Debrecen egy új korszak küszöbén áll: a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről a városba költözik. Igazi szenzáció, hogy a nemzetközi tervpályázat eredményeként a fejlesztés a világ egyik legsikeresebb irodája, a BIG tervei szerint valósul meg, a magyar partner a Vikár és Lukács Építész Stúdió.
A „Debrecen 2030” fejlesztési program részeként a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költözik. Az áthelyezés célja, hogy Debrecen Kelet-Magyarország meghatározó központjává váljon, erősítse a térség gazdaságát és fellendítse a közösségi, kulturális és tudományos életét.
Éppen ezért a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. meghívásos, nemzetközi építészeti tervpályázatot hirdetett a kiállítóépületének tervezésére.
A cél a debreceni a Nagyerdőben, a Kulturális Park részeként egy korszerű, formabontó múzeumi épület megtervezése volt, amely:
- a természettudományos ismeretek bemutatását és a környezettudatos nevelést innovatív, élményszerű módon segíti,
- illeszkedik a Nagyerdő meglévő funkcióihoz, mint a Kultúrpark, a Nagyerdei Stadion, vagy az Aquaticum,
- a látogatók és a helyi lakosok előtt nyitott közösségi térként is működik,
- Közép-Európa meghatározó kulturális és tudományos központja lehet,
- fenntartható és innovatív megoldásokat alkalmaz.
A tervpályázat eredményeit pénteken hirdették ki Debrecenben.
A bírálóbizottság – melynek elnöki feladatait Bernert Zsolt, az MTM főigazgatója és Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár látták el – a pályázatot eredményesnek minősítette, az I. díjban részesített, megvalósításra ajánlott pályamű mellett egy-egy II. és III. díjat is kiosztott, további két munkát pedig megvételben részesített.
Az eseményen nyitóbeszédében mondott Lánszki Regő országos főépítész, aki hangsúlyozta: „Az MTM hatalmas lökést ad az ország keleti részének – új lehetőségeket teremt nemcsak a turizmusban, hanem az oktatásban, kutatásban, hosszú távon pedig a demográfiai folyamatokban is.
Nem csak mi küzdünk ilyen problémákkal, figyelemre méltó ebből a szempontból Friedrich Merz írásait olvasni. Bár a leendő német kancellárral nem értünk mindenben egyet, de ő is jelentős problémának látja a német városok egy részének funkcióvesztését.
Engedjék meg, hogy emlékezzek is, hiszen gyerekként én itt nőttem fel. Nem hogy Debrecenben, de a Nagyerdő mellett, ahol az első lépéseimet megtettem.
Személyesen itt találkoztam az első mókusokkal, madarakkal és itt szedtem szét az első bodobácsokat. A fák lombjai alatt az idő megállt és a kezdeti ártatlanság korában eggyé lehetett válni a természettel.
Most ezt az élményt adhatjuk tovább, de sokkal teljesebben a gyermekeink számára.
Szerencsére nem csak mi gondoltuk így, hanem sokan látták benne a lehetőséget, ezt mutatja, hogy milyen elismert hazai és nemzetközi építészgárda adott be pályázatot.”
A beszédet követő eredményhirdetésből kiderült, hogy a múzeum – igazi szenzációként – valóban világ egyik legsikeresebb irodája, a BIG elképzelései szerint valósulhat meg.
Ime a díjazottak:
I. díj – Bjarke Ingels Group (BIG) és Vikár és Lukács Építész Stúdió
A világhírű tervezők a Magyar Természettudományi Múzeumot olyan térként képzelik el, ahol az épített és a természeti környezet harmonikusan találkozik. Az épület organikusan illeszkedik a tájba,
égetett fa panelekkel borított homlokzata az erdő folytatásaként hullámzik, elmosva a határt az épített környezet és a vadon között.
A zöldtető őshonos növényekkel borítva támogatja a helyi biodiverzitást és menedéket nyújt a városból érkezőknek. A múzeum dombként emelkedik ki a tájból, különleges panorámát kínálva. A belső és külső tereket három, sugárirányban elhelyezkedő szalag kapcsolja össze, ezzel biztosítva a látogatóknak a természet és az épület közötti zökkenőmentes átmenetet.
