A Green Future Conference 2025 idén is megmutatta, hogy az építőipar szereplői nemcsak beszélnek a zöld átállásról, hanem aktívan tesznek is érte. Egy nap, ahol politikai döntéshozók, vállalkozók, építészek és zöld nagykövetek közösen rajzolták újra az épített jövőt.
„Tényleg a fák miatt mentjük a bolygót? Nem. A gyerekeink miatt."
Ki ne akarna egy olyan világot hátrahagyni, ahol a jövő nem küzdelem, hanem lehetőség?
Ez a gondolat vezérelte a Green Future Conference 2025 teljes programját is, amely a hazai építésgazdaság egyik legfontosabb jövőorientált szakmai eseményévé nőtte ki magát. A HuGBC szervezésében megvalósuló rendezvény idén a Construma kiállítás keretében, annak szakmai napján egy helyre terelte mindazokat, akik aktív részesei kívánnak lenni a karbonsemlegesség felé vezető útnak.
Az esemény fókuszában a Zéró Karbon Útiterv 2050 állt, amely a tavalyi konferencián jelent meg először, és mostanra már a gyakorlati lépések megvalósítására irányuló kezdeményezések kiindulópontjává vált. Idén bemutatták a Zéró Karbon Nagyköveteket is, akik szakterületeiken belül példamutató módon segítik a fenntarthatósági célokat. A konferencia során előadások, kerekasztal-beszélgetések és díjátadó is helyet kapott, mindezek célja: közösen tenni a karbonsemleges jövőért.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a teljes szakmai napot – minden előadásról egy-egy mondatban:
Köszöntők
Barta Zsombor és dr. Hegedűs Éva, az esemény házigazdái köszöntőjükben megerősítették: az építésgazdaság zéró karbon átállása közös nemzeti felelősség, és most jött el az idő a cselekvésre.
Szarvas Gábor, a HuGBC elnöke rámutatott, hogy a piacban már benne van a szándék a változásra, de még szükség van bátor, követhető példákra. Gondolatait pedig Nemes Nagy Ágnes Széndioxid című versének idézésével zárta – ezzel is érzékeltetve, hogy a klímakérdés nemcsak mérnöki, hanem kulturális és morális ügy is.
Ole Terje Horpestad, Norvégia nagykövete a fenntarthatóságban rejlő közös nemzetközi felelősséget hangsúlyozta. Beszédében kiemelte, hogy a norvég parlament 2017-ben elfogadta a klímatörvényt, amely célul tűzte ki, hogy az ország 2050-re karbonsemlegessé váljon, az 1990-es szinthez képest 80–95 százalékos gázkibocsátás-csökkentéssel.
A nagykövet bemutatta a Northern Lights szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) projektet is, amely lehetővé teszi az ipari CO₂ kibocsátások összegyűjtését és tárolását a tengerfenék alatt, mintegy 2600 méter mélyen, ezzel is hozzájárulva a globális kibocsátáscsökkentéshez.
Zéró Karbon Útiterv Magyarország 2050
Kolossa József DLA, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója előadásában átfogó képet adott a Zéró Karbon Útiterv Magyarország 2050 célkitűzéseiről és az azokhoz vezető gyakorlati lépésekről. Előadását egy erőteljes gondolattal indította: „A legfontosabb, hogy tudjuk, honnan jöttünk, hol vagyunk most és hová szeretnénk eljutni. De a legnagyobb kérdés az: hogyan?” – ez a Zéró Karbon Útiterv valódi kulcskérdése.
Kiemelte, hogy az útiterv nemcsak célokat és határidőket, hanem világos felelősségi köröket és mérhető indikátorokat is kijelöl a különböző ágazatok számára – hiszen a karbonsemlegesség nem szándék kérdése, hanem konkrét cselekvéseké.
Előadásában egy meglepő vizuális példát is bemutatott: Fra Carnevale 1468-ban készült festményét, Az ideális várost, amelyen egyetlen zöld növény sem látható. Ennek oka, hogy a középkorban a természet még félelmet – útonállókat, vadállatokat – jelentett, a város pedig a biztonságot. Mára azonban épp az ellenkezőjére vágyunk: élhető, zöld városokra, ahol a természet nem ellenség, hanem az életminőség alapfeltétele.
„Mi elpusztítjuk a természetet. Semmi gond. Majd ő is elpusztít minket”
– fogalmazott nyomatékosan, jelezve, hogy szemléletváltás nélkül a folyamat visszafordíthatatlanná válik.
Kolossa hangsúlyozta, hogy az építésgazdaság sokszor nem tudja, hogyan kezdjen hozzá a zéró karbon célok megvalósításához, ezért két lehetséges utat vázolt fel: az első, hogy minden szereplő vizsgálja felül saját működését, a második pedig, hogy világosan definiáljuk, mitől lesz egy vállalat valóban „zéró karbon”.
