Megrongálták a litván főváros egyik legfontosabb katolikus kegyhelyének feszületét. A vilniusi Isteni Irgalmasság-szentély udvaráról egy férfi letépte a keresztre feszített Jézus alakját, majd az utcán összetörte. A közel ötszáz éves templom nemcsak építészeti értékei miatt nevezetes: itt őrzik a világszerte ismert Isteni Irgalmasság-kép eredeti példányát is.
November 11-én, szerdán este kilenc óra körül elképesztő rongálás történt Vilnius történelmi belvárosában, a Dominikonų utcában álló Isteni Irgalmasság-szentélynél (Dievo Gailestingumo šventovė). Egy férfi a templom udvarának falán elhelyezett fakeresztről letépte az aranyszínű Krisztus-alakot, majd kivitte az utcára, ahol a szobor darabokra tört.
A biztonsági kamerák felvételei alapján két férfi volt jelen az esetnél. Egyikük a keresztről levett szoborral pózolt, miközben társa fényképezte. Elijas Anatolijus Markauskas, a szentély papja a litván sajtónak arról beszélt, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy az eset hátterében ittas állapotban elkövetett meggondolatlanság állt, nem pedig előre eltervezett vallásellenes támadás.
Brit állampolgárt gyanúsítanak a rongálással
A litván rendőrség november 14-én jelentette be, hogy sikerült azonosítani a feltételezett elkövetőt.
A november 15-i tájékoztatás szerint egy 1989-ben született, Litvániában turistaként tartózkodó brit állampolgár a gyanúsított. A férfit kihallgatták, és bevonták a személyazonosító okmányát, így egyelőre nem hagyhatja el az országot.
A rendőrség közlése szerint az érintett együttműködik a hatóságokkal. A nyomozás kegyeleti hely meggyalázásának gyanúja miatt folyik.
Így törték szét a Krisztus szobrot
Egy közel ötszáz éves templom Vilnius szívében
A rongálás helyszíne Litvánia egyik legismertebb katolikus kegyhelye, amelynek építészettörténete egészen a középkorig nyúlik vissza.
A mai Isteni Irgalmasság-szentély elődje a 15. század végén, illetve a 16. század elején épült Szentháromság-templom volt. Az eredetileg gótikus, egyhajós, viszonylag kis méretű épület szorosan kapcsolódott a mellette működő szegényházhoz és ispotályhoz.
A templom története egyben Vilnius évszázadainak története is. A 18. század közepén pusztító tűzvészek után jelentősen átépítették. Új szentélyrészt, két tornyot és bejárati kapuzatot alakítottak ki. A gótikus eredetű épület így barokk vonásokkal gazdagodott, miközben több középkori szerkezeti eleme is fennmaradt.
A 19. század elején az épület egy időre elvesztette vallási rendeltetését, gabonaraktárként használták, majd 1821-ben az orosz cári hatóságok ortodox templommá alakították.
Ennek az időszaknak ma is látható építészeti emlékei a tornyokat koronázó hagymakupolák, amelyek sajátos karaktert kölcsönöznek az eredetileg gótikus eredetű épületnek.
A templom 1920-ban került vissza a katolikus egyházhoz, ám a második világháború után a szovjet hatóságok ismét megszüntették egyházi használatát.
Az épület állapota idővel annyira leromlott, hogy 1968-ban a homlokzat egy része a kapuzattal együtt összeomlott. A későbbi helyreállítás során az eredeti gótikus apszis formáit is rekonstruálták.
Itt őrzik a világ egyik legismertebb Krisztus-festményét
Jézus maga kérte a kép megfestését
A festmény megszületése Faustina Kowalska lengyel apáca 1931. február 22-i látomásához kötődik. Az apáca naplójában azt írta, hogy Jézus fehér ruhában jelent meg előtte, egyik kezét áldásra emelte, melléből pedig egy vörös és egy halvány fénysugár tört elő. A látomásban Jézus arra kérte, hogy készíttessen képet a látottakról, amelyen szerepeljen a „Jézusom, bízom Benned!” felirat. Faustina feljegyzése szerint Jézus azt kívánta, hogy a képet először a kolostor kápolnájában, később az egész világon tiszteljék. Különleges ígéretet is kapcsolt hozzá: a képet tisztelők számára az üdvösség és a halál órájában nyújtott oltalom ígéretét fogalmazta meg. A két fénysugár jelentését is megmagyarázta: a vörös Krisztus vérét, a halvány a megtisztító vizet jelképezi.
A katolikus hagyomány szerint tehát a festmény nem egyszerű művészi elképzelés, hanem egy látomás alapján, Jézus kifejezett kérésére született alkotás.
A Gailestingojo Jėzaus, vagyis az Irgalmas Jézus képe azóta a katolikus világ egyik legismertebb modern kori vallási ábrázolása.
A festményt 1934-ben Eugeniusz Kazimirowski készítette Vilniusban, Faustyna Kowalska lengyel apáca látomásai alapján, az apáca személyes közreműködésével.
Vilniusba a város turisztikai hivatalának becslése szerint évente mintegy 30 ezer zarándok érkezik, sokan kifejezetten azért, hogy felkeressék a kegyhelyen őrzött eredeti, 1934-ben készült festményt. Az alkotás nyomán született ábrázolások azóta az egész világon elterjedtek: különféle változataikból több tízmillió nyomtatott reprodukció készült, bár pontos összesítés nem ismert. Érdekesség, hogy a világszerte legelterjedtebb változat nem maga a vilniusi eredeti, hanem Adolf Hyła lengyel festő 1944-ben készült alkotása, amely ma a krakkói Isteni Irgalmasság-kegyhelyen található.
Az eredeti alkotást először 1935-ben, a vilniusi Hajnal-kapu kápolnájában mutatták be nyilvánosan. A 20. század politikai és egyházi változásai során többször áthelyezték, végül 2005-ben került a mai szentély főoltárára.
Az épület belső terét a 2000-es évek elején a kegykép elhelyezéséhez igazodva újították meg. Nijolė Vilutytė művész 2003–2004-ben készült freskói, sgraffitói és üvegablakai a történeti épületben kortárs, világos és visszafogott szakrális teret hoztak létre.
A templom a világ minden részéről fogad zarándokokat, és a nap huszonnégy órájában látogatható imádság céljából.
Az elkövető a templom udvarában található feszület Krisztus-szobrát rongálta meg.
Vilnius egyik legismertebb zarándokhelyén most egy kiemelkedő alkotás pusztult el. Hogy a sérült Krisztus-szobor helyreállítható-e, vagy új alkotással kell pótolni, egyelőre nem közölték.