Öt évvel ezelőtt Budapest II. kerülete kezdeményezést indított egy forgalmi zajtól és üresen álló üzlethelyiségektől sújtott városrész revitalizációjára. A projekt során a magyar főváros XI. kerületében található egyik sugárútjánál már bevált, sikeres recepthez nyúltak vissza.
A mai Bartók Béla út nyomvonala már a középkori várostérképeken is fellelhető, abból az időből, amikor a városnak ezt a részét még Budának hívták. A Gellért-hegy lábától, közvetlenül a Duna nyugati partjától induló út a korábbi koronázó-város, Székesfehérvár felé vezet – hosszú ideig erről a városról nevezték el az utcát. A Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér közötti szakasz csak 1945 óta viseli a híres zeneszerző, Bartók Béla nevét.
A korábban élettel teli és népszerű sugárút 1945 után hanyatlásnak indult. A kávéházak bezárásra kényszerültek, helyüket állami áruházak vették át, a kulturális intézmények eltűntek, a forgalom pedig évtizedről évtizedre egyre nagyobb teret hódított magának. Miközben az 1960-as években még számos buszjárat dübörgött a macskakövön, a 70-es és 80-as években egyre több autó jelent meg – ez a folyamat pedig 1990 után tovább erősödött.
2006-ban azonban a XI. kerület várospolitikai és várostervezési úttörő szerepet vállalt: egy olyan modellt fejlesztettek ki, amely 15 évvel később valóban bevált és követőkre talált. A kiindulópont az a döntés volt, hogy megépítik a részben a Bartók Béla út alatt futó 4-es metrót, amely a felszíni, zajos busz- és villamosforgalom nagy részét hivatott kiváltani.
Elmaradt dzsentrifikáció
Az utca revitalizációjának legfontosabb stratégiai döntése a kerületi tulajdonban lévő üzlethelyiségek hosszú távú, rendkívül kedvező feltételekkel történő bérbeadására irányuló pályázati lehetőség volt.
Az egyetlen feltétel abban állt, hogy az üzlet hasznosítása kulturális vagy gasztronómiai szempontból járuljon hozzá a – mostantól BBB, vagyis Bartók Béla Boulevard márkanévvel jelzett – utca újjáélesztéséhez.
Rövid időn belül megnyíltak az első kávézók és bisztrók – köztük a legendás Hadik és Szatyor – a többnyire kisméretű helyiség pedig a Műszaki Egyetem közelségének köszönhetően gyorsan megtalálták törzsközönségüket. Nagyobb területeket a sugárút elején a városszerte ismert Pagony gyerekkönyvesbolt vette birtokba, amely rendszeres felolvasásokkal és könyvbemutatókkal valóban gazdagítja a kerület kulturális életét. Hasonló hatást ért el a KÉK – Kortárs Építészeti Központ is, amely a nappal használt co-working munkahelyekkel és számos rendezvénnyel hozott életet a hatalmas kirakatok mögé.
Kádár Bálint, a KÉK egyik alapítója és kurátora rámutatott, hogy a hosszú távú, kedvező bérleti feltételek egy ilyen jelentős úton egyedülálló lehetőséget jelentettek a kulturális intézmények számára a nagyközönség előtti bemutatkozásra. Ugyanakkor a magasabb árszínvonalat megengedő kávézók és éttermek számára is üzletileg kifizetődő lehetőség a kerületi helyiségek bérlése. Kádár szerint a modell legnagyobb sikere, hogy a non-profit intézmények beköltözése lehetővé tette a gasztronómiai-kulturális mixet, és megakadályozta a negyed dzsentrifikációját.
A budai körút
Négy kilométerrel északabbra, a II. kerületben öt éve tart egy hasonló kísérlet az üresen álló helyiségek felszámolására és egy nagy főútvonal újjáélesztésére: ez a Margit körút, amely szintén a Dunától indulva vezet a Széll Kálmán téri közlekedési csomóponthoz.
