A DPI-DESIGN egyértelmű építészeti gesztussal, egy spirális vonallal formálta meg a Debrecenben építendő Magyar Közlekedési Múzeum tervét, mellyel a II. díjat nyerte el az ötletpályázaton. A pályaművet a tervezők szavaival mutatjuk be.
Tervezési alapgondolat
A Magyar Közlekedési Múzeum új épületének tervezése során elsődleges célunk a közlekedés mozgásának dinamizmusát és a technológiai fejlődés jövőbe mutató értékeit ötvözni egy fenntartható, ökologikus szemléletmóddal.
A végtelen jele, az önmagába visszatérő forma nemcsak a járművek mozgásának szabadságára utal, hanem az épület trendeken átívelő időtállóságára is.
A koncepció szerves része a környezetbarát technológiák integrálása és a fenntarthatóságra való törekvés, ami a múzeum épületének és környezetének minden elemében megjelenik. Az épület nemcsak a közlekedési történet megőrzésének és bemutatásának helyszíne, hanem egy fenntartható és ökologikus jövő szimbóluma is.
Területalakítási koncepció
Az épület a Debrecen külterületén elhelyezkedő zöldmezős területen található, közel az autópályához és a BMW elektromos járműveket gyártó új üzeméhez. Az épület formavilágát a közlekedés dinamikája és a technológiai fejlődés inspirálta, a járművek mozgásának folytonosságát és szabadságát szimbolizálja. A projekt kiemelkedő jelentőséggel bír, a fenntartható autóipari fejlesztések és közúti közlekedés mint kultúra formáló erő közötti kapcsolaton alapul.
Az épület tereiben és kialakításában a forma és a funkció összhangja erőteljes,
hangsúlyozva a járművel mozgás szabadságát és élményét.
Illeszkedés
Az épület elhelyezkedése szorosan kapcsolódik a közúti közlekedési infrastruktúrához, különös tekintettel az autópályára és a BMW gyárra, amely szimbolikus kapcsolatot teremt a közlekedés története és jövője között. Az épület megközelíthetősége elsődlegesen közúti közlekedési eszközökkel történik, személygépkocsival, autóbusszal és motorkerékpárral. Az épülethez közvetlenül kapcsolódó parkolóhelyek az épületet kiszolgáló úthálózathoz kapcsolódnak, lehetővé téve a kényelmes közlekedést és megállást. A hosszú távú fejlesztések között szükséges lesz a kerékpáros infrastruktúra bővítése is, amely biztosítaná Debrecen és a múzeum közötti kerékpáros közlekedést.
Környezetalakítás
Az épület környezetének alakítása során nagy hangsúlyt fektettünk a zöldfelületek és ökológiailag aktív elemek integrálására. A nagy burkolt felületek csapadékvizét nyitott tározókba, esőkertekbe vezetjük, amelyek egyrészt vizuálisan kellemes hatást keltenek, másrészt ökológiai funkciót is betöltenek, hozzájárulva a vízvisszatartáshoz és a biodiverzitás növeléséhez.
Az épületet körülölelő területeken a lehető legnagyobb zöldfelületeket hozunk létre,
amelyek szabad átjárást biztosítanak a gyalogosok számára, megközelítve a ligetek és vízfelületek között kanyargó próbapályát. Az épület közvetlen környezetében és az épületben a gyalogosforgalom szabadon áramlik a múzeum különböző részei között, külön figyelmet fordítva a látogatói élményre és a természeti környezet látványának integrálására. A tetőfelületek és belső udvarok szintén jórészt zöldfelületekkel borítottak, ahol látogatók pihenhetnek, időzhetnek.
Funkcionális rendszer
Az épület funkcionális elrendezése egyszerre szolgálja a látogatók kényelmét és a kiállítási tárgyak hatásos bemutatását. A bejárati előcsarnokból induló múzeumi séta útvonala dinamikusan áramló térben zajlik, amely a bemutatóterek, oktató- és előadótermek, valamint a múzeumi műhelyek mentén halad végig. Az épület belső terei könnyedén átláthatók, és az egyes funkcionális területek egyszerűen, de komplex módon kapcsolódnak egymáshoz.
Az épület legmagasabb pontján található panorámás büfé és tetőterasz lehetőséget nyújt a látogatóknak arra, hogy megpihenjenek és gyönyörködjenek a környező tájban,
a kiállítási program bejárása közben. Az emelkedő kiállítóterek alatt kaptak helyet az oktató és előadóterek, az üzemeltetés irodai és technológiai terei, valamint a raktárak, műhelyek, gépészeti és épületvillamossági kiszolgáló területek. Az épület kialakításánál térszín alatti épületrészt nem terveztünk, amely jelentős költségmegtakarítást jelent és egyúttal biztosítja a kollekció száraz és biztonságos tárolását a belvízveszélyes területen.
Mivel az épület minden oldalról megmutatkozik, különleges jelentősége van szoborszerű megjelenésének.