A kiállítóterek, rendezvénytermek és irodák egy központi tér köré szerveződnek, ösztönözve a közösségi interakciót. Az eltérő belmagasságú terek sokféle tárlat befogadására alkalmasak, belső és külső terek ráadásul szoros kapcsolatban állnak, lehetőséget teremtve arra, hogy a kiállítások a környező tájba is kiterjedjenek.
Az épület fenntarthatósági szempontok szerint készült:
faszerkezete és helyi eredetű anyagai csökkentik a karbonlábnyomot, míg a földbe süllyesztett kialakítás és a zöldtető optimalizálja az energiafelhasználást. A megújuló energiarendszerek biztosítják az alacsony szén-dioxid-kibocsátást és garantálják a hosszú távú fenntarthatóságot.
„A pályamű amellett, hogy már a megjelenése által is természettudományi karakterű intézményként identifikálja magát, kiemelkedő megoldásokat kínál a látogatói élmény szempontjából és a benne rejlő további potenciál által ikonikus, méltó otthonként helyezheti fel Magyarország és a régió kulturális térképére a Magyar Természettudományi Múzeum új, debreceni kiállítóépületét” – méltatta a tervet a bírálóbizottság.
II. díj – 3XN A/S és NAUTES Építészműterem
A tervezők az épületet a természetvédelem és a fenntartható építészet szimbólumává álmodták, amely tudományos és kulturális központként az innovációt és a környezettudatosságot képviseli. Cél volt továbbá, hogy a múzeum a Nagyerdő történeti és környezeti örökségét gazdagítva az ismeretterjesztés és az oktatás kiemelt helyszíneként működjön. A formavilága és az anyaghasználata a természethez való kapcsolódást erősíti, a fenntartható tervezési elvek következetes alkalmazása pedig kulcsfontosságú volt a pályamű elkészítése során.
A múzeum elhelyezkedése és kialakítása a „tisztás a fák sűrűjében” koncepciót követi, harmonikusan kapcsolva össze az épített és a természeti környezetet. Az organikus formákból és a természetes anyagokból álló épület fokozatosan tárul fel a látogatók előtt, kisebb kültéri kiállítóterekkel keltve fel az érdeklődést. A központi háromlevelű lóhere alakú belső udvar a természet szépségét egyesíti a múzeumi élménnyel, míg
a körbefutó tető egyesíti a kiállítótereket és meghatározó építészeti motívummá válik.
Az intézmény a múzeummal, az állatkerttel, a gyógyfürdővel és az aquaparkkal egy nemzetközi szinten is jelentős rekreációs és kulturális központot hoz létre.
A bírálóbizottság így értékelte a tervet: „A pályamű rendezési elve a centralitáson alapul, követve a fa évgyűrűi által ihletett térbeli kialakítást. A kör alaprajz minden irányból egyenrangú megjelenést biztosít, de az északkeleti megnyitás révén létrehozott belső kerttel bekapcsolódik a Nagyerdő természetes szövetébe és lehetővé teszi a különböző funkciójú terek megközelíthetőségét. (…) A centrális elrendezés praktikus belső térszervezést biztosít, a kiállítások körbejárhatók, az egybefüggő térsor pedig változatos rendezési elvet tesz lehetővé.”
III. díj – KÖZTI
A tervezett múzeum a Nagyerdei körút ívébe illeszkedik, amely formájával és gyalogos útvonalaival a központi előcsarnokba vezeti a látogatókat.
Az épület ívelt tömege összeköti a fő közlekedési irányokat,
a ház előtt egy nyitott városi parkot, mögötte pedig egy zártabb belső kertet alakítva ki.
A tömegformálás célja a vizuális és fizikai átjárhatóság biztosítása. A lombkoronaszinten „lebegő”, csavart tetőforma a természetes környezeti hatásokra reflektál, délről lapos előtetőként indul, majd fokozatosan emelkedik, végül hasábbá alakulva tűnik el az erdőben. Ahol természetes fényre van szükség, fehér kerámiaburkolatú tető áttörtebbé válik, míg az alatta elhelyezkedő üveg homlokzatú „buborékok” funkcionális tereket foglalnak magukba. Az épület karcsú acéloszlopai a fák törzseinek ritmusát idézik.