A Margit körút csak 1894 óta viseli ezt a nevet – közel húsz évvel a Margit híd felavatása után. A „Budai körút” átnevezése előtt az egyes utcaszakaszok, amelyek valójában nem is alkotnak egységes körgyűrűt, a Primás utca, Török utca és Ország út neveket viselték. Még a 20. század elején is alacsony beépítés jellemezte a környéket, hasonlóan ahhoz, ami még ma is látható a Széll Kálmán tér északi oldalán, vagy ami 1998-ig, a Mammut megépüléséig a Széna tér környékét határozta meg. A Margit körút mai, nagyvárosi arculatát csak az 1930-as évek magas beépítéseivel nyerte el, így
ez az út jelentősen fiatalabb, modernebb karakterű, mint a Bartók Béla út.
2020 végén a II. kerületi önkormányzat létrehozta a Margit-negyed kezdeményezést, hogy új életet leheljen a körútba és környezetébe: kulturális és szociális intézményeknek, civil kezdeményezéseknek, valamint kis- és középvállalkozásoknak kínálnak részben kedvezményes bérleti lehetőséget az évtizedek óta üresen álló ingatlanokban. Míg a Margit körutat 1990 előtt számos üzlet és két mozi jellemezte, ezek a Mammut bevásárlóközpont megnyitása után bezártak. Az üzlethelyiségek a kerület tulajdonában maradtak, amely azóta csak a karbantartási költségeket fizette, bevétele azonban nem származott belőlük.
Túlteljesített várakozások
„Egy városrész vagy organikusan fejlődik, vagy egy felülről vezérelt megújítási program révén. Mi egy középutat szeretnénk találni annak érdekében, hogy a hagyományok megtartására és a progresszív ötletekre egyaránt legyen lehetőség” – nyilatkozta öt évvel ezelőtt Berg Dániel, az akkori alpolgármester és a Margit-negyed tanácsadó testületének elnöke. A kilenctagú testület helyi vállalkozókból, művészekből és elkötelezett kerületi képviselőkből áll. Ongjerth Dániel, a projekt kulturális menedzsere – aki korábban a Bartók Béla Boulevard projektben is részt vett – megemlítette, hogy közel 90 ingatlanról van szó, amelyek többsége lakhatatlan vagy használaton kívüli volt. A legtöbb ilyen ingatlan pincehelyiség, padlás vagy korábbi butik, amelyeket a 1980-as években építettek be a házak földszintjeibe, majd a rendszerváltás után ezek átkerültek a kerülethez.
A 2021 tavaszi első pályázatra öt hét alatt több mint 130 jelentkezés érkezett be 22 helyiségre, ami minden várakozást felülmúlt. 2021 nyarától folyamatosan tucatnyi új üzlet csatlakozott. Jelenleg 18 helyiség vár bérlőre, köztük egy 124 négyzetméteres terület a Margit körúton (galéria vagy közösségi iroda céllal), egy 179 négyzetméteres tér a Bem rakparton (vendéglátás céllal), vagy egy apró, 20 négyzetméteres üzlet havi 50 000 Forint körüli bérleti díjért.
Diszkó a Dugattyúsban
Tavaly tavasszal végre a Margit körút építészetileg legértékesebb lakóházának földszintje is megtelt élettel. A 600 négyzetméteres területre 2023 októberében írtak ki pályázatot, másfél évvel később pedig – a Domány Ferenc és Hofstätter Béla által tervezett Bauhaus-ikon nevére utalva – beköltözött a Dugattyús.
A kulturális központ nemcsak péntek és szombat esti táncestékkel, hanem kiállításokkal, filmvetítésekkel és beszélgetésekkel is várja a közönséget, minden nap délelőtt 10 órától.
A Margit körútnak nincs meg az a szerencséje, mint a Bartók Béla útnak, ahol az új metróvonal miatt jelentősen csökkent a forgalom és a zaj. Az utcafásítás vagy a kerékpársáv is hiányzik, pedig ezek az „összetevők” nagyban javítanák a városrész élhetőségét.
Ugyanakkor a körút végén található Széll Kálmán teret több mint tíz éve gyalogosbarát módon felújították, és a Millenáris Parkot is kivezették egészen a Margit körútig. Az akadálymentesség és a zöldkapcsolatok azok az elemek, amelyek segítenek javítani a kültéri életminőséget. Kérdés, merre fejlődik tovább a Margit-negyed a közeljövőben.
