzése és az urbánus beépítése között kellene dönteni, Németh Zsolt állami főépítész mindenképpen az előzőt választaná. Hozzátette, kifejezetten rossz véleménnyel bír a lakóparkokról, melyeknek megvalósítása gyakran már csak azért sem szerencsés, mert a térség elérte azt a maximális beépítettséget, ami mellett a fenntarthatóság és az egészséges egyensúly még megvalósítható.
Lengl Zoltán, a nemrég kinevezett balatoni főépítész szerint az építészeti törvény, illetve a nemrégiben bevezetett Vízparti Terv szigorú keretet ad a területfelhasználási módok vonatkozásában.
Bár azzal egyetértett, hogy a természetközeli állapotú területeket konzerválni kell, hozzátette, emellett a már beépített, de alulhasznosított területek fejlesztése is fontos lenne. Lengl, akivel nemrégiben mi is készítettünk interjút, arról is beszélt, szerinte arra kéne törekedni, hogy a közigazgatáson keresztül meg lehessen jeleníteni a közösségi érdekeket is, de felhívta arra a figyelmet, hogy a vízió megvalósítása mindent figyelembe véve akár 10-15 évbe is beletelhet.
Tervek, tájak, települések – Interjú Lengl Zoltánnal, a balatoni főépítésszel
Lengl Zoltán új balatoni főépítészként abban látja a feladatát, hogy közös nyelvet találjon fejlesztők, önkormányzatok és helyiek között – miközben meg kell védenie mindazt, amiért az emberek a Balatonhoz kötődnek.
Ismét Juhász-Lipcsei Bettáé volt a szó, a téma pedig a jövő volt, az, hogy a beszélgetés résztvevői pontosan milyen terveket szeretnének megvalósítani a Balaton körül. A versenypálya kommunikációs vezetője elmondta, a Balaton Park Circuiten megrendezett események Európa legbefolyásosabb turistáit és ingatlanbefektetőit csalogatták a régióba, és elmondta, ezen réteg kiszolgálása érdekében további hét szállodát, illetve egy európai szinten is nagynak számító konferenciaközpontot kívánnak itt megvalósítani.
Abban természetesen Csikós is egyetértett, hogy fontos a szabályozási keretek megteremtése és ezek tisztázása, és ez ideális esetben még a telekvásárlás és az azon végbemenő fejlesztés megvalósulása előtt történik meg, hogy aztán a jogi alapok tisztázása ne adjon hozzá hónapokat, éveket a projekt befejezési dátumához. Továbbá mindenkit biztosított afelől, hogy a CORDIA által jelenleg is kivitelezés alatt álló, fonyódi The View lakópark esetében cége minden ökológia és társadalmi jellegű elvárásnak meg fog felelni, beleértve a környező vízparti terület rendezését, a megközelítő út, a közvilágítás és a vendégparkolók kialakítását, illetve a fásítást és zöldítést is.
Terveid vannak a Balatonnál? Már elérhető a Vízparti Terv települési bontása!
Új korszak kezdődött a Balaton szabályozásában, most mindenki beletekinthet a részletekbe.
„Szeretnénk jót csinálni, és ebbe a jelenlegi társadalmi, gazdasági keretek között egy nagy volumenű lakásfejlesztés, aminek az energiakibocsátása, az éves energia felhasználása jóval alacsonyabb a most előírtnál, és messze-messze alacsonyabb, akár tizede, mint az átlag, abszolút beletartozik” – tette hozzá a műszaki igazgató. Lengl ehhez hozzáfűzte, a múltban akadtak olyan fejlesztők, akik a különböző kiskapuk kihasználásával ártottak ennek az ideának, ám a Vízparti Terv most tisztázta a feltételi rendszert, és erre nem semmiképpen sem ad lehetőséget.
Még mindig ugyanerre reflektálva kért szót Németh Zsolt, akitől elhangzott, a fenntartható fejlődés egyik kulcsa az, hogy a fejlesztők merjenek a barnamezős területekkel is foglalkozni, ugyanis nagy számban találhatók olyan szállodaépületek a Balaton környékén, amelyek jelenleg használaton kívül vannak, és rossz műszaki állapotuk ellenére még – a kívánt vállalkozókedv és befektetés mellett – hasznosíthatók lennének.
„Minden magánjellegű fejlesztés kell, hogy együtt járjon közösségi fejlesztéssel. Enélkül ezeket a fejlesztéseket a közösségnek eladni nem könnyű, és csak vitára adhat okot”
– fűzte hozzá.
Varga-Ötvös egy érdekes ötlettel kapcsolódott be a beszélgetésbe: „Minden egyes sörben, szállodai szobadíjban, rendezvénydíjban, parkolódíjban legyen egy megadott százalék – mondjuk, a partmenti területeken tíz, a háttérteleüléseken húsz – , ami egy ökológiai alapba folyna. Tehát a felhasználó fizetne, de a pénzéért vissza is kapna, például közterület- vagy ingatlanfejlesztés formájában.” – magyarázta.
Az esemény végén mindenki egy-két mondatban kifejthette, húsz év múlva milyen Balatont szeretne látni. Juhász-Lipcsei elmondta, reméli, hogy a Balaton hamarosan „Európa új Garda-tava lehet”, míg Csikós elsősorban a fenntarthatóságot tartotta szem előtt, és elárulta, a vállalatában egy energetikai „team” dolgozik azon, hogy ilyen tekintetben minél hatékonyabb épületeket valósíthassanak meg a jövőben.
Varga-Ötvös ugyanezeket a kulcsszavakat ismételte meg, ám felhívta mindenki figyelmét a túlfogyasztás létező jelenségére, Németh azt szeretné, ha a most meglévő természeti, tájképi, építészeti értékeket is megtartva elsősorban csak minőségi fejlesztések valósulnának meg a Balaton körül, Lengl pedig annak örülne, ha mind a táj, mind a települések meg tudnák őrizni egyedi sajátosságaikat.
A délutáni kerekasztal-beszélgetéssel gyakorlatilag véget ért az INFOTÉR CONTECH 2025 Balaton-programja, ám a kérdéskör a jövőben is az egyik legvitatottabb és legmegosztóbbja marad a magyar építésügynek, így természetesen ezzel a hely.hu-n továbbra is kiemelt figyelemmel foglalkozunk majd.