Nagykövetek bemutatása
A Zéró Karbon Nagykövetek hivatalos bemutatásával egy új, példaértékű kezdeményezés indult el, amely nemcsak szakmai, hanem emberi szinten is megerősíti a HuGBC küldetését. A 16 nagykövet – mindannyian különböző, de az építésgazdasághoz szorosan kapcsolódó szakterületek képviselői – arra kaptak felkérést, hogy saját munkájukon keresztül közvetítsék a HuGBC célkitűzéseit és aktívan támogassák a Zéró Karbon Útiterv 2050 megvalósítását. A mozgalom ereje éppen abban rejlik, hogy a karbonsemlegesség nemcsak elméleti vállalásként jelenik meg, hanem személyes példákon és hiteles szereplőkön keresztül válik követhetővé, inspirálóvá és valódivá.
Zéró karbon az ingatlanfejlesztésben
Bencze Anna, a HelloParks – Futureal Group fenntarthatósági vezetője előadásában esettanulmányokon keresztül mutatta be, hogyan válhat a fenntarthatóság az ingatlanfejlesztési modell szerves részévé. A HelloParks által kidolgozott HelloZero stratégia célja a klímasemlegesség elérése 2035-re, amely magában foglalja a beépülő karbon 25 százalékos csökkentését 2025-től, valamint a működés közbeni karbonkibocsátás nullára redukálását 2028-ra, 100 százalékban megújuló energiaforrások használatával.
Vállalkozásfejlesztés és fenntarthatóság
Deli Daniella, a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában részletesen bemutatta, hogyan illeszkednek a kormányzati klímapolitikai célok a gazdaságfejlesztés eszközrendszerébe. Kiemelte, hogy a legfőbb feladatuk a jogszabályalkotás, amelynek során alkalmazkodniuk kell az EU-s trendekhez.
Beszélt a 2021-es EU-s jogszabálycsomagról is, amely az épületenergetikát is szabályozza, valamint megemlítette a Letta-jelentést és a 2024. novemberében tartott EU-s soros elnökséget, ahol a dekarbonizáció mellett a versenyképesség is előtérbe került. Az Energiahatékonysági Törvény jelenleg a parlament előtt van, várható hatályba lépése júniusban esedékes, és különös figyelmet fordít a lakó- és közintézmények felújítására.
Kerekasztal-beszélgetés – Fenntartható vállalkozásfejlesztés
Az első panelbeszélgetés során többek között Radnóty Zoltán és Tunkli Gábor hangsúlyozták, hogy a fenntarthatósági szempontok beépítése már nem versenyhátrány, hanem piaci elvárás.
Életciklus-elemzés
Dr. Szalay Zsuzsa előadásában tudományos pontossággal világította meg, hogyan lehet az építőanyagok életútját rendszerszinten értelmezni a dekarbonizáció érdekében. Kiemelte, hogy az életciklus-elemzés (LCA) nemcsak tudományos módszertan, hanem alapvető eszköz a fenntartható építés jövőjének alakításában. Felhívta a figyelmet az EPBD (Energy Performance of Buildings Directive) által kijelölt 2030-ig tartó útitervre, amely világosan rögzíti az energiahatékonysági és karbonkibocsátási célokat az épített környezetben.
Bemutatta a CPR (Construction Products Regulation) keretrendszerét is, amely a teljes termékre vonatkozó egyszerűsített életciklus-elemzést célozza, és egyre inkább elvárás lesz az építőanyag-gyártók irányába. Szó esett az INDICATE nevű nemzetközi programról is, amelyben a HuGBC aktív szereplőként vesz részt. A projekt célja egy közösen elfogadott nemzeti módszertan kidolgozása, az adatalapú szemlélet bevezetése és a valós teljesítmények meghatározása a fenntarthatósági szempontból legkritikusabb építési termékek és folyamatok esetében.
Az előadásának egyik legfontosabb üzenete ez volt: „a lényeg: az adat.” Adatgyűjtés, együttműködés, összehangolt módszertan és mérhetőség nélkül nem lehet hitelesen beszélni karbonsemleges építkezésről.
Karbon kontrol
Tornóczky Mónika, az Alukönigstahl Kft. termékmenedzsere és okleveles építészmérnök előadásában hangsúlyozta az épületek teljes életciklusát átölelő karbonkontroll fontosságát, különös tekintettel a szerkezeti anyagok választására. Kiemelte, hogy a dekarbonizációs stratégiák középpontjában a döntés áll: felújítani vagy újat építeni? Ez a dilemma nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is jelentős, hiszen a bontási folyamatok során keletkező költségek és a kapcsolódó karbonkibocsátások is számottevőek.
Az előadó rámutatott az „urban mining” koncepciójára, amely az épületek bontásából származó anyagok újrahasznosítását jelenti.