Építészeti formálás, anyaghasználat
Az építészeti formálásban az áramló alapforma dominál. A földről elrugaszkodva, önmagába visszatérve ikonikus megjelenésű eleme lesz környezetének.
Az üvegezett homlokzaton fémburkolatokat és árnyékoló rendszert alkalmazunk, az árnyékoló rendszer folyamatosan változó fényjátékot teremt a belső terekben, amelyek a kiállított járművek fényezését életre keltik. Az épület szerkezete monolit vasbeton alépítményen áll, amelyre a kiállítóterek ragasztott faszerkezetű keretei kerültek, biztosítva a fenntarthatósági elveket és a kiállatóterekben a természetes anyagok dominanciáját. A tető extenzív növényzettel borított, amely hozzájárul az épület energetikai teljesítményéhez és a helyi mikroklíma szabályozásához.
Fenntarthatóság
A múzeum tervezése során különös figyelmet fordítottunk a fenntarthatósági szempontok beépítésére. Az épület energiafelhasználását minimalizáltuk passzív és aktív megoldások kombinálásával. A tető extenzív zöldfelületei csökkentik a hőterhelést nyáron, míg a homlokzaton elhelyezett ferde lamellák árnyékolják a belső tereket, így csökkentve a hűtési igényt. A napenergiát hasznosító napelemek biztosítják az épület elektromos energiaigényének nagy részét, amelyek a tetőn és a telek egyéb, erre alkalmas részein is helyet kapnak. A fűtési és hűtési rendszert talajszondák alkalmazásával oldottuk meg, biztosítva az épület hatékony energiafelhasználását. Az épület karbonlábnyoma minimalizált, hiszen a használt anyagok – beleértve a fa és újrahasznosított alumínium elemeket – természetesek, újrahasznosíthatók, és a lehető legkisebb környezeti terheléssel járnak.
Az épületben alkalmazott vízgazdálkodási rendszerek is a fenntarthatóságot szolgálják: a csapadékvizet nyílt vízfelületekbe és esőkertekbe gyűjtjük, így csökkentve a csatornarendszerre nehezedő terhelést, miközben a helyi ökoszisztémákat is támogatjuk. A szürkevizet újrafelhasználjuk a mosdókban és öntözési célokra, amely tovább javítja az épület fenntarthatósági jellemzőit.
Belsőépítészeti, kulturális koncepció
A belsőépítészeti kialakítás során a kiállítási tárgyak és a dinamikusan áramló terek közötti harmónia volt a cél. A belső terek visszafogott színvilága világosra pácolt fa fallal és mennyezeti felületekkel, valamint sötét, elegáns fa padlóburkolatokkal vannak ellátva, amelyek erőteljes, modern atmoszférát teremtenek.
A természetes fény változása, amit a homlokzati lamellák biztosítanak, folyamatosan új élményt nyújt a látogatóknak,
így az épület belső tere dinamikusan él együtt a napszakok változásával.
A belső terek látványát a zöldtetők és a belső udvarok élő növényzete egészíti ki, amelyek harmonikus kapcsolatot teremtenek a múzeum és a környezet között. Az épület különleges elhelyezkedése és formája lehetőséget biztosít arra is, hogy képzőművészeti alkotásokkal gazdagítsuk a látogatói élményt, amelyek a múzeum külső tereiben, a tetőkertekben és belső átriumokban kapnak helyet, erősítve az épület ikonikus státuszát és kulturális üzenetét.
A bírálóbizottság véleménye
„A pályamű több más pályaműhöz hasonlóan egyfajta spirális vonalat tett meg a tervezési koncepciója alapjául. Ezt a spirált ugyanakkor – több más pályaműtől eltérően – lényegesen frappánsabb módon dolgozta ki. Míg ugyanis más pályaművek esetében a spirálnak egyszer vége szakad, és így a látogatóknak a már egyszer megtett útvonallal azonos úton kell visszatérni, majd elhagyniuk a múzeumot, addig ez a pályamű helyesen oldotta meg, hogy az állandó kiállítás leendő történetmesélését követve, a gépjárműgyártás kezdetével indulva, annak korszakain keresztül jut el a kezdő pontból a végpontba – amely így egyszersmind a kiállítás kijárata és bejárata is egyben.
Az erőteljes jelként a körülötte lévő tágabb térséget meghatározó, egyfajta orientációs pontot a térben kijelölő épület egyszerre ír le egy fekvő nyolcas formát, valamint a végtelent jelentő egyezményes jelt, ugyanakkor a közelben található autópálya csomópontok vizuális megjelenése is reflektál, így a tervezett forma megtalálja a kapcsolódást a benne található funkcióval is.
A Bírálóbizottság pozitív elemként emelte ki azt, hogy a terv egy állandó átlátást, vizuális kapcsolatot biztosít az egyes múzeumi terek között, így a látogató, néző folyamatosan tudja, hol is van épp, ezzel reflektálni tud arra az utazás-élményre, amelyet az új kiállítás számára kínál.”
Szerkesztette: Paár Eszter Szilvia
