KVÍZ: Barokk vagy neobarokk? – Tedd próbára magad!

A pompa és a díszítés szerelmese vagy? Akkor itt az idő, hogy próbára tedd magad! Válogattunk néhány káprázatos magyar épületet – a te feladatod, hogy eldöntsd, eredeti barokk remekművek vagy a 20. század neobarokk főhajtásai a régmúlt előtt. Ne hagyd, hogy a stukkók és a kupolák megtévesszenek – nem is olyan könnyű, mint gondolnád!

Kapolcsi kalandozásaink során, a Művészetek Völgyében megkérdeztük olvasóinkat, mi érdekli őket a legjobban. Meglepő módon a barokk a toplistán végzett, így most egy játékos kvízzel és egy rövid kísérőcikkel merülünk el a barokk és a neobarokk világában. Érdemes figyelmesen olvasni, mert a kitöltés is könnyebb, ha előtte felfrissítjük ismereteinket!

A jászói premontrei prépostság az egyik legszebb barokk épületegyüttesünk, mégse látogatják tömegek
Fotó: Wikipédia

A barokk Magyarországon a 17–18. század fordulóján jelent meg, és nem aprózta el: templomok, paloták, kastélyok ragyogtak fel a török kiűzése után újjáépülő városainkban. Ez a stílus az ellenreformáció korában hódított, amikor a katolikus egyház és az arisztokrácia nemcsak hitben, hanem látványban is erős üzenetet akart közvetíteni.

A barokk épületekben minden a hatásról szólt: hullámzó homlokzatok, díszes kapuk, tornyok, fényben úszó belső terek – mind-mind a drámai élményt szolgálták.

A magyar változatban olasz és osztrák hatások keveredtek, de idővel kialakult egy sajátos, helyi karakter, sőt a falusi templomoknál és házaknál a „parasztbarokk” is megjelent. A korszak végére a stílus kissé letisztult, és már a klasszicizmus felé kacsingatott.

A Wälder Gyula által 1926-ban tervezett Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium barokk előképe az egri érseki palota, melyet Wälder restaurált az 1920-as évek elején
Fotó: egriersekipalota.hu és Wikipédia

A neobarokk viszont már egy másik korszak gyermeke: a 19. század végi és a két világháború közötti historizmus kedvence volt.

Ez nem egyszerűen utánzás volt, hanem tudatos visszanyúlás a 18. századi magyar barokkhoz – annak minden eleganciájával és reprezentativitásával.

A historizmus kora eleinte keverte a stílusokat (a neoreneszánsz és a neobarokk gyakran békésen élt meg egy homlokzaton), de a 20. század elejére a neobarokk stílus „tisztult”: a tervezők kifejezetten magyar barokk mintákat idéztek meg, és ezekből építettek új házakat. Ez a pompa jól illett az állam és a polgárság önképéhez: kifejezte a Horthy-korszak konzervativizmusát, a Monarchia iránti nosztalgiát és a vágyat a rangos, arisztokratikus életforma iránt.

A rózsadombi Scitovszky-villa, vagyis a mai brit nagykövetség épülete Herquet Rezső munkája, és a legszebb neobarokk villák között tartjuk számon
Fotó: UK in Hungary, Facebook

A két stílus között tehát évszázadnyi távolság van, mégis hasonlítanak: mindkettő szereti a monumentalitást, a gazdag díszítést, a szimmetriát és a reprezentációt.

A különbség inkább a mögöttes szándékban és a technológiában rejlik.

A barokk a maga korában forradalmi és korszerű volt, míg a neobarokk már egy múltidéző, de modern szerkezetekkel (vasbeton, előregyártott díszítőelemek) készült változat. Egyik sem fukarkodik a látvánnyal – csak az egyik az eredeti, a másik pedig a nosztalgikus, 20. századi főhajtás előtte. És most lássuk, „Nyájas Olvasó”, felismered-e, melyik-melyik! Az eredmény megtekintéséhez a kvíz kitöltése után kattints a „Pontszám megtekintése” gombra!

Barokk vagy neobarokk? Kvíz!