Tornóczky Mónika kiemelte a Schüco által kínált CO₂-kalkulációs eszközöket, amelyek lehetővé teszik az épületek karbonlábnyomának pontos meghatározását már a tervezési fázisban. Ezek az eszközök segítik az építészeket és fejlesztőket abban, hogy tudatosan válasszanak alacsony karbonkibocsátású anyagokat és szerkezeti megoldásokat.
Zéró Karbon építészet
Jørgen Tycho, az Oslotre Architects képviseletében lenyűgöző példákat hozott Norvégiából arra, hogyan lehet a faépítészetet a klímacélok szolgálatába állítani. Előadásában kiemelte, hogy a fa nemcsak hagyományos építőanyag, hanem a jövő környezettudatos építészetének egyik legígéretesebb alappillére is.
Rámutatott arra is, hogy a beton a víz után a második leggyakrabban használt anyag a világon, ami hatalmas környezeti terhelést jelent: globálisan a CO₂-kibocsátás több mint 7 százaléka köthető hozzá. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alternatívákat keressünk és alkalmazzunk, különösen az olyan területeken, ahol a fa is kiválóan alkalmas szerkezeti megoldásokra.
Az előadás során bemutatott norvég példák meggyőzően mutatták be, hogy a fa nem csupán kis léptékű projektek esetében releváns, hanem nagy volumenű, városi fejlesztések szintjén is életképes, gazdaságos és klímabarát alternatíva.
Kerekasztal-beszélgetés – faszerkezetek és tűzvédelem
Dr. Takács Lajos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének egyetemi docense előadásában a faszerkezetek tűzvédelmi kihívásait és a korszerű mérnöki megoldásokat tárgyalta. Kiemelte, hogy a fa égése során kialakuló szenesedési réteg csökkenti a szerkezet teherbíró képességét, ezért elengedhetetlen a megfelelő tűzvédelmi tervezés. A csökkentett keresztmetszet módszer (Reduced Cross-Section Method, RCSM) alkalmazásával a szenesedési sebesség figyelembevételével meghatározható a szerkezet tűzállósági teljesítménye. Emellett hangsúlyozta a tűzvédő bevonatok használatának fontosságát, amelyek hő hatására habosodva hőszigetelő réteget képeznek, ezáltal lassítják a szenesedési folyamatot és növelik a szerkezet tűzállóságát.
Kerekasztal – Épületfelújítás és fenntarthatóság
A második beszélgetés során Noéh Gábor, a White Star Real Estate ügyvezető igazgatójának, Pál Péter, a Re-Energy Kft. ügyvezető igazgatójának és Honi Katalin, a MRICS, a Colliers Magyarország ingatlankezelési üzletágának igazgatójának közös üzenete az volt: a fel nem használt energia a legzöldebb energia, ezért a felújítás stratégiai jelentőségű.
Zöld finanszírozás
Gyura Gábor, y Hungarian Sustainable Investment Forum alapítója előadásában kiemelte, hogy a zöld finanszírozás egyik kulcseleme az átláthatóság és a mérhetőség, ezért különösen fontosak az olyan eszközök, mint az EU Taxonómia és a zöld kötvények rendszere, amelyek megbízható keretet adnak a fenntartható beruházások számára.
UK NZC Building Standard
Judit Kimpian építészmérnök, környezetpolitikai szakértő előadásában ismertette az Egyesült Királyság Net Zero Carbon Building Standard alapelveit, amelyek célja, hogy tudományosan megalapozott, egységes mérési módszertant nyújtsanak az épületek teljes életciklusára vonatkozó karbonkibocsátás értékeléséhez, így hiteles referenciát adva más országok – köztük Magyarország – számára is.
Kerekasztal-beszélgetés – Zéró karbon minősítések
A harmadik kerekasztal-beszélgetésben Szarvas Gábor, a HuGBC elnöke Horváth Áron, a CBRE Magyarország és Közép-Kelet Európa fenntarthatósági igazgatója és Herényi Barnabás, az Óbuda Group fenntarthatósági csoportjának vezetője egyetértettek abban, hogy a hazai piacnak egyre nagyobb szüksége van objektív, közérthető minősítési rendszerekre.
Zéró Karbon vállalások
Dr. Hegedűs Éva a HuGBC közeljövőre vonatkozó vállalásait ismertette, egyértelműsítve, hogy a szervezet nemcsak platformként, hanem aktív szereplőként is jelen van. Összességében a Green Future Conference 2025 nemcsak szakmai mélységet, hanem érzelmi elköteleződést is kínált: világossá tette, hogy a zéró karbon jövő nem egy távoli utópia, hanem lépések sorozata – amelyeket nekünk kell megtennünk, méghozzá ma.
Borítókép: HuGBC, Green Future Conference 2025