„A hosszan elnyúló, íves tömegformálású épület jól szervezhetővé teszi a különböző funkciókat. A pályázó körültekintően járt el az állandó és időszaki kiállítóterek geometriájának tervezésekor, kiváló megoldást kínál a munkaszobák/irodák kialakításánál és a múzeumpedagógiai foglalkoztatók elhelyezésénél. A nem közvetlenül a múzeumi funkcióhoz tartozó szolgáltatási elemek önállóan is elérhetők, a múzeum nyitva tartásától függetlenül is üzemeltethetők. (…) A szoborszerű épületstruktúra, az érzékeny tömegformálás és az épületet jellemző finom megoldások mindenképp figyelemre méltóak, az egyes funkciók pavilonszerű felfűzése logikus és átlátható” – ismerte el a bizottság a pályaművet.
Megvételt nyert – BORD Építész Stúdió
A helyi érték az építészetben a hely adottságainak maximális figyelembevételét jelenti. A Nagyerdő ökológiailag aktív rendszer, amely lehetőséget ad az élővilág bemutatására, így a tervezett épület az erdővel nemcsak vizuális, hanem fizikai egységet is alkot, hogy a természet önálló múzeumként jelenhessen meg.
A terület rendezése egy észak-déli promenádot hoz létre, amely összeköti az északi és déli bejáratokat, miközben lehetőséget biztosít új belépési pontok kialakítására. A keleti oldalon egy erdősziget körvonalai jelennek meg, míg a sétány műtárgyként keretezi a tölgyest.
Az épület egy földből készült, helyi anyagokat felhasználó szerkezettel illeszkedik a vidéki építészeti hagyományokhoz.
A bejáratot döngölt falas technológia jellemzi, amely egy szikes talajszerkezetet mintáz. Az épület belső tere misztikus, barlangszerű hangulatot áraszt, ahol az erdőt bemutató interaktív tárlat várja a látogatókat.
„Az épület demonstratív, a hangsúlyos bedöntött homlokzati megjelenésével és az előtte kialakított új, széles promenáddal nagy érkeztetési teret hoz létre ezzel is hangsúlyozva a főbejáratot. A döntött homlokzat hatásos – fogalmazott értékelésében a bírálóbizottság. Az épület egyszerű belső kubatúrája jó keretet ad a funkcionális kialakításnak. A műtárgykezelési problémákra megfelelő választ ad, az állandó kiállítóterek paraméterei jól átgondoltak.”
Megvételt nyert – M-Teampannon Építészmérnöki Kft.
A terv célja, hogy a 21. században közvetítse az emberek számára a világ és a természet egyéni és közösségi felfogását. A múzeum az organikus és kristályos struktúrájával beleolvad a környezetébe, megteremtve a kapcsolatot a természettel. A tervezésben fontos szempont volt a világos és jól átlátható a térszervezés, amely a látogatókat a különböző kiállítási szinteken vezeti. A természetes fény és szellőzés kiemelt szerepet kapott a koncepcióban, míg a kiállítóterek mesterséges megvilágításúak.
A múzeum formáját és struktúráját a terület különleges növényzete és a rodokrozit ásvány inspirálta, amely az egyensúly és harmónia keresését szimbolizálja. Az épület tömege a fő kiállítótér köré épül, oldalirányban bővíthető, ráadásul a területen a focipálya miatt kialakult tájseb gyógyítása is szempont volt a tervezés során. A homlokzat változatos burkolata lehetővé teszi a természetes megvilágítást és a zártabb falak kialakítását, miközben a teraszos zöldtető és a változatos burkolatok segítenek az épület természetes környezetbe való integrálásában. Az épület minden generációt felfedezésre és utazásra hív, erősítve a látogatók és dolgozók helyhez kötődését.
„A belső zöld öblök növelik a látogató komfortérzetét az épületen belüli terekben is, az izgalmas belső és külső kapcsolatokat az organikus tömegformálás is erősíti. Az épület észak-déli irányú hosszanti tömege (…) új városi teret hoz létre vízjátékkal, és az új közösségi funkcióval látogatásra invitál” – fogalmazott értékelésében a bizottság.
A Bizottság nagyra értékelte a tervezők munkájába fektetett energiát és a kreatív megoldásaikat, amelyek izgalmas és értékes pályamunkákhoz vezettek.
