A szakértő azt is megmondja mennyivel, ugyanakkor a klímahasználat kérdéseket is felvet.
A klíma ma már nem egyszerű kényelmi extra a lakáspiacon, hanem komoly értéknövelő tényező. Az ingatlan.com friss elemzése szerint a 2026-ban eladottként megjelölt lakások és házak adatai alapján a légkondicionálóval felszerelt ingatlanok
átlagos négyzetméterára sok esetben több mint 100 ezer forinttal magasabb volt, mint a klíma nélküli otthonoké.
Budapesten a klímás lakások négyzetméterára átlagosan 105 ezer forinttal haladta meg a légkondi nélküli ingatlanokét, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál nagyjából 5,3 millió forintos különbséget jelent.
A megyei jogú városokban ennél is nagyobb volt az eltérés: ott egy hasonló méretű lakás esetében 6,2 millió forinttal is többet érhetett a klímás ingatlan. A kisebb városokban és községekben a különbség egy 50 négyzetméteres lakásnál akár a 10 millió forintot is meghaladhatta.
Az ingatlan.com ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a teljes árkülönbséget nem önmagában a klíma magyarázza. Légkondicionáló jellemzően eleve jobb állapotú, korszerűbb, értékesebb lakásokban van, vagyis a berendezés sokszor egy általánosabb minőségi szint része.
A vevői gondolkodás azonban egyértelműen változik: a hosszabb és gyakoribb hőhullámok miatt egyre többen keresik a nyáron is élhető, hűthető otthonokat.
A klíma ráadásul nemcsak hűtésre jó. A korszerű berendezések fűtésrásegítésre is alkalmasak, ami az energiapiaci bizonytalanságok után különösen felértékelődött. Egy több százezer forintos, vagy több helyiség esetén akár milliós beruházás így az eladáskor bőven megtérülhet – legalábbis a mostani piaci adatok alapján.
Várhatóan a klímás lakaások aránya tovább fog növekedni, hiszen jelenleg csupán minden negyedik otthonban van klíma. A KSH 2022-es adatai szerint a 4 millió lakott háztartásból csupán 1,1 millióban található légkondicionáló, míg 2,9 millió otthonban nincs ilyen.
Csakhogy a hűvös lakásnak rendszerszintű ára is van.
A tömeges klímahasználat a kánikulai napokon jelentősen terheli az áramszolgáltatást, különösen a délutáni és esti csúcsidőszakban. Nem véletlen, hogy nagy vitát váltott ki Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter felhívása, amelyben arra kérte a lakosságot, hogy 18 és 21 óra között mérsékelje az áramfogyasztást és a klímaberendezések használatát.
A légkondicionáló tehát egyszerre lett értéknövelő lakáspiaci előny és a klímaváltozás egyik ellentmondásos válasza. Egyre forróbbak a nyarak, ezért egyre több klímára van szükség – de minél több klímát használunk, annál nagyobb nyomás nehezedik az energiarendszerre. A jövő lakásainál ezért nemcsak az lesz a kérdés, van-e bennük légkondi, hanem az is, mennyire jól árnyékoltak, szigeteltek és energiahatékonyak.