Arne Hübner

A Mátyás-templom és a Központi Vásárcsarnok tarka tetőcserepei vagy a Párisi udvar visszafogott színes mozaikhomlokzata híres példái annak, hogy nemcsak a szürke vakolat és a sárgás mészkő, hanem az élénk színek is kezdettől fogva fontos szerepet játszottak Budapest építészetében.

Tíz év telt el azóta, hogy a világ búcsút vett Zaha Hadidtól. A „görbék királynője” olyan űrt hagyott maga után, amely az építészvilágban a mai napig érezhető.

A hagyományos elismerések mellett egyre nagyobb szerepe van a különböző „online díjaknak”, ahol az internethasználók szavaznak egy-egy épületről.

A magyar építészszcéna továbbra is erősen férfiközpontú. Az egyenlőtlenségek ellenére mégis találunk olyan építésznőket, akik kiemelkedő minőséggel és vállalkozói bátorsággal törnek utat maguknak. Közülük mutatunk be most hatot.

Miként kezeli ma a magyar főváros azt a kihívást, hogy a romos állagú épületeket felújítsa, és az örökség veszélyeztetése nélkül ötvözze a régit az újjal?

2009 és 2022 után és 2026-ban is van olyan projekt, amely jól mutatja, hogy miként válaszolnak Magyarország tervezői az európai építészet aktuális és fontos kérdéseire: szerénységgel, helyérzékenységgel és magas fokú társadalmi relevanciával.

Hogyan lehet forgalmi zajtól és üresen álló üzlethelyiségektől sújtott városrészt új élettel megtölteni? A Bartók Béla út megmutatta, de vajon máshol is működik a recept